A Moszad ügynökei és fegyverei már jó ideje jelen voltak Irán területén, mielőtt Izrael megindította volna a támadásait.

A nagyfokú biztonsági aggodalmak közepette Irán több olyan személyt kivégzett, akiket a Moszadnak való kémkedéssel gyanúsítottak. Az izraeli hírszerzés, regionális szövetségekkel és fejlett technológiai eszközökkel felvértezve, ügynökhálózatot hozott létre a rezsimen belül. Ez a lépés aláásta a bizalmat, és széleskörű tisztogatásokhoz vezetett a Forradalmi Gárda soraiban.

A teheráni rezsim által keltett biztonsági aggodalom újabb jelét mutatta tegnap, amikor a hatóságok végrehajtották a harmadik iráni állampolgár kivégzését. Az illetőt azzal vádolták, hogy a Moszad, az izraeli titkosszolgálat érdekében tevékenykedett kémként.

Ez a lépés része egy átfogó letartóztatási akciónak, amelyet az utóbbi napokban számos gyanúsított ellen indítottak. Eközben az iráni biztonsági szolgálatokon belül páratlan mértékben megnövekedett a feszültség, amely a Moszadnak tulajdonított befolyásának terjedésével függ össze. E befolyás révén készültek elő a nukleáris létesítmények és a magas rangú iráni katonai vezetők ellen irányuló célzott műveletek.

Iránból származó jelentések szerint ez a kampány nem korlátozódott letartóztatásokra és bírósági eljárásokra, hanem kiterjedt arra is, hogy felszólították a lakosságot, jelentsen a hatóságoknak mindenkit, aki gyanút kelt. Értve ezalatt például azokat, akik még éjszaka is kalapot vagy napszemüveget viselnek, azokat, akik gyakran kapnak csomagokat a szállítási szolgáltatásokon keresztül, vagy azokat, akik katonai és ipari területek környékén fényképeznek.

A források megerősítik, hogy a Moszadnak több mint tíz éven át sikerült egy rendkívül kifinomult és hatékony hírszerző hálózatot kiépítenie Irán területén. Ezt a teljesítményt szigorú biztonsági körülmények között érték el, kihasználva az iráni biztonsági struktúra gyenge pontjait, így képesek voltak behatolni a nukleáris, katonai és hírszerzési intézmények legmélyebb rétegeibe.

A zsidó állam számára ez kétségtelenül létfontosságú kérdés, mivel a teheráni iszlamista vezetés évek óta nyíltan hirdeti a "cionista entitás" eltüntetésének szándékát.

Az iráni tájban a Moszad titkos szabotázsakciók sorozatát indította el, célja a légvédelmi rendszerek és a ballisztikus rakéták indítóállásainak semlegesítése volt. Az akciók lebonyolításában számos ügynök vett részt, akik Irán területén és a központi parancsnokságon tevékenykedtek, beleértve a Moszad által alkalmazott iráni ügynökök speciális csoportját is.

Közép-Iránban a szervezet kommandós egységei irányított fegyverrendszereket helyeztek el nyílt területeken, iráni föld-levegő rakétaindító állomások közelében. Amikor az izraeli támadás megkezdődött, ezek a fegyverek elindultak és megsemmisítették az iráni légvédelmi célpontokat.

E titkosszolgálati behatolás erősségét bizonyítja többek között az iráni nukleáris létesítmények elleni közelmúltbeli támadás, amelyet az országon belüli Moszad-ügynökök segítségével hajtottak végre, valamint Mohsen Fakhrizadeh atomtudós 2020-as meggyilkolása, amelyet egy automatizált, távirányítású, műholddal összekapcsolt lövőrendszer segítségével hajtottak végre, anélkül, hogy az izraeli hírszerzés bármely tagja közvetlenül jelen lett volna a helyszínen.

2021-ben a natanzi nukleáris létesítményben működő fejlett centrifugákat semlegesítették, miután a Moszad titkos művelet keretében robbanóanyagokat helyezett el, majd távolról aktiválta azokat. Ez az esemény világosan jelezte, hogy az izraeli hírszerzés technológiai képességei egészen kiemelkedőek.

A Moszad, valamint az izraeli katonai hírszerzés nem csupán Irán területén működő ügynökeire támaszkodott, hanem egy széleskörű regionális és nemzetközi hálózatot is igénybe vett. Ez a hálózat létfontosságú logisztikai támogatást és értékes hírszerzési információkat nyújtott számukra, lehetővé téve a hatékonyabb műveletek végrehajtását.

A hírek szerint a Moszad szoros kapcsolatot ápol az észak-iraki kurd milíciákkal, valamint a Pakisztánnal határos beludzs lázadó csoportokkal. Ezen együttműködés keretében csempészútvonalakon keresztül logisztikai anyagokat szállítanak, emellett érzékeny információk átadására is sor kerül.

A hírek alapján úgy tűnik, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Azerbajdzsán fontos bázisként és infrastrukturális háttérként szolgálnak bizonyos Moszad-műveletek számára. Ezzel párhuzamosan az iráni ellenzéki csoportok külföldön kiemelt szerepet töltenek be az ügynökök toborzásában és a hírszerzési tevékenységekben.

Izrael stratégiai megközelítése három alapvető pillérre épül. Az első ezek közül az emberek toborzása, amely lehetővé teszi a belső behatolást. A szervezet célzottan keresett olyan etnikai kisebbségekből származó egyéneket, mint a kurdok és a beludzsok, akik az iráni társadalmon belül marginalizált helyzetben vannak. A Moszad sikeresen alkalmazta a belső informátorok toborzását, ezzel beépülve az iráni hírszerzési struktúrákba, beleértve a Forradalmi Gárdát is.

A második tényező a technológiai tudás, amely lehetővé teszi a háború megvívását emberek bevonása nélkül. A technológia világában a Moszad kiemelkedő szerepet játszik drónok, mesterséges intelligencia, robotika és kibertámadások alkalmazásával. Ezen a területen a Stuxnet vírus például jelentős mérföldkő volt, hiszen sikeresen megzavarta Irán urándúsítási programját. Ezáltal Izrael képes volt elérni stratégiai céljait anélkül, hogy állandó emberi jelenlétre lenne szüksége Irán területén.

A harmadik tényező a pszichológiai hadviselés: félelem és kétségek keltése a rezsimben. A folyamatos behatolások megszállottságot és nyilvános gyanakvást keltettek a legmagasabb kormányzati szinteken belül, ami a Forradalmi Gárdán belüli feszültségekhez, valamint a belső elnyomás fokozódásához, önkényes letartóztatásokhoz és a polgárok szigorúbb megfigyeléséhez vezetett.

A Moszad tevékenységei messze túlmutatnak a fizikai hatásokon, és mélyen behatolnak Irán pszichológiai struktúrájába is. A hivatalos tájékoztatók alapján a lakosság részletes utasításokat kapott arról, hogyan ismerjék fel az „ellenséges együttműködőket”. Ennek keretében figyelniük kell azokra, akik például pickupot vezetnek, nagy táskákat cipelnek, vagy diszkrét mozgásukkal keltik fel a gyanút érzékeny helyszínek környékén.

Közben a Baszidzs erők, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) félkatonai szárnyának közreműködésével fokozták az éjszakai megfigyelési műveleteket a létfontosságú területeken. Ez egyértelműen arra utal, hogy egyre nagyobb aggodalommal figyelik az izraeli ügynökök tevékenységét, akik szabadon mozognak Irán területén. Az IRGC emellett jelentős tisztogatásokon és átszervezéseken ment keresztül, amelyek sok esetben a belső kohéziót jobban megrendítették, mint bármilyen külső fenyegetés.

Ahmad Reza Radan iráni rendőrfőnök hétfőn egy videóbeszédében felszólította az általa "árulóknak" nevezett személyeket, hogy adják fel magukat, és azt sugallta, hogy azokkal szemben, akik rájöttek, hogy "az ellenség kihasználta őket", elnézőbb bánásmódot alkalmaznak, míg ha elkapják őket, "kemény leckét" fognak kapni.

Az iráni hírszerző és elhárító szolgálatok presztízse a jelentések szerint csökkent, mivel képtelenek voltak felderíteni vagy megakadályozni a Moszad ügynökeit. Belső megosztottság és vádaskodások kezdik sújtani a biztonsági szolgálatokat, miközben Irán új stratégiát próbál kialakítani a tisztviselői által "nyílt hírszerzési háborúnak" nevezett jelenséggel szemben.