A kormánypártok a jegybanktörvény átalakítását tervezik, amelynek következtében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki pozícióinak száma négyre emelkedhet.
Kedd reggel 10 órakor ülést tart a parlament Gazdasági Bizottsága, ahol egyetlen érdemi napirendi pont szerepel. A bizottság dönt "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat" című önálló bizottsági indítvány benyújtásáról. A dokumentum jelen pillanatban még nem elérhető nyilvánosan elektronikis úton, viszont Tordai Bence ellenzéki képviselő elérhetővé tette azt. Ebből kiderül, hogy a módosítás 4-re emelné az alelnökök számát.
A törvény fő célja, hogy a Magyar Nemzeti Bank hatékonyan végezhesse el alapvető jegybanki és törvényi feladatait. Ehhez elengedhetetlen, hogy a bank által végzett, törvényi kereteken kívül eső tevékenységek csökkenjenek. Ennek értelmében a jövőben a Magyar Nemzeti Bank nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt vagy alapítvány befektetési tevékenységet. Ezt a javaslatot egy ellenzéki képviselő tette közzé. Továbbá, a jogharmonizáció és a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével szükséges módosítani az államháztartásról és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényeket is – áll a tervezetben.
A 13 oldalas dokumentum egyik kulcsfontosságú része a 4. paragrafus, amely az MNB-ről szóló törvény 11. paragrafusának 1. bekezdését érinti. Amennyiben a parlamenti képviselők támogatják, az új rendelkezés a következőképpen alakulna:
Az MNB-nek minimum kettő, maximum négy alelnöke lehet. Az alelnökök kiválasztására a miniszterelnök tesz ajánlást, amelyet a köztársasági elnök hagy jóvá.
A jegybanktörvény jelenlegi szövege így fogalmaz: "Az MNB-nek minimum két, maximum három alelnöke van. Az alelnökök személyét a miniszterelnök javasolja a köztársasági elnöknek."
Ezt megelőzően a törvénymódosításból kiderül, hogy
a Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb tizenegytagú testület.
A Monetáris Tanács összetétele minimum öt, maximum pedig kilenc tagból áll.
Vagyis a törvénymódosítás az új alelnöki szerep miatt a Monetáris Tanács létszámát is megemeli, 9 főről 11 főre.
A monetáris tanács jelenlegi összetétele kilenc főből áll, amelyből négy belső tag (az elnök és három alelnök) és öt külső tag alkotja a testületet. Amennyiben a belső tagok száma öt főre nő, szükségessé válik egy hatodik külső tag kinevezése is. Ezért a negyedik alelnök megválasztása egyben egy új külső tanácstag kijelölését is magával hozza.
A módosításra vonatkozó indoklás a következőképpen fogalmazható meg:
A Magyar Nemzeti Bank alapvető jegybanki feladatainak, valamint egyéb törvényi kötelezettségeinek hatékonyabb teljesítése érdekében...
A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az MNB élén egy negyedik alelnök kerüljön kinevezésre. Ezen új pozíció létrejötte miatt szükség van a Monetáris Tanács tagjainak maximális létszámának tizenegyre történő emelésére, hogy a Tanács Országgyűlés által választott tagjainak száma meghaladja a Magyar Nemzeti Bank elnökének és alelnökeinek összesített létszámát.
"Ezáltal a módosítás nem változtatja meg a 2012. évi XCIX. törvénnyel bevezetett, a kiegyensúlyozott összetételt biztosító azon szabályozást, amely a Monetáris Tanács úgynevezett belső tagjai számának a Monetáris Tanács Országgyűlés által választott tagjai számához viszonyított arányát állapította meg" - teszi hozzá a javaslat.
A bizottság által javasolt törvénymódosítás egyik kulcsfontosságú aspektusa az, hogy világosan rögzíti: „az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban jogosult többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságot létrehozni, illetve alapítványt alapítani. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az MNB vagyonkezelő alapítványt nem hozhat létre, továbbá az általa alapított alapítvány nem folytathat befektetési vagy vagyonkezelési tevékenységet, és nem végezhet egyéb pénzforgalmi tranzakciókat.”
