Lenyűgöző felfedezésre bukkantak a kutatók: a Covid elleni védekezés során szerzett tapasztalatok új lehetőségeket nyitnak meg a rák elleni harcban!
Az újonnan kifejlesztett mechanizmus lehetőséget teremt azok számára, akik nem reagálnak a klasszikus immunterápiás kezelésekre, ezáltal új reményt nyújtva a nehezen kezelhető esetekben.
Justin Stebbing, a Ruskin Egyetem biomedicina professzora a The Conversationben megjelent cikkében hangsúlyozza, hogy az immunrendszer szerepe a rák kezelésében kiemelkedő fontosságú, és számos új gyógyszer az immunválasz fokozására összpontosít. A kutatásom középpontjában álló téma a monociták, a fehérvérsejtek egy különleges csoportja, amelyek alapvető feladatot látnak el a szervezet védelmi mechanizmusában a fertőzések és más fenyegetések ellen. Ugyanakkor rákos betegeknél a tumorsejtek képesek manipulálni ezeket a monocitákat, és rákbarát sejtekké változtatni őket, így védelmet nyújtanak a daganat számára az immunrendszer támadásával szemben.
A Journal of Clinical Investigation című folyóirat nemrégiben egy lenyűgöző tanulmány tett közzé, amelyben a kutatók felfedezték, hogy a súlyos Covid-fertőzés hatására a szervezet a monociták egy speciális típusát termeli, amelynek egyedülálló rákellenes tulajdonságai vannak. Ezek az "indukált" monociták kifejezetten arra vannak kiképezve, hogy a vírust célba vegyék, de megtartják a rákos sejtek elleni küzdelem képességét is.
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik ez, meg kell vizsgálnunk a Covidot okozó vírus genetikai anyagát. A kutatók megállapították, hogy ezeknek az indukált monocitáknek egy speciális receptoruk van, amely jól kötődik a Covid RNS egy meghatározott szekvenciájához.
Ankit Bharat, a chicagói Northwestern Egyetem egyik, ebben a munkában részt vevő tudósa ezt a kapcsolatot egy lakat és kulcs analógiával magyarázta: "Ha a monocita egy zár lenne, a CovidRNS pedig egy kulcs, akkor a CovidRNS tökéletesen illeszkedik".
Elméletük teszteléséhez a kutatócsoport különböző típusú előrehaladott (4. stádiumú) rákos megbetegedésekben (köztük melanomában, tüdő-, mell- és vastagbélrákban) szenvedő egereken végzett kísérleteket. Olyan gyógyszert kaptak az egerek, amely a súlyos Covid-fertőzésre adott immunválaszt utánozta, és ezeknek a speciális monocitáknak a termelődését indukálta. Az eredmények figyelemre méltóak voltak. Az egerek daganatai mind a négy vizsgált ráktípusban zsugorodni kezdtek.
A hagyományos monocitákhoz képest, amelyeket a daganatok gyakran védekező sejtekké formálnak, az indukált monociták megőrizték rákellenes képességeiket. Ezek a sejtek képesek voltak eljutni a daganatok helyszínére – egy olyan feladat, amelyet a legtöbb immunsejt nem tud teljesíteni. Miután megérkeztek, aktiválták a természetes ölősejteket, amelyek ezt követően nekiláttak a rákos sejtek elpusztításának, ennek eredményeként pedig a daganatok jelentős mértékben zsugorodtak.
Ez a mechanizmus azért különösen izgalmas, mert új megközelítést kínál a rák elleni küzdelemben, amely nem a T-sejtekre támaszkodik, amik számos jelenlegi immunterápiás kezelés középpontjában állnak.
Bár az immunterápia ígéretes eredményeket mutatott, a hatékonysága csupán 20-40 százalékos a különböző esetekben, és gyakran meghiúsul, amikor a szervezet nem képes elegendő aktív T-sejtet előállítani. Tény, hogy a T-sejtes immunválaszra való támaszkodás a jelenlegi immunterápiás módszerek egyik legnagyobb kihívása. Ezzel szemben ez az új mechanizmus a T-sejtektől független, célzott daganatsejt-eltávolítást kínál, ami potenciális megoldást jelenthet azok számára, akik nem reagálnak a hagyományos immunterápiás kezelésekre.
Fontos megjegyezni, hogy ezt a tanulmányt egereken végezték, és klinikai vizsgálatokra lesz szükség annak megállapításához, hogy ugyanez a hatás embereken is jelentkezik-e. Lehet, hogy ennek a mechanizmusnak bizonyos aspektusai működhetnek az emberekben és más ráktípusok ellen is, mivel megzavar egy olyan közös útvonalat, amelyet a legtöbb rákos megbetegedés használ a testben való terjedéshez.
Bár a Covid-vakcinák valószínűleg nem aktiválják ezt a mechanizmust, hiszen nem alkalmazzák a vírus teljes RNS-szekvenciáját, ez a kutatás új távlatokat nyithat olyan gyógyszerek és vakcinák kifejlesztésében, amelyek elősegíthetik a rákellenes monociták termelését.
Ez a tanulmány messze túlmutat a Covid-19 és a rák területén. Felfedi, hogy miként képezhetjük ki immunrendszerünket, hogy egy bizonyos fenyegetés hatására hatékonyabban reagáljon más, különböző kihívásokkal szemben. Ezt a jelenséget "betanított immunitásként" ismerjük, és jelentős potenciállal bír a kutatás világában. Az itt feltárt új megközelítések új utakat nyithatnak meg a különböző betegségek kezelésében, ami forradalmasíthatja az orvostudományt.
Fontos hangsúlyozni, hogy semmiképpen sem javasolt a Covid-fertőzés keresése a rák ellen folytatott harc eszközeként, mivel ez rendkívül kockázatos. A súlyos Covid esetek életveszélyesek lehetnek, és számos tartós, komoly egészségügyi problémát okozhatnak.
Ez a kutatás olyan értékes betekintéseket nyújt, amelyek segíthetnek a jövőbeli biztonságosabb és célzottabb kezelések kidolgozásában. Miközben még mindig harcban állunk a Covid-járvány következményeivel, az új fertőzések kihívásaival és a hosszú Covid szindrómával, az ilyen jellegű tanulmányok arra figyelmeztetnek minket, mennyire lényeges az alapkutatás folytatása.
A tudósok még a globális egészségügyi válság idején is folyamatosan keresik az utakat, amelyek révén jobban megérthetjük az emberi biológiát és a betegségek működését. Ez a rendkívül fontos munka nem csupán a Covid-19 közvetlen fenyegetése ellen nyújt támogatást, hanem potenciálisan új irányokat is kijelölhet a súlyosabb betegségek, mint például a rák kezelésében.
Bár még hosszú út áll előttünk, mielőtt az eredményeket a klinikai gyakorlatba átültethetjük, ez a kutatás izgalmas előrelépést kínál a vírusok, az immunrendszer és a rák közötti bonyolult interakciók megértésében. Reményt ad az új terápiás megoldásokra, és rámutat arra, hogy a tudományos felfedezések gyakran meglepő módon nyithatnak ajtót orvosi áttörések előtt.