Ami majdnem eléri a célját, az valójában még nem az.
Üdvözöljük az „On The Other Hand” rovatban, ahol a Portfolio véleménycikkei találhatóak. Itt a szerzők egyéni nézőpontjai és elemzései kapnak helyet, amelyek nem mindig tükrözik a Portfolio szerkesztőségi álláspontját. Amennyiben szeretné megosztani gondolatait a témával kapcsolatban, kérjük, küldje el írását a [email protected] e-mail címre. A megjelent írásokat itt tekintheti meg.
Hosszú éveken át díszítette dolgozószobánkat egy 366 napos kalendárium, amely nap mint nap egy újabb bölcsességet rejtett, általában valamilyen neves személyiség szavaival. Különösen megfogott egy ismeretlen szerzőtől származó tömör megállapítás, amely így hangzott:
A "majdnem" az nem egyenlő az "azzal", ami valójában van.
A feleségemmel már régóta alkalmazzuk ezt a kifejezést, amikor meg kell különböztetnünk az eredetit a másolatoktól. Nemrégiben eszembe jutott, hogy ez a megállapítás mennyire releváns a globális tőkepiacokon is. Számtalan példa mutatkozik arra, hogy létezik egy ígéretes sztori, amelyhez kapcsolódik egy valódi befektetési eszköz. Általában, amikor ez a történet már nagy népszerűségnek örvend, megjelennek a különféle másolatok, amelyek sokszor csak az eredeti sikerének vonzerejére támaszkodnak, nem a saját erejükre. Az árfolyamok alakulása végül arra figyelmeztet, hogy a befektetők egyre inkább felismerik: a "majdnem" nem mentesíti a "nem" alól.
A mai bejegyzésben három izgalmas történetet osztok meg a közelmúltból: egyet részletesebben, míg a másik kettőt egy-egy grafikonnal illusztrálva. Kezdjük is a legérdekesebb főszálat, amely az Nvidia és az AMD versengéséről szól. Először nézzük meg a két cég árfolyamgrafikonját heti gyertyákkal, ahol a zöld vonal a 40 hetes mozgóátlagot jelöli. Az időtartam, amelyet vizsgálni fogunk, 2022. július 1. és 2024. december 31. között terjed.
A kettős árfolyamcharton jól megfigyelhető a két részvény közötti éles eltérés a bikafutás során. Míg az Nvidia folyamata a 2023-as és 2024 eleji jelentős nyereségek ellenére is stabil emelkedő trendet mutatott a 2024-es év végéig, addig az AMD árfolyama 2024 márciusának elején megtorpant, és onnantól kezdve közel felére csökkent az év végéig. A valódi és a "másolt" teljesítmény közötti különbség még szembetűnőbbé válik, ha a két részvény 2023 és 2024 minden negyedévének eredményeit összehasonlítjuk.
A 2023 negyedik negyedévét leszámítva az Nvidia folyamatosan felülmúlta az AMD teljesítményét a negyedéves jelentések során. Ez különösen fájdalmas tapasztalat volt az AMD részvényesei számára 2024 második és negyedik negyedévében, amikor az Nvidia jelentős növekedése mellett az AMD részvényei érdemi visszaeséseket szenvedtek el. Ekkorra már világossá vált, hogy míg az Nvidia dominál a mesterséges intelligencia chipek piacán, addig az AMD csupán a jövőbeli ígéretek szintjén maradt ebben a kulcsfontosságú szegmensben.
Ez a különbség a két vállalat teljesítménye között nagyon átjön a következő ábrán, ahol az előző ábra időhorizontjához hasonlóan a gördülő 12 havi árbevétel alakulása látható a 2022-es év 12 hónapja alatt megtermelt árbevétel százalékában (szürke hasáb: Nvidia, narancssárga hasáb: AMD, forrás: Macrotrends):
Miközben az Nvidia a 2024-es év során szinte ötszörösére növelte árbevételét a 2022-es adatokhoz viszonyítva, az AMD csupán 10 százalékos növekedést tudott felmutatni. 2022-ben az AMD bevétele az Nvidia árbevételének 87 százalékát tette ki, ám 2024-re ez az arány drámaian csökkent, és már csak 20 százalékra esett vissza.
Az AMD tulajdonképpen az egész 2023-as és 2024-es mesterséges intelligencia kibontakozási korszakban semmilyen megoldást nem tudott szállítani a gigantikus beruházóknak. Ám olyan kiváló volt a tőzsdei hangulat, hogy az Nvidia szárnyalása a hátán vitte 2024 március elejéig az AMD részvényeit is. A lemaradó befektetők egy része pedig - ahogyan az oly sokszor előfordult a tőzsdetörténelemben - szívesebben vette meg az AMD-t azzal a felkiáltással, hogy az nem ment annyit. Ezzel viszont öt negyedév árfolyamszárnyalása után 2024 márciusára kaptak egy nagyon drága nemteljesítő részvényt az AMD formájában egy nagyon drága, de szuperteljesítő Nvidiával szemben. A kijózanodás 2024 második felében jött el aztán amikor az alapsztori, az AI-berobbanás is lecsendesedett a tőzsdén. Ebben az apályban aztán Warren Buffett mondásával élve kiderült az, hogy kin volt fürdőnadrág és kin nem.
A következő példa az arany és az ezüst relációja. Ezen az ábrán egymás mellett látható a két árfolyamgrafikon havi gyertyákkal 2010. január 1. és 2025. május 15. között:
A két chart között hatalmas a különbség. Míg az ezüst jelenlegi ára a 2011-es csúcsértékének mindössze kétharmadán áll, addig az arany 69 százalékos növekedést mutat az elmúlt 14 évhez képest. Különösen szembeötlő ez a különbség a 2024-es és 2025-ös évben, nem csupán az emelkedés mértékét tekintve, hanem inkább a növekedés jellegében. Míg az arany szinte bármiféle korrekció nélkül emelkedett, addig az ezüst esetében a jelentősebb árfolyam-emelkedéseket mindig komoly korrekciók követték.
Meggyőződésem, hogy a helyzet valódi kulcsa az aranyban rejlik. A dollár mint világpénz körüli kérdések és kihívások jelenleg csak egyetlen autentikus válaszra redukálódnak: az aranyra. Ez az értékes fém, amelynek összértéke körülbelül 20 ezer milliárd dollárra rúg, nem csupán egy befektetési lehetőség, hanem a globális jegybankok számára is nélkülözhetetlen eszköz a tartalékaik fenntartásához. Ezzel szemben az ezüst, az aranyhoz viszonyítva, szinte észrevétlen marad. Az ezüst árának emelkedése leginkább az arany mögött való lemaradásának következménye. Olyan, mint amikor az AMD próbálja megközelíteni az Nvidiát a 2023-as és 2024-es időszakban; az ezüst is csak kapaszkodik az arany teljesítménye mentén.
Záró példaként vizsgáljuk meg a bitcoin és a Coinbase részvény közötti összefüggést. Az alábbiakban egy két heti gyertyás grafikon látható, amely a 2021. január 1. és 2025. május 15. közötti időszakot öleli fel:
A bitcoin három zöld karikája három magasabb árfolyamcsúcs, míg a Coinbase három piros karikája három alacsonyabb high. A Coinbase kriptotőzsde 2021 eleji tőzsdei bevezetése az egyik legforróbb IPO-ja volt a négy évvel ezelőtti érának. Sokan vették ezt a részvényt egyfajta részvénypiaci proxyjaként a bitcoinnak. Csak közben négy év alatt gondok tömkelege merült fel. Egyrészt a 2021 és 2025 közötti időszakban az altcoinok korántsem teljesítettek úgy, mint a bitcoin. Ez beragadó ügyfeleket jelent, akik nem kereskednek úgy. Mindeközben a bitcoin is egyre nagyobb részben hosszútávú tartalékeszköz funkciót tölt be és egyre kevésbé spekulatív eszköz, ami szintén nem segíti a kereskedési aktivitást a Coinbase platformján. Ha ez még nem lenne elég akkor időközben megérkeztek a bitcoin ETF-ek is. De a Coinbase részvénypiaci bitcoin-proxy jellegére a legnagyobb csapást a Microstrategy "stratégiája" mérte, ami átvette tőle szinte teljes mértékben ezt a szerepet.
Az AMD nem Nvidia, az ezüst nem arany és a Coinbase részvény nem bitcoin. Hanem mind a három csak egy nagyon erős és tartós befektetői kereslettel bíró tőkepiaci szupersztár instrumentum valamilyen szintű másolata. Amiket nem önmagukért vesznek a befektetők, hanem a szupersztárról lemaradás után drágának tartva az eredeti terméket egy nagyobb emelkedés után. A majdnem azok vételének a nagy kockázata az, hogy ezek mögött nem áll tartós befektetői kereslet, csak pillanatnyi vételi hullámok.
Hosszú távon a tőzsdéken a legnyereségesebb megközelítés mindig az, hogy az eredetit választjuk. A valódit. Nem pedig a majdnem azonosat. A proxyk mások sikerén alapulnak, és éppen ezért, amikor az eredeti eszköz gyengélkedni kezd vagy stagnál, ők sokkal drámaibban szenvednek, és nehezebben tudnak talpra állni.
A címlapkép egy figyelemfelkeltő illusztrációt nyújt. A kép forrása: Getty Images.
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból fontosak.
