Amerikától szerzett fegyvereket osztanak ki a tálibok a jemeni lázadók között.

A Joe Biden által elrendelt gyors és elkapkodott szövetséges kivonulás során szinte felmérhetetlen mennyiségű és minőségű amerikai fegyverzet ragadt Afganisztánban. Ezek sorsáról egyezkedés folyik, melynek hátterében az ország hatalmas lítiumtartalékai is felsejlenek.

A tálibok által birtokolt fegyverek jelentős hányadát azóta különböző terrorista szervezeteknek értékesítették a térségben. Jelenleg körülbelül egymillió kézifegyver és számos katonai felszerelés található Afganisztánban, beleértve páncélozott harcjárműveket, helikoptereket, sőt szállító repülőgépeket is.

Ezek között vannak olyan eszközök, melyeket a Talibán nem tud használni, vagy nincs rá szüksége, ezért az állomány felét már értékesítették a feketepiacon. Ezt a becslést az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tálib tisztviselők elismerték.

Az ENSZ februári jelentése szerint a fegyvercsomagokból a Tehreek-e-Taliban Pakistan, az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom és a Kelet-Türkisztáni Iszlám Mozgalom is részesült.

A fegyverzetek beszerzése nem csupán az amerikai forrásokból történt, hanem a szétszóródott vagy átállt afgán egységektől is könnyedén hozzájuthattak. Ezeknek a fegyvereknek a többsége jó állapotban van, vagy egyszerűen helyreállítható.

Első pillantásra meglepő, hogy a főként szunnita tálibok harci eszközöket juttatnak a síita jemeni lázadóknak, ám a vallási ellentéteiket a pragmatikus üzleti érdekek hidalják át. A háttérben Teherán áll, amely finanszírozza a jemeni vásárlásokat, és ez a bevétel rendkívül fontos a súlyos válságban lévő afgán gazdaság számára.

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, éles kritikát fogalmazott meg a Biden-adminisztráció Afganisztánból való kivonulásának menetéről. Kijelentette, hogy az ország nemcsak a katonai jelenlétét, hanem a helyszínen hagyott felszereléseit is sürgősen vissza kellene szereznie.

"Afganisztán a világ egyik legjelentősebb katonai felszerelés-kereskedője, és tudod, miért van ez így? Azért, mert azokat az eszközöket értékesítik, amelyeket mi hagytunk hátra" - nyilatkozta Trump az új kormány első tanácskozásán. "Szeretném alaposan átvizsgálni ezt a helyzetet. Ha szükséges, megfizetjük az árukat, de mindenképpen vissza szeretnénk kapni a katonai felszerelésünket."

Tavaly a tálibok egy grandiózus parádét tartottak, amely során büszkén felvonultatták hatalmas zsákmányukat, beleértve a géppuskákat és a Humvee terepjárókat. Az amerikai védelmi minisztérium 2022-es jelentése alapján 78 repülőgép, 40 000 katonai jármű és több mint 300 000 fegyver maradt hátra. A katonai szakértők azonban úgy vélik, hogy a fegyverek számát érdemes megduplázni, mivel figyelembe kell venni az afgán hadsereg veszteségeit is, így a valóságos szám akár háromszorosára is rúghat.

Az amerikai elnök nem szeretné feszültté tenni a kapcsolatokat a Talibánnal. A kabuli vezetés is elkötelezett a viszony javítása iránt Washingtonnal, és Abdul Qahar Balkhi, a tálibok külügyminisztériumi szóvivője kijelentette: "Célunk, hogy lezárjuk a hadviselés korszakát, és egy új, békés szakaszt kezdjünk el."

Ez az új fejezet Afganisztán bányáiban kezdődik, ahol az ország hihetetlen, becslések szerint 1 ezermilliárd dollárnyi kiaknázatlan ásványkészlettel bír. Trump már évek óta figyelemmel kíséri ezeket a tartalékokat, mivel egy friss tanulmány rávilágított, hogy Afganisztán olyan lehetőségekkel rendelkezik, amelyeket a Pentagon a "lítium Szaúd-Arábiájaként" emleget, ez pedig kulcsfontosságú a mobiltelefonok és elektromos járművek akkumulátorainak előállításában.

A verseny rendkívül éles lesz, hiszen Kína és Oroszország már jelentős befektetéseket végeztek Afganisztánban. Ezért fennáll a veszély, hogy Amerika lemarad a fontos lehetőségekről, mivel a kivonulás óta keletkezett űrben nem tudott új pozíciókat kiépíteni.