A kínai Madame Curie, Chien-Shiung Wu, nem csupán a tudomány világában hagyott maradandó nyomot, hanem az atomfegyverek kifejlesztésében is részt vett. Ő volt a fizika első hölgyeként ismert, aki kiemelkedő teljesítményeivel és innovatív gondolkodásával h

Tudod, ki volt Mátyás király édesapja? Fedezd fel ezt a kérdést, és még öt másikat, amelyek az egyik legnagyobb magyar uralkodó életéhez és uralkodásához kapcsolódnak. Mennyire ismered Mátyás királyt? Próbáld meg válaszolni ezeken a kérdéseken, és teszteld tudásodat a magyar történelem ezen kiemelkedő alakjáról!

Chien-Shiung Wu úttörő volt egy férfiak által dominált tudományterületen, küzdelmeit minden alkalommal lehetőségekké formálta, és habár nem részesült ugyanazokban az elismerésekben, munkájával örökre beírta magát a történelembe.

Kivételes teljesítményeket mutatott fel a nukleáris és részecskefizika világában, miközben orvostudományi kutatásaival jelentős lépéseket tett a sarlósejtes anémia okainak megértésében. Az ő nevéhez kapcsolódik a híres Wu-kísérlet, amely a paritássértés felfedezésének egyik sarokkövévé vált.

Chien-Shiung Wu 1912. május 31-én látta meg a napvilágot a kínai Liuhéban, egy kisvárosban, amely Sanghaj közelében helyezkedik el. Háromgyerekes értelmiségi családban nőtt fel, ahol édesapja mérnökként, édesanyja pedig tanárnőként dolgozott. Apja nem csupán a család megélhetéséről gondoskodott, hanem iskolát is alapított, amely lehetőséget biztosított a lányok számára, köztük saját lányának is, hogy tanulhassanak. Wu édesanyja szintén elkötelezett volt amellett, hogy a lányok és fiúk számára egyaránt hozzáférhető legyen a tudás és az oktatás.

Wu kislányként sosem vonzódott a szabadban való játékhoz; sokkal inkább a frissen feltalált rádió varázsa ragadta magával. Apja hatására széles látókörrel bírva felfedezte a költészet és a kínai klasszikusok csodálatos világát, emellett a nyugati irodalom demokráciáról szóló művei is elbűvölték. Sokáig hallgatta, ahogy apja a gyermekmesék helyett tudományos folyóiratokból olvas fel érdekes paragrafusokat, és ezzel egyre inkább felkeltette az érdeklődését a tudományok iránt. Már totyogó korában is mély tisztelettel és szeretettel viseltetett a kultúra és a műveltség iránt, ami végigkísérte életének alakulását.

1934-ben Chien-Shiung osztályelsőként diplomázott fizikából a kínai Nankingban működő Nemzeti Központi Egyetemen. Wu olyan női tudósokból merített inspirációt, mint dr. Marie Curie és dr. Jing-Wei Gu, aki Wu mentora volt az egyetemi évei alatt. A diploma megszerzése után kutatóasszisztenseként dolgozott, majd dr. Jing-Wei Gu volt az, aki arra bátorította, hogy menjen az Egyesült Államokba, és szerezzen felsőfokú diplomát.

Wu a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen tanult atomfizikát, ahol Ernest Lawrence (a ciklotron feltalálója, Nobel-díjas fizikus) vezető fizikus volt a tanácsadója. Lawrence sugárzást kutató laboratóriumában dolgozott, és olyan fizikusoktól tanulhatott, mint maga J. Robert Oppenheimer. Wu 1940-ben szerzett doktori címet.

1942-ben feleségül ment Luke Chia-Liu Yuanhoz, akit berkeley-i tanulmányai során ismert meg. Az esküvőn egyikük családja sem tudott részt venni, a második világháború Csendes-óceánon dúló konfliktusai miatt. A nyugati parton egyre erősödött az Ázsia-ellenes hangulat, amit nagyrészt Japán Pearl Harbor elleni támadása és az USA második világháborúba való belépése okozott. Emiatt a keleti partra költöztek, ahol dr. Wu a massachusettsi Northamptonban lévő Smith College-ban és a New Jersey-i Princeton Egyetemen tanított fizikát. Ő volt az első nő, akit a Princeton fizika tanszékére felvettek. Néhány év elteltével, 1944-ben dr. Wu munkát vállalt a New York-i Columbia Egyetemen, és kutató munkatársként csatlakozott a Manhattan Projekthez.

A titkos kormányzati program célja az atomfegyverek kifejlesztése volt az Egyesült Államok területén, amelyhez az ország legkiválóbb fizikusait vonzották. Wu hozzájárulása kulcsszerepet játszott az urán szétválasztásának folyamatában, különösen az U-235 és U-238 izotópok gázdiffúziós módszerével, amely elengedhetetlen volt a szükséges mennyiségű urán előállításához az atombomba létrehozásához. Munkájának eredményei felbecsülhetetlen értékűek voltak, és a háború után is folytatta a kísérleti fizika terén végzett kiemelkedő tevékenységét.

Ahogy a második világháború után helyreállt a kommunikáció Kínával, Wu levelet kapott a családjától. Éppen azt tervezte, hogy meglátogatja őket, amikor kitört a kínai polgárháború, és az utazását felfüggesztették. Később az apja azt kérte tőle, hogy ne térjen vissza a kommunista Kínába.

Csak 1973-ban térhetett vissza szülőhazájába, de addigra már minden megváltozott: szülei elhunytak, sírjaikat pedig lerombolták. Nagybátyja és bátyja is eltűnt, ők a kínai forradalom áldozatai lettek. Luke-nak és Chien-Shiungnak 1947-ben született egy fia, aki a családi örökséget és értékeket követve szülei nyomdokaiba lépett, és ő is atomfizikussá vált. 1954-ben Chien-Shiung amerikai állampolgárságot szerzett, így új életet kezdhetett.

Nem is tudom, mi lehetne kínosabb, mint hazaérve a laborból egy hatalmas mosogatnivaló látványa: talán csak az, ha sosem lépnénk be a labor ajtaján!

1956-ban Wut kollégái, Tsung Dao Lee és Chen Ning Yang megkeresték, hogy segítsen egy fontos elmélet bizonyításában, amely azt állította, hogy a bétabomlás során a paritás megőrzése nem valósul meg. Wu kísérletei során sikerült megerősítenie ezt az elméletet, ezzel hozzájárulva Chen és Yang munkájához. 1957-ben mindkét férfi elnyerte a fizikai Nobel-díjat, ám dr. Wu nem részesült ebben a kitüntetésben. Ennek ellenére a fizika történetében betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen, hiszen a mai napig számos tankönyvben "Wu-kísérletként" emlegetik ezt a jelentős felfedezést.

1958-tól kezdve a Columbia Egyetem elkötelezett munkatársává vált, és egészen 1981-ig, a nyugdíjba vonulásáig aktívan részt vett a tudományos életben. Nem csupán a fizika terén mutatta meg kiemelkedő szakértelmét, hanem az orvostudomány világában is jelentős nyomot hagyott. Kutatásai révén fontos hozzájárulásokat tett a sarlósejtes betegség megértéséhez, ezzel segítve a terület szakembereit a legfontosabb kérdések megválaszolásában.

Bár dr. Wu nem vehette át a Nobel-díjat, pályafutása alatt számos elismerést és kitüntetést nyert el. Ő volt a hetedik nő, akit a Nemzeti Tudományos Akadémiába választottak, és történelmet írt, amikor első nőként állt az Amerikai Fizikai Társaság élén. Továbbá, ő az első, aki megkapta a Wolf-díjat a fizikában, valamint a Princeton Egyetem tiszteletbeli doktori címet is őszintén megérdemelte. 1990-ben a Kínai Tudományos Akadémia tisztelete jeléül egy aszteroidát nevezett el róla (2752 Wu Chien-Shiung), ezzel is elismerve kiemelkedő hozzájárulását a tudomány világához.

Nyugdíjba vonulása után elkötelezte magát az iránt, hogy oktatási programok révén támogassa a fiatal lányokat a természettudományos pályák iránti érdeklődésük felkeltésében, követve ezzel édesapja példáját. Nyíltan beszélt a munkájáért folytatott küzdelmeiről, remélve, hogy tapasztalatai motiválhatják a nőket az Egyesült Államokban és Kínában, hogy bátran válasszák a tudományos karriert. 1997. február 16-án hunyt el New York-i otthonában, és hamvait szülőhazájában, az édesapja által alapított iskola udvarán helyezték végső nyugalomra.

Fotók: Getty Images Hungary

A paritássértés és a paritássértés elve: a részecskefizika világában a szimmetriák szerves részét képezik a jelenségek megértésének. Három alapvető tükrözési szimmetria van, amelyek a töltés, a tér és az idő viszonyát érintik. A paritás fogalmát leegyszerűsítve úgy érthetjük, hogy a fizikában a térbeli tükröződés (azaz a koordináták visszafordítása) szimmetrikusnak kellene lennie a rendszerekben.