A szlovákiai magyar iskolák jövője most különösen fontos kérdéssé vált, hiszen jelentős összevonásokra készülnek. E folyamat nemcsak az intézmények sorsát érinti, hanem a közösségek identitását és a magyar nyelvű oktatás fenntartását is. Az elkövetkező id

Tomás Drucker, Szlovákia oktatási minisztere januárban először említette, hogy a fenntarthatóság érdekében a kis létszámú alapiskolák összevonására készülnek. Ez a lépés több magyar intézményt is érinteni fog, ami jelentős hatással lehet az oktatási tájképre.

A több mint 200 magyar alapiskola közel felének létszáma nem éri el a százat sem. A kilátások sem jók, hiszen egy év alatt több mint öt százalékkal csökkent az elsős diákok száma, és ma már alig haladja meg a 3600-at.

"Azok az iskolák, amelyek összeolvadnak vagy valamilyen partnerségi viszonyt, konzorciumot alakítanak ki, nemcsak több pénzt kapnak majd, hanem lehetőséget is arra, hogy megosszák egymással az oktatással és az innovációval kapcsolatos tapasztalataikat. És adott esetben rugalmasan tudjanak reagálni egyes tanárok kiesésére" - idézte az Új Szó az oktatási minisztert.

A Magyar Szövetség saját javaslatcsomaggal készül, amelynek felelőse Csenger Tibor, a párt alelnöke, aki szerint az a cél, hogy a kis létszámú magyar alapiskolák esetében magyar tanintézményekkel, főként óvodákkal vagy középiskolákkal való összevonás történjen. Az egy településen működő szlovák és magyar iskolák összeolvadását szeretnék elkerülni, ami azt jelenti, hogy a magyar igazgatást meg akarják tartani a lehető legtöbb helyen.

Ipolyságon már lezajlott a gimnázium és az alapiskola összevonása, erről Zachar Pál, a város polgármestere adott tájékoztatást az Indexnek.

"A jelenlegi oktatási miniszter egy technokrata krízismenedzser, aki befejezi a reformokat, de a demográfiai adatokból is egyértelműen kiderül, hogy ez a lépés elkerülhetetlen volt. Tíz év alatt ezer fővel csökkent a lakosságunk, ami elég komoly fogyás. Ez azt jelenti, hogy az iskolákba is egyre kevesebb a gyerek."

A polgármester hangsúlyozta, hogy az országos adatok szerint jelentősen több szabad hely áll rendelkezésre, mint ahány iskoláskorú magyar gyermek. Ennek következtében egyre komolyabb kihívást jelent az intézmények fenntartása minden egyes településen.

A magyar és szlovák gimnáziumunk, valamint a szakközépiskolánk fenntartója Nyitra megye volt. Ebből kifolyólag a szlovák fél úgy döntött, hogy érdemes lenne ezeket az intézményeket egyesíteni. A város vezetése viszont azt javasolta, hogy a gimnáziumot a magyar alapiskolával kombináljuk, amit az iskolaigazgatók is támogattak. Ez a lépés lehetőséget teremtett arra, hogy magasabb színvonalú oktatást nyújtsunk, és az üzemeltetés is hatékonyabbá váljon. Ennek eredményeként egy 300 fős magyar iskolaközpont jön létre, amely szeptemberben nyitja meg kapuit.

Zachar Pál hangsúlyozta, hogy a két iskola fúziójának következtében egyetlen tanár sem került állásvesztés helyzetébe. Az ipolysági térségben az a szándékuk, hogy megőrizzék a magyar kisiskolák létét és működését.

Az országos szinten működő iskolarendszerünkben rengeteg 50-100 fős intézmény található. Sajnos Nagysallón éppen most zárta be kapuit az iskola, miután a diákok létszáma 30 alá csökkent, így már nem volt fenntartható a működése. A hosszú évtizedek óta használt modellek már nem állják meg a helyüket a jelenlegi körülmények között, hiszen a gyereklétszám folyamatosan csökken. Új megközelítésekre van szükségünk, hiszen a régi módszerek nem tudják megnyitni az új lehetőségek ajtaját.

- véli a polgármester.

Az oktatási miniszter szakmai konzultációra invitálta a nemzetiségi iskolákat fenntartó városvezetőket, mely eseményre hamarosan Komáromban kerül sor.

Lampl Zsuzsanna, a pozsonyi magyar szociológus, május végén figyelemfelkeltő megállapításokat tett a felvidéki magyarság drámai csökkenéséről. Hangsúlyozta, hogy az asszimiláció folyamata rendkívül intenzíven zajlik a régióban. Ennek egyik jelentős mikrotársadalmi tényezője, hogy sok magyar szülő a szlovák oktatási rendszert választja gyermeke számára.