A kormány az uniós jogi nyomás tükrében kívánja rendezni az Erasmus-program körüli vitás kérdéseket.
A magyar kormány és az Európai Unió között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatósága, valamint a felfüggesztett uniós támogatások feloldása körüli feszültség továbbra is megoldatlan. Brüsszel a korábban megfogalmazott szigorúbb előírások betartását sürgeti, míg a magyar fél bizakodó a legfrissebb törvénymódosítások kapcsán. Az idő múlásával a kormány igyekszik megfelelő önértékelést végezni, hogy a törvény végrehajtásával lehetővé váljon a magyar modellváltott egyetemek és intézmények visszajutása az Erasmus- és Horizont-programokba. Ráadásul kedden a német javaslat nyomán a hetes cikk szerinti eljárás is újra napirendre került az EU Tanácsban.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli feszültség 2022 decemberében érte el csúcspontját, amikor az Európai Unió a korrupcióval és összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokra hivatkozva felfüggesztette a magyar alapítványi egyetemek részvételét az Erasmus+ és Horizont Európa programokban. E döntés jelentős hatással volt az érintett intézmények nemzetközi kapcsolataira és kutatási lehetőségeire, valamint éles vitákat generált a magyar oktatási rendszer transzparenciájáról és működéséről.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a legnagyobb kihívást az összeférhetetlenségi szabályok megszegése és a politikai befolyásolás veszélye jelenti.
A magyar kormány az elmúlt másfél évben több lépést tett a helyzet rendezésére: politikusokat távolított el az alapítványok kuratóriumaiból, és novemberben olyan törvénymódosításokat fogadott el a parlament, amelyek egyéves várakozási időt írtak elő a politikai tisztségviselők kuratóriumi tagsága előtt.
Az Európai Bizottság azonban a korábbi közlések alapján két év várakozási időt és más, szigorúbb átláthatósági intézkedéseket vár el. Brüsszel szerint a kuratóriumi tagok csatlakozásánál az Állami Számvevőszék sem tekinthető megfelelő ellenőrző szervnek.
Azonban a hivatalos értékeléshez nem láthatott még hozzá az Európai Bizottság, mert a magyar kormány nem jelezte hivatalosan, hogy megoldottnak tekinti az összeférhetetlenségi szabályok kezelését a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál.
Ez a helyzet most átalakulhat: Bóka János, az Európa-ügyi miniszter, a Népszava érdeklődésére bejelentette, hogy a törvényjavaslatot eljuttatják Brüsszelbe az ellenőrzési folyamatra.
A politikus a tagállamok Európa-ügyi miniszterei keddi brüsszeli vitája után kérdezték, amely a magyar EU-elnökségről is szólt, és német kérésre a jogi atombombaként emlegetett hetes cikk szerinti eljárás is újra előtérbe került. Az értékelés célja az volt, hogy megállapítsák, rendszerszinten sérülnek-e az EU alapértékei Magyarországon. Az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői közösen vitatták meg a magyar kormány lépéseit.
A Benelux-országok megállapítása szerint az elmúlt hat évben nem tapasztalható lényegi előrelépés, így fontos, hogy a folyamatot folytassuk és fenntartsuk.
Ha ez a kérdés szavazásra kerülne, akár a magyar szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethetne a tagállamok döntéshozó testületében.
Didier Reynders, az igazságügyi biztos, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény kapcsán kijelentette, hogy a Bizottságnak körülbelül egy hónapra van szüksége az értékelés elvégzéséhez. Hozzátette, amennyiben a javasolt módosítások megfelelnek az elvárásoknak, úgy várhatóan az év végéig megszülethet a döntés.
Bóka János egyelőre nem reagált arra a kérdésre, hogy Magyarország év végére több mint egymilliárd eurót veszíthet, amennyiben nem hajtja végre az unió által előírt korrupcióellenes intézkedéseket az n+2 szabály értelmében. A jelenleg befagyasztott 6,3 milliárd eurós kohéziós támogatás esetében december 31-ig kell teljesíteni a brüsszeli átláthatósági és jogállamisági követelményeket, hogy elkerüljük a zárolt pénzek végleges elvesztését.
