Különleges magyar jelenség: a titkos 14. havi nyugdíj!

Itt van az "On the Other Hand", a Portfolio véleményrovatának helye. A cikkek a szerzők egyéni nézeteit tükrözik, amelyek nem feltétlenül tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját. Ha szeretné megosztani gondolatait a témával kapcsolatban, küldje el írását a [email protected] e-mail címre. A publikált cikkeket itt találhatja meg.

A nők kedvezményes nyugdíját az Alaptörvény keretein belül megvalósított pozitív diszkriminációs intézkedésként 2011. január 1-jétől vezették be. Ez a kedvezményes nyugdíj lehetőséget teremt arra, hogy a nők a nyugdíjkorhatár elérése előtt részesüljenek nyugdíjban, amennyiben teljesítik a kettős időfeltételt, amely a jogosultság megszerzéséhez szükséges.

megszerez legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig megszerez legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt.

A hiányzó, legfeljebb 8 év időtartam a gyermeknevelési ellátások folyósítási tartamával szerezhető meg. A kettős időfeltétel teljesülése napját követően a nyugdíjkorhatár betöltéséig bármikor igényelhető a Nők40.

A magyar nyugdíjrendszer különlegessége, hogy létezik egy olyan nyugdíjformáció, amelyet a nők a korhatár elérése előtt is igénybe vehetnek. Ami még figyelemre méltóbb, hogy az összegét nem csökkentik, még akkor sem, ha az érintett nő évekig nem fizeti a járulékokat, így jogosult marad a járadékra, vagyis a nyugdíjra. Ezen sajátosság miatt a Nők40 valódi hungarikumként aposztrofálható.

A kedvezményes nyugdíjra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető időszakok a következők:

A 40 éves jogosultsági időbe bizonyos szolgálati időszakok nem vehetők figyelembe.

További olyan időszakok, amelyek a nyugdíj összegének meghatározásakor szolgálati időként nem számítanak, de a kedvezményre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül hagyandók, a következőképpen alakulnak:

A bonyolult szabályozások következtében a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultságot kizárólag az érintett hölgy által kezdeményezett nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetés alapján lehet megbízhatóan megállapítani.

Bár a legtöbb nő számára a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíj lehetősége vonzó ajánlatnak tűnt, amely lehetővé tette, hogy 40 év jogosító idő után azonnal nyugdíjba vonuljanak, valójában nem minden érintett számára bizonyult előnyös döntésnek.

A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő, az utóbbi évtizedben évente jellemzően akár két-háromszor akkora mértékben nőttek.

A korhatár elérésekor igényelt öregségi nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya átlagkeresete ennek következtében lényegesen magasabb is lehetett volna. Ezenfelül, a szolgálati idő hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal emelkedhetett volna a nyugdíj összege, amit a korhatár betöltésével állapítottak meg. Ebből a szempontból világosan látszik, hogy azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjat a lehető legkorábbi időpontban választották, akár hátrányos helyzetbe is kerülhettek.

Amikor a nemzetgazdasági nettó átlagkereset üteme jelentősen meghaladja az infláció mértékét, a keresetek gyorsabb emelkedése következtében a nyugdíjasok és az aktív munkavállalók tényleges vásárlóereje közötti különbség gyorsan növekszik. Ez azt eredményezi, hogy a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul, ami aggasztó helyzetet teremt a társadalmi egyenlőség szempontjából.

A kedvezményes nyugdíj iránti igénylés időpontja kulcsfontosságú egy nő számára: minél előbb nyújtja be a kérelmét, annál hamarabb tapasztalhatja meg az utóbbi tíz év egyre meredekebbé váló csúszdáját.

A szituáció azonban a 13. havi nyugdíj 2022-től való teljes körű visszaállítása miatt átalakult, és ennek következtében idén kifejezetten kedvező lehet a Nők40 program azonnali igénylése, főként ha valaki a nyugdíja mellett továbbra is aktívan szeretne dolgozni.

A nyugdíjrendszer a Nők40 révén különösen kedvezményezi a hölgyeket, miután ők hosszabb ideig élnek, vagyis hosszabb ideig kapják az öregségi nyugdíjukat, mint a férfiak, mégsem érvényesítenek az ő nyugdíjukkal szemben a hosszabb élettartamot tükröző semmilyen csökkentést, a kedvezményes nyugdíj esetében sem. (Nem alkalmaznak életjáradéki osztókat a várható további élettartam hosszának alakulása függvényében, mint például a svéd nyugdíjrendszerben.)

A nők várható élettartama a jelenlegi nyugdíjba vonulási korukban, amely jellemzően 62 év a kedvezményes nyugdíj lehetősége miatt, átlagosan 20,3 évre tehető. Ezzel szemben a férfiak esetében, akik 65 éves korukban érik el az idei nyugdíjkorhatárt, csupán 13,2 évnyi további életkilátásról beszélhetünk.

Egy kedvezményes nyugdíjat igénybe vevő nő átlagosan több mint hét évvel hosszabb ideig élvezi a nyugdíját, mint férfi társai.

Ha a 65 éves életkorhoz kötődő várható további élettartamot nézzük, azt tapasztalhatjuk, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után egy nő átlagosan 17,3 évig, azaz körülbelül 208 alkalommal kapja meg a nyugdíját, míg egy férfi esetében ez az időtartam 13,2 évre (kb. 159 alkalom) rúg. Ez alapján a nők még ebben a helyzetben is 49 hónappal, vagyis több mint négy évvel hosszabb ideig élvezik a nyugellátást, mint férfiak.

Ezzel párhuzamosan fontos megemlíteni, hogy a nők várható élettartama 17,3 év, amelyből csupán 8 évet töltenek egészséges állapotban. Ez az érték 2,6 évvel alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. Ráadásul, ha a 65 éves korukban várható további élettartamot nézzük, akkor ez is 3,6 évvel kevesebb a kontinentális átlaghoz képest. A magyar férfiak helyzete még ennél is kedvezőtlenebb.

Az élethosszig tartó nyugdíjpénz-áramlás alapján egy nő átlagosan 13%-kal, míg a kedvezményes nyugdíjban részesülő nők esetében ez az arány akár 25%-ra is nőhet a férfiakhoz képest. Érdekes, hogy ennek ellenére a nők átlagos nyugdíja havonta 30 ezer forinttal (éves szinten tehát 390 ezer forinttal) alacsonyabb, mint a férfiaké.

A női élettartam hosszabbra tervezett jellege számos előnyt hordoz magában, amelyek messze felülmúlják ezt a különbséget.

Magyarországon az elmúlt évtized során végbement korhatáremelési folyamat következtében a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedett. Ez a hároméves változás azonban nem érintette a 40 éves szolgálati idő megszerzésére vonatkozó követelményeket.

A magyar nyugdíjkorhatár, bár mindkét nemre vonatkozik, valójában egyre inkább a férfiak helyzetére fókuszál. A női munkavállalók jelentős része ugyanis átlagosan legalább három évvel a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése előtt jogosult a kedvezményes nyugdíjra. Ezért, ha a jogalkotók nem szeretnék, hogy a nők nyugdíjkorhatára gyakorlatilag tartósan 62 évre csökkenjen, sürgős intézkedésekre van szükségük. Ellenkező esetben a nyugdíjrendszer fenntarthatósági problémái várhatóan gyorsabban fognak megjelenni, mint ahogyan azt sokan előre jelezték.

A kedvezményes nyugdíjban részesülő nők, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, de már élvezik a nyugdíjas élet előnyeit, 2025-ben összesen 490 milliárd forintnyi támogatásra számíthatnak a nyugdíjkasszából. Fontos megjegyezni, hogy ez az összeg jelentősen emelkedhet, amennyiben az infláció nem a tervezett ütemben alakul.

A Nők40 program keretében a teljes nyugdíjkassza 7,5%-át fordítják kiadásként, ami olyan többletkiadást jelent, amely nem merülne fel, ha a nők kedvezményes nyugdíja nem létezne. Ezen túlmenően, ha a nők kedvezményes nyugdíját a modern nyugdíjrendszerekben alkalmazott gyakorlatok szerint szabályoznák, akkor a korhatár elérése előtt igénybe vett nyugdíj összegét egy levonás (málusz) terhelné, ami jelentősen csökkenthetné ezt a kiadást.

A Nők40 költségvetési szükséglete lényegében azonos a 13. havi nyugdíj finanszírozásával, ami azt jelenti, hogy a kedvezményes nyugdíj valójában egy titkos 14. havi nyugdíjként funkcionál, melynek előnyeit kizárólag a nők élvezhetik.

A nyugdíjkassza terhelésének csökkentésére a 40 évi jogosító idő szigorítása helyett egy alternatív megoldás lehet a korhatár előtti nyugdíjra vonatkozó levonás visszaállítása. Az európai nyugdíjrendszerek tapasztalatai alapján ugyanis megfigyelhető, hogy a korhatár betöltése előtt igényelt nyugdíjak összege általában 5-6%-kal csökken évente. Ezzel a megoldással nemcsak a nyugdíjkassza terhei enyhülhetnének, hanem a férfiak számára is újra elérhetővé válna a korhatár előtti nyugdíjazás lehetősége.

A Nők40 program egyik következménye a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségek szigorú megszorítása lett. Ennek következtében a férfiak számára lehetetlenné vált, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjat igényeljenek. A magyar nyugdíjrendszer így számukra rendkívül merev és rugalmatlan, ami különösen problémás lehet azok számára, akik egészségügyi problémákkal küzdenek vagy súlyos élethelyzetbe kerültek. De nemcsak a férfiakat érinti hátrányosan ez a helyzet; számos nő is szembesül azzal a kihívással, hogy a Nők40 program követelményeit nem tudja teljesíteni a korhatár előtt.

Például azért, mert az élet tele van meglepetésekkel, és minden egyes tapasztalat új színt visz a mindennapjainkba.

Ezeken a nehézségeken csupán a korhatár előtti nyugdíj jogintézményének egységesítése (nők és férfiak számára egyaránt) nyújthatna megoldást. Ugyanakkor ennek megvalósítása azt jelentené, hogy a korhatár előtt kérelmezett nyugdíjakra olyan levonás (málusz) lenne érvényes, amelynek mértéke attól függne, hogy az érintett hány évvel korábban döntött a nyugellátás igénybevételéről.

Az érintett nők számára mindenképpen megnyugtató lehet, hogy a Nők40 program feltételei legkorábban csak a 2026-os választások után, tehát 2027-től vagy akár későbbi évektől válhatnak szigorúbbá – amennyiben a jövőbeli kormányzati erő egyáltalán foglalkozik majd ezzel a kérdéssel.