A közép-európai részvények lehetnek a magyar befektetők hozamának megmentői?
Fedezze fel a Gloster úttörő szintlépését és nemzetközi terjeszkedését - friss nézőpontokkal és izgalmas lehetőségekkel várjuk! Csatlakozzon ingyenes befektetői klubunkhoz, ahol a Gloster növekedési története kerül a középpontba! Regisztráljon most, és legyen részese ennek a különleges eseménynek!
A hazai észak-amerikai részvényekre fókuszáló lakossági befektetési alapok közül a K&H Amerika, az Amundi USA Devizarészvény, az MBH Észak-Amerikai Részvény, az MBH USA Részvény Alap és az OTP USA Alap adja az öt legnagyobbat. Az öt alap forintos, lakossági, lehetőleg A sorozatait vettük figyelembe, ezek együttesen 78,9 milliárd forint kezelnek.
Az öt legnagyobb közép-európai részvényalap közé a Hold Közép-Európai Részvény, az MBH Közép-Európai Részvény, a Raiffeisen KKE Részvény, az OTP Közép-Európai Származtatott Részvény és a VIG Közép-Európai Részvény alap fért be, a figyelembe vett, lehetőség szerint A sorozataik kezelt vagyona összesen 70,5 milliárd forintra tehető - igaz, hogy az OTP alapja euróban denominált.
A közép-európai részvényalapok 2023 első felében figyelemre méltó teljesítményt nyújtottak: január 1. és május 6. között a nyereségük forintban kifejezve 12-17% között mozgott. Ez a kedvező eredmény különösen figyelemre méltó, hiszen az április 2-i amerikai vámbejelentések nyomán bekövetkezett jelentős piaci visszaesés ellenére alakult ki. Az alapok azonban gyorsan magukhoz tértek, és már ismét elérték, vagy akár meg is közelítették a március végi árfolyamszinteket.
Az amerikai részvényekbe invesztáló alapoknál az év első négy hónapjában ellentétes tendenciák figyelhetők meg. Noha az év elején a hozamok általában enyhe növekedést mutattak, február és március során egy lefelé irányuló tendencia kezdett el dominálni. A legnagyobb csapást pedig az április 2-i "Felszabadulás Napja" hozta el. A vámintézkedések következtében az alapok veszteségei elérték a 15-20%-ot az év eleji szintekhez képest. Azóta ugyan némileg javítottak helyzetükön, de jelenleg a vizsgált két alap hozama körülbelül -5%-ra, míg a három éves hozamuk -14%-ra rúg.
A korábban említett adatok alapján megállapítható, hogy a két kategória alapvetően hasonló nagyságrendű, 70-80 milliárd forint közötti összeget vonz a lakossági befektetők körében. Azok számára, akik mindkét típusú befektetést birtokolnak, az érzések ellentmondásosak: míg a közép-európai részvényalapok – a legjobb öt közül – átlagosan 14,4%-os hozamot könyvelhetnek el idén, az öt legnagyobb amerikai részvényalap esetében a helyzet drámaian eltér, hiszen ezek átlagosan 10,6%-os veszteséget mutatnak.
A héten megrendezett Portfolio Investment Day-en felszólaló szakértők egyöntetű véleménye, hogy a közép-európai régió jövőbeni felülteljesítése továbbra is valós lehetőség. Ennek kapcsán a globális benchmarkhoz viszonyítva a befektetési lehetőségek felülsúlyozását javasolják, miközben az amerikai részvénypiacra vonatkozóan egyre erősödő aggodalmakat fogalmaznak meg. Az általános konszenzus az, hogy bár a jövőt senki sem tudja megjósolni, az amerikai részvények vonzereje jelenleg csökkent, mivel Trump politikai döntései kiszámíthatatlanságot hoztak a régióba, és a magas árazási szintekből való növekedés is nehezebbnek tűnik. Ezzel szemben Közép-Európa alapvetően kedvezőbb árazású, bár az év elején még "csukott szemmel" is könnyedén lehetett vásárolni, mostanra a helyzet már sokkal összetettebbé vált.
A jelenlegi környezetben az alábbi szempontokat érdemes mérlegelniük a befektetőknek:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő jogi információk részletes tájékoztatást nyújtanak a témáról.
