Az EU vezetőinek találkozója a védelmi stratégiák és a nézetkülönbségek harmonizálásának kérdéseit helyezi a középpontba. A rendezvény célja, hogy elősegítse a tagállamok közötti együttműködést és konszenzust, ezáltal erősítve az európai biztonságot.
Az Európai Uniónak a következő évtizedek során 500 milliárd eurót kell invesztálnia a védelem megerősítése és a védelmi ipar ösztönzése érdekében. Ugyanakkor a tagállamok közötti megosztottság jelentős akadályt jelent a fejlődés előtt.
Az Európai Unió vezetői hétfőn Brüsszel szívében találkoznak, hogy nekiláthatnak az európai védelem megerősítésére irányuló közös stratégia kidolgozásának, valamint annak finanszírozási lehetőségeinek áttekintésének. Ezúttal nem a megszokott Európai Tanács épületében rendezik meg a csúcsot, hanem a történelmi Palais d'Egmont falai között, mely a XVI. századból származik.
A találkozó végén nem várható, hogy közös álláspontokat fogalmaznak meg, de az esemény jelentőségét jól tükrözi, hogy részt vesz rajta a NATO katonai szövetség főtitkára, valamint Mark Rutte és Keir Starmer brit miniszterelnök is.
A 27 uniós vezető a transzatlanti kapcsolatok és az európai védelem jövőjéről folytat megbeszéléseket. Két kiemelkedő téma kerül a napirendre: mely katonai képességeket kellene prioritásként támogatni pénzügyi forrásokkal, valamint miként lehet biztosítani e képességek fejlesztésének és beszerzésének finanszírozását.
Az Európai Bizottság véleménye szerint az EU-nak a következő tíz év során 500 milliárd eurót kellene allokálnia védelmi célokra. Ezzel szemben a blokk 2021-2027-es költségvetése mindössze 8 milliárd eurót irányzott elő ezen a területen, ami jelentős eltérést mutat a szükséges források és a rendelkezésre álló keretek között.
A finanszírozás sürgető igénye elengedhetetlen ahhoz, hogy az európai védelmi ipar, mely évtizedek óta szenved az alulfinanszírozás következményeitől, végre fejlődésnek indulhasson. Két alapvető kritikát fogalmaznak meg a jelenlegi állapot kapcsán: egyrészt a rendelkezésre álló kapacitások nem elegendőek, másrészt a szektor technológiai innovációi lemaradnak a globális versenytársaktól.
A kapacitások szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió támogatni kívánja Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni védekezésében, amelyhez nem csupán pénzügyi segítségre van szükség, hanem katonai felszerelésre is. Az EU vezetői többsége egyetértene abban, hogy ez a lépés az unió érdekeit is szolgálja, hiszen elengedhetetlen a közösség védelme minden lehetséges fenyegetéssel szemben. A hírszerző szervezetek figyelmeztetései szerint Oroszország 2030-ra képes lehet arra, hogy egy uniós tagállamot támadjon meg, ami tovább hangsúlyozza a helyzet sürgősségét.
A legtöbb EU-tagállam, amely egyben a NATO szövetségeseként is működik, egyetért abban, hogy a védelmi fejlődés tervezését szoros együttműködésben kell végezni a katonai szövetséggel. Ezen kívül hangsúlyozták, hogy Európának célszerű lenne hatékonyabb, önállóbb és megbízhatóbb védelmi szereplővé válnia. Ezt egy magas rangú uniós tisztviselő emelte ki a találkozó előtt, megjegyezve, hogy az igény erre még sürgetőbbé vált Donald Trump Fehér Házba való visszatérése óta. Az amerikai elnök arra ösztönözte a NATO-tagországokat, hogy emeljék meg védelmi költségvetésüket, a GDP 2%-ról 5%-ra.
Egy névtelenséget kérő uniós diplomatától származó információk szerint jelenleg egy konszenzus formálódik az unióban arról, hogy a blokknak mely területeken kellene előtérbe helyeznie képességeit. Ide tartozik a légvédelem, a tengeri védelem, a katonai mobilitás, a kibervédelem és a dróntechnológiák fejlesztése is. A diplomata kiemelte, hogy az egyik legérzékenyebb téma az lesz, hogy a tagállamok milyen mértékben birtokolják és kontrollálják ezeket a képességeket. Továbbá, vitás kérdéssé válhat, hogy az uniós forrást az európai gyártású eszközök beszerzésére korlátozzák-e vagy sem.
A tagállamok egyetértenek abban, hogy a következő, 2028-tól 2034-ig terjedő költségvetési időszakban a védelmi kiadásoknak jelentősebb részesedést kell kapniuk. A tárgyalások nyáron kezdődnek, és a résztvevők egyértelműen felismerték, hogy addig is szükség van egy további keretre. Azonban a pénzügyi források biztosításának módjában már nem mutatkozik egyetértés, hiszen a tagállamok eltérő nézeteket képviselnek a finanszírozás mikéntjét illetően.
Egyesek a blokk költségvetési előírásaiban a rugalmasság fokozását javasolják, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy a védelmi költségeket eltérítsék nemzeti költségvetésükből. Mások az eurókötvények kibocsátására összpontosítanak, míg egy harmadik csoport a különböző uniós programok keretein belül fel nem használt források átcsoportosítását és az Európai Beruházási Bank (EBB) mandátumának kiterjesztését támogatja.
Az utolsó két javaslat tűnik a legkevésbé vitathatónak. Tizenkilenc ország például azt javasolta, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) befektetési irányelveit bővítsék ki, lehetővé téve ezzel, hogy nagyobb összegben támogathassák a katonai projekteket.
A vezetők számára két hónap áll rendelkezésre, hogy alaposan átgondolják a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat, melyek célja Európa biztonsága és a védelmi ipari alapjának megerősítése. Június végén egy újabb találkozóra kerül sor, amely éppen a NATO vezetőinek csúcstalálkozója után következik, és ahol várhatóan bemutatják a kiadásokra vonatkozó felülvizsgált küszöbértéket, valamint a képességekkel kapcsolatos célkitűzéseket.
