A közönség elfordult Bánky Vilma színésznőtől, így ő a csúcsról a mélybe taszították.

Megint fel akarták venni Magyar Pétert, de észrevette! - "A nyakláncának a medáljába be volt építve"

Eredetileg Koncsics Vilmaként látta meg a napvilágot 1901-ben Nagydorogon. Iskolás évei alatt diáktársai inkább egy visszahúzódó, csendes lánynak ismerték, aki nem tűnt ki a tömegből. Az élet azonban más irányba terelte: gépírónői pályát választott, de emellett egy filmes iskola padjait is megjárta. Itt találkozott a neves színészlegendával, Somlay Artúrral, aki magántanítványaként vezette be a színjátszás rejtelmeibe. Ekkor kezdődött a szakmai karrierje, és hamarosan a Belvárosi Színház színpadán találta magát. Tehetsége szemet szúrt, így előbb Bécsbe, majd 1919-ben Berlinbe szerződtették, ahol számos mozifilm forgatásán vett részt, és egyre nagyobb elismerésre tett szert.

Aztán 1925-ben Samuel Goldwyn Budapestre látogatott, mert tehetségeket keresett hollywoodi stúdiója számára, és felfedezte Vilmát, akit szerződtetett a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió. Innentől berobbant a karrierje. Olyan némafilmes sztárok oldalán játszott, mint Rudolph Valentino és Ronald Colman - utóbbival Greta Garbo és John Gilbert riválisai lettek. A csúcson heti 5000 dollárt keresett, amelyből lakást lehetett venni. Akkora sztár lett, hogy engedély nélkül nem engedték lefotózni, nem ülhetett repülőre, nehogy baleset érje és folyamatosan diétáznia kellett, hogy megőrizze tökéletes alakját.

1927-ben a kevésbé ismert Rod La Rocque amerikai színész felesége lett, aki mellett annak haláláig kitartott. A karrierje azonban leáldozott a hangosfilmek térnyerésével, mert erős akcentussal beszélte az angol nyelvet és ezt nem szerette a közönség. A Broadwayen még játszott 1933-ig, de utána visszavonult és a családjának, valamint szenvedélyének, a golfnak élt.

Bánky Vilma korábban a Hollywood Reporternek ezt nyilatkozta: „Megéltem a korombeli filmszínészek életének izgalmait. A szakma és a közönség egyaránt felfedezett minket, majd hirtelen eltűnt a fényességünk. Mindenesetre csodálatos évek állnak mögöttem, hiszen a filmezés mindig is a szenvedélyem volt. Ráadásul mindig büszke voltam arra, hogy magyar származású vagyok.”