A várandós nők egyik legnagyobb aggodalma: Mi vár az édesanyára, ha gesztációs diabétesszel (GDM) kell szembenéznie?
50 felett sose öltözz így nyáron: durván öregítenek és előnytelenek ezek a bakik
A GDM mozaikszó a gesztációs diabétesz mellituszra utal, amely a terhesség alatt leggyakrabban előforduló anyagcsere-rendellenesség. Ezt a formát sokan informálisan a "4-es típusú cukorbetegség" néven is emlegetik. A terhességi cukorbetegség fő jellemzője a magas vércukorszint, amely a várandósság idején alakul ki. Fontos megemlíteni, hogy bár ez az állapot általában a szülés után megszűnik, a diagnózis és a megfelelő kezelés elmulasztása súlyos következményekkel járhat, mind az édesanya, mind a magzat számára. Az ilyen szövődmények elkerülése érdekében elengedhetetlen a megfelelő orvosi felügyelet és gondozás a terhesség alatt.
A cukorbetegség ezen különleges típusa a terhesség alatt termelődő hormonok hatásának következményeként alakulhat ki. Az egyéni érzékenység és genetikai prediszpozíció mellett számos egyéb rizikófaktor is hozzájárulhat a betegség megjelenésének valószínűségéhez. Mivel a cukorbetegség komoly egészségügyi problémákat okozhat, a terhesgondozás keretein belül kiemelt figyelmet kap a kismamák szűrése. Ha a diagnózis beigazolódik, a páciensnek szigorú diétát és terápiás kezelést kell követnie, a szülés után pedig különös odafigyelésre van szükség az egészségi állapot fenntartása érdekében. E témában Dr. Lőrincz M. Ákos belgyógyász, élettanász, a Fejér Megyei Szent György Kórház orvosigazgatója osztotta meg szakmai tapasztalatait.
Az idei BioTechUSA NN Ultrabalaton Charity esemény keretében megdöbbentő, 23 millió forintos adomány gyűlt össze, amelyet hat jótékony célra osztottak szét, valamint három egészségügyi intézmény között. A támogatottak között kiemelkedett a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött, Csecsemő és Gyermekosztálya, amely 9 298 700 forintot kapott. Érdemes megemlíteni, hogy ez nem az első alkalom, hogy a kórház részesült támogatásban, hiszen korábban a Belgyógyászati Osztály is bővült több mint 6 millió forinttal.
A várandósság alatt jellemzően csökken az anyai test szöveteinek inzulinérzékenysége, ami a méhlepény által termelt hormonoknak köszönhető. Ezen hormonok inzulinantagonista, vagyis inzulinellenes hatásának célja, hogy a magzat fejlődéséhez szükséges energia biztosításának érdekében több glükóz maradjon a vérben.
A csökkenő inzulinérzékenység miatt ugyanaz a folyamat zajlik le, mint az inzulinrezisztencia felé vezető úton, a hasnyálmirigy erőteljesebb inzulintermelésbe fog, idővel azonban elfárad. A Magyar Diabétesz Társaság információ szerint a nők 7-8%-ának szervezete a terhesség alatt nem képes megfelelni a fokozott igénynek, így a terhesség előrehaladtával, vagyis a hormonok mennyiségének növekedésével fokozódik az inzulinrezisztencia, és megnő a vércukorszint. A probléma jellemzően a második, illetve a harmadik trimeszterben jelentkezik, azonban optimális esetben a gyermek megszületése után minden visszarendeződik az eredeti állapotba.
A genetikai hajlam mellett számos kockázati tényező is hozzájárulhat a terhességi diabétesz kialakulásához. Az ikerterhesség esetén például fokozott hormontermelés figyelhető meg, ami szintén növelheti a rizikót. Emellett az asszisztált reprodukciós eljárások is szerepet játszhatnak a betegség megjelenésében. Dr. Lőrincz M. Ákos rámutat, hogy a terhesség előtti túlsúly vagy elhízás, valamint a várandósság alatt bekövetkező súlygyarapodás is jelentős tényezők. A javasolt súlygyarapodás mértékét érdemes a gondozó nőgyógyásszal egyénre szabottan egyeztetni. Továbbá, ha a családban már előfordult cukorbetegség, vagy ha korábbi terhesség során nagy súlyú baba született, ezek is fokozhatják a kockázatot. Az előző terhességi diabétesz, a policisztás petefészek szindróma (PCOS), a 35 év feletti életkor, valamint az inzulinrezisztencia vagy prediabétesz kialakulása mind hozzájárulhatnak a terhességi diabétesz esélyének növekedéséhez.
A tünetek sokáig észrevétlenek maradhatnak, amiért a rendszeres szűrés kiemelkedően fontos. Ugyanakkor érdemes figyelni a fertőzésekre való fokozott hajlamra, az állandó szomjúságérzésre, a gyakoribb vizelési ingerekre, a nem kívánt súlygyarapodásra, a megemelkedett vérnyomásra, illetve a baba növekedésének eltéréseire, mivel ezek a jelek figyelmeztethetnek a mögöttes problémákra.
Az alapvető kockázatok hasonlóak lehetnek, mint a cukorbetegség más típusai esetében. Nagyobb lehet például a fertőzések kialakulásának valószínűsége, különös tekintettel a hüvely, a hólyag- és a veseproblémákra -, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri szövődmények is kialakulhatnak, jelentkezhetnek szemproblémák. Ezen kívül megnőhet a valószínűsége a terhességi toxémia - preeclampsia - jelentkezésének is, mely egy nagyon súlyos terhességi szövődmény, és Dr. Lőrincz M. Ákos is kiemeli, hogy az anya részéről ez jelenti a legveszélyesebb kockázatot.
A terhességi diabétesz jelenléte komoly kockázati tényezőt jelent a következő várandósság során, mivel a betegség visszatérésének valószínűsége jelentős mértékben megnőhet. Emellett a kutatások alapján akár 60%-os eséllyel alakulhat ki az anyánál 2-es típusú cukorbetegség az elkövetkező évtizedben. Fontos hangsúlyozni a szüléssel kapcsolatos lehetséges komplikációkat is, hiszen a cukorbetegség hatással lehet a méh izomzatának működésére. Ezen kívül a baba megnövekedett mérete is akadályozhatja a szülés természetes lefolyását, ami további kihívásokat jelenthet a szülészeti ellátás során.
Az anya és a magzat keringése a méhlepénynek köszönhetően közös, az anya emelkedett vércukorszintje miatt így a babához is több glükóz jut el, a hasnyálmirigye így több inzulint kezd termelni, a plusz cukrot pedig súlytöbblet építésére használja fel. Mindennek következményeként kialakulhat a makroszómia, vagyis a magzati túlnövekedés, aminek hatására nem csak a baba általános testtömege, de a szervei, a mája, a szíve és a lépe is megnagyobbodhat.
A cukorbetegség következtében előfordulhat méhlepény-elégtelenség, ami jelentősen befolyásolja a magzat oxigén- és tápanyagellátását. Ennek következményeként a sejtek károsodhatnak, ami nemcsak koraszüléshez, hanem fejlődési rendellenességekhez és sajnálatos módon tragikus kimenetelekhez is vezethet. Ha ilyen problémák merülnek fel, a szülészorvos körültekintően mérlegeli a helyzetet, és szükség esetén a baba idő előtti megszületését javasolhatja.
Ha a cukorbetegséget nem kezelik, a születendő baba életében komoly kihívások merülhetnek fel. A sárgaság előfordulása gyakoribbá válhat, emellett a kalciumhiány is problémát jelenthet. Az anyai cukor elégtelensége következtében az újszülött vércukorszintje túlzottan alacsonyra süllyedhet, ami ingerlékenységet, fáradtságot, sőt, súlyosabb esetekben görcsrohamokat és légzési nehézségeket is okozhat.
Dr. Lőrincz M. Ákos szerint a babára nézve a születés utáni hipoglikémia az egyik legnagyobb kockázat, mely életet veszélyeztető állapot, de súlyos szem-, tüdő- és urogenitális fertőzés is kialakulhat, melyek életveszélyes véráramfertőzéshez is vezethetnek az újszülöttnél. Szerencsése ezek nagyon ritka szövődmények, és a fegyelmezett vércukorkontroll még tovább csökkenti a kialakulásuk kockázatát. De a terhességi diabétesz miatt a gyermek életében a későbbiekben is felmerülhetnek gondok, a hasnyálmirigy korai megterhelése miatt például fokozott lehet a hajlama még iskoláskorban is a túlsúlyra és a csökkent glükóztoleranciára.
Dr. Lőrincz M. Ákos elmondása alapján a terhességi cukorbetegség általában a 24-28. terhességi hét között alakul ki, mert ekkor a placenta által termelt hormonok erősebben hatnak a vércukorszintre.
Ezek a hormonok elengedhetetlenek a várandósság szempontjából, hiszen hozzájárulnak az egészséges placenta kialakulásához és a magzati fejlődéshez is. Ugyanakkor emelik a vércukorszintet, ami különösen problémás lehet, ha a hasnyálmirigy tartalékai csökkentek. Ilyen esetben könnyen felborulhat a metabolikus egyensúly, ami miatt a gesztációs diabéteszes nők esetében megnő a későbbi valódi cukorbetegség kialakulásának kockázata.
A szűrés ezen a ponton OGTT teszt segítségével valósul meg. Elképzelhető, hogy a vizsgálat során minden normálisnak tűnik, azonban a harmadik trimeszterben a szénhidrát-anyagcsere romlásának kockázata megnőhet. Ez különösen igaz, ha egyéb kockázati tényezők, mint például a túlzott súlygyarapodás is jelen vannak.
A terhességi cukorbetegség szűrése Magyarországon szerves részét képezi a várandósgondozásnak. Az első vérvétel során már vércukorszintet is mérnek, majd a 24-28. hét között terheléses vizsgálatra kerül sor. Emellett, ha a kismama anamnézisében inzulinrezisztencia gyanúja merül fel, vagy korábbi terhessége alatt cukorbetegséggel küzdött, akkor már a 10-12. héten is elvégzik a szükséges vizsgálatokat.
Az orális glükóz tolerancia vizsgálat (OGTT) során éhgyomorra kell megjelenni, majd az első vérvétel után három-öt perc leforgása alatt 75 gramm cukrot kell elfogyasztani, amelyet 300 milliliter vízben oldanak fel. Ezt követően két órán át nyugalmi helyzetben, mozdulatlanul kell eltölteni, mielőtt újabb vérvételre kerülne sor. A kismamák körében sokan aggódnak a vizsgálat miatt; az éhgyomorra való érkezés okozta gyengeség és a cukoroldat által kiváltott gyomorproblémák miatt. Azonban a legtöbben viszonylag jól átvészelik ezt az eljárást. Ha valaki érzékenyebben reagál, a kórházi személyzet segíthet, sok helyen például citromlé hozzáadásával készülnek a cukoroldathoz, és érdemes lehet kísérővel érkezni, hogy a folyamat még kényelmesebb legyen.
Az orvosigazgató véleménye szerint az OGTT (Orális Glükóz Tolerancia Teszt) egy régóta alkalmazott és megbízható vizsgálati módszer. Bár sok kismama aggódik a teszt során tapasztalható esetleges kellemetlenségek miatt, mint például émelygés vagy akár hányás, fontos megérteni, hogy ezek átmenetiek. A vizsgálat elkerülése nem ajánlott, mivel a kezeletlen terhességi diabétesz sokkal súlyosabb kockázatot jelent az anyára és a magzatra nézve, mint a teszt során előforduló kisebb kellemetlenségek. Amennyiben a betegség diagnózisa megerősítést nyer, elengedhetetlen, hogy a kismama minél hamarabb szakemberhez, például nőgyógyászhoz vagy diabetológushoz forduljon, hogy elkezdhesse a megfelelő diétát és kezelést.
A kapott értékek figyelembevételével dől el, mi lesz az első lépés, azonban ha az eltérések nem túlzottan drasztikusak, a diagnózis felállítása után jellemzően egy két hetes szigorú diétát kell követnie a kismamának. Az étkezések előtt és után érdemes otthoni, tesztcsíkos vércukormérővel ellenőrizni a vércukorszintet, és naplózni az eredményeket. Ezek az adatok segítenek a diabetológusnak meghatározni, hogy elegendő-e csupán a diéta betartása, vagy szükség van esetleg inzulinos kezelésre is. Bármilyen megoldásra is jutnak, a rendszeres testmozgás elengedhetetlen, még ha a terhesség miatt nem is várható el intenzív edzés. Különösen, ha valaki korábban nem volt aktív, egy rövid séta az étkezések után vagy kismamatorna, nyújtás, esetleg jóga is jelentős jótékony hatással bírhat.
A diétás étrendet mindig személyre szabottan kell kialakítani, figyelembe véve a testmozgás szintjét, az életkort, a testsúlyt és akár azt is, hogy egy vagy több babáról van-e szó. Általánosságban elmondható, hogy az étrend alapját a napi ötszöri étkezés képezi, amely gazdag zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és minőségi állati fehérjékben. Emellett fontos, hogy kerüljük az egyszerű cukrokat és a gyorsan felszívódó szénhidrátokat, így támogathatjuk a szervezet egészséges működését és a kiegyensúlyozott táplálkozást.
Ha a diétával nem sikerül elérni az optimális vércukorértékeket, inzulin adása is indokolt lehet, a babát ez nem károsítja, ellentétben számos szájon át szedhető cukorbetegség elleni gyógyszerrel, melyek alkalmazása jellemzően ellenjavallt a terhesség ideje alatt.
A Magyar Diabétesz Társaság statisztikái alapján a terhességi cukorbetegség a szülést követően az esetek körülbelül 90%-ában megszűnik, lehetővé téve a korábbi anyagcsere-állapot visszatérését. Ilyenkor az inzulin adagolása azonnal abbahagyható, azonban az egészséges táplálkozásra és a rendszeres mozgásra a későbbiekben is érdemes figyelni. Bár a terhességi diabétesz általában átmeneti jelenség, a következő terhesség során újra megjelenhet. Ráadásul az érintett nők több mint felének sajnos a következő tíz évben kialakul a cukorbetegség, így a megelőzés kulcsfontosságú.
A kismamák körülbelül 10%-a a szülést követően is folytathatja a harcot a vércukorszintjével, még ha ez a probléma enyhébb formában is jelentkezik. Előfordulhat, hogy a vércukorszintjük normálisnak tűnik, de rejtett inzulinrezisztencia még mindig jelen lehet. A szülést követő napokban több vércukorvizsgálatot végeznek, hogy nyomon követhessék az édesanyák állapotát. E vizsgálatok nem érnek véget a szülés pillanatában; hat héttel később újra, majd egy év múlva is el kell őket végezni, végül pedig kétévente szükséges a nyomon követés a protokoll szerint.
Az újszülöttek vércukorszintjének ellenőrzése kiemelkedően fontos lépés a születést követően, mivel ezzel megelőzhetők a lehetséges szövődmények. A születés után az első néhány órában többször is megmérik a vércukorszintet, és a következő napokban is folytatódik a vizsgálat. Akkor is szükséges a rendszeres ellenőrzés, ha a mért értékek normálisnak bizonyulnak. Amennyiben bármilyen probléma merülne fel, elengedhetetlen, hogy azonnal felvegyük a kapcsolatot a gyermekdiabetológussal. Fontos, hogy a cukorbetegséggel érintett terhességről a gyermekorvost, a védőnőt és a háziorvost is tájékoztassuk, hogy a gyermek megfelelő gondozásban részesüljön.
