Angyal József a háromgyermekes anyák szja-mentességével kapcsolatban megjegyzi: Sokak számára váratlanul hangozhat, hogy "Ez tényleg nekem is jár?" – és valószínűleg sokan fognak meglepetten reagálni erre a lehetőségre.

Az adószakértő szerint sokan lehetnek, akik nem is tudják, hogy ők is jogosultak a szerdától életbe lépő teljes szja-mentességre. Az is lehet, hogy az jár jól, aki utólag érvényesíti a kedvezményt, hogy ne veszélyeztesse a januári béremelését.

Szerdától kezdődően a háromgyerekes anyák számára teljes mértékben eltörlik az szja-t, míg jövő januártól a 40 év alatti, kétgyermekes szülők is élvezhetik ezt az előnyt. Azok, akik jogosultak családi kedvezményre, mostantól csökkenthetik a járulékbefizetéseiket ezen támogatás révén. Az érintettek bizonyára örömmel fogadják ezt a lépést, hiszen ennek köszönhetően akár tíz- vagy százezrekkel több pénz marad a családi költségvetésben. Ugyanakkor az intézkedés a költségvetésre nézve komoly terhet jelent. Különösen a magas jövedelműek profitálnak belőle, hiszen nincsenek jövedelemhatárok, és életkorilag sem korlátozott az igénybevétel, így bárki, aki valaha három gyermeket nevelt, jogosult lehet a kedvezményre. Az elvált apák azonban, még ha náluk is élnek a gyerekek, kimaradnak a támogatásból.

Ha valaki szeretné kihasználni az szja-mentességet, lehetősége van arra, hogy regisztráljon a NAV online felületén, vagy akár a munkáltatóján keresztül is megteheti ezt. Érdemes tudni, hogy ha valaki elmulasztja a regisztrációt, az nem jelenti automatikusan a kedvezmény elvesztését: a jövő év elején, az szja-bevallás során még mindig érvényesítheti ezt a lehetőséget, így az adóhatóság visszatéríti neki az év utolsó három hónapjában befizetett adóelőlegét. De kikre terjed ki pontosan az új szabályozás? Mennyire igazságos ez a rendszer? És milyen hatással van a fenntarthatóságra és a költségvetésre? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Angyal József adószakértővel.

Igen, helyesen érted! Október hónaptól háromgyermekes anyák számára adómentesség lép életbe az szja tekintetében. Ez azt jelenti, hogy akik regisztrálnak, azok novemberi bérükben már nem fognak adóelőleget levonni, így az érintettek hamarosan érezhetik a változást a jövedelmükben.

- Tulajdonképpen ez év közben minden kedvezményre igaz: akkor lehet igénybe venni, ha az adózó nyilatkozik róla. Természetesen, ha valaki nem nyilatkozik, a kedvezményt akkor sem veszti el: a májusi adóbevallásában egy összegben érvényesítheti.

Így tehát a nyilatkozat opcióként rendelkezésre áll, de nem kötelező érvényű.

Hol és milyen módon lehet erről véleményt nyilvánítani?

Az adóhatóság egy új online platformot indított, azonban én azt javaslom, hogy inkább a munkáltatónál érdeklődjenek. A háromgyermekes anyák számára járó kedvezményhez teljesen eltérő feltételek tartoznak, és nem biztos, hogy az érintett személy tisztában van azzal, hogy jogosult-e rá. A munkahelyi bérszámfejtő szívesen nyújt információt a jogosultságokról, így érdemes tőlük kérdezni.

Hogyan lehetséges, hogy annyian nem tudják, hogy valóban jogosultak-e?

Először is szeretném hangsúlyozni, hogy véleményem szerint a háromgyermekes családok, illetve a "gyermekes anyák" számára biztosított kedvezmény nem a legmegfelelőbb megoldás. Ez a támogatási forma nem a családok összességét és a gyereknevelés nehézségeit ismeri el, hanem csupán a szülést jutalmazza. Olyan gyermekek után is járhat kedvezmény, akik élve születtek, például koraszülöttek, de később, akár csak egy-két éves korukban elhunytak. Ha csupán pár napot éltek, már az is elegendő ahhoz, hogy beleszámítsanak. Emellett gyakori, hogy valakinek két egészséges, akár már felnőtt gyermeke van, de volt egy koraszülése, amely végül tragédiával zárult. Ezzel a helyzettel is számolni kell, hiszen így is jogosulttá válhat a kedvezményre. Továbbá, egy másik fontos kritérium, hogy legalább 12 éven keresztül családi pótlékra jogosultnak kellett lenni.

Az is jogosult lehet a támogatásra, aki 12 éven keresztül nevelte a gyermekeit, majd anyagi nehézségek miatt 13 évesen állami gondozásba adta őket. Nincs életkorhatár sem: akár 60-70 éves nagymamák is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Sokan meglepetten tapasztalhatják, hogy "tényleg, nekem is jár ez?". A jogosultsági feltételekről azonban alig esik szó, pedig ezt kiemelten fontos lenne kommunikálni.

Tehát, ha a családi pótlékra való jogosultság 12 éven keresztül fennállt, de valamilyen oknál fogva nem az anya, hanem a házastársa kérte és kapta meg a támogatást, akkor is érvényes az adómentesség? Azaz nem számít, kinek folyósították a támogatást?

Így van, ahogy a családi kedvezmény esetében is: a házastársak mindketten jogosultak a családi pótlékra. Azonban, ha a pár elválik, akkor a jogosultság azé lesz, akinél a gyermek tartózkodik.

- Ha valakinek volt elhalt gyermeke, attól még háromgyermekesnek számít? A halott gyermek után nincs családi pótlék, tehát ez nem tolható ki tizenkét évig.

Itt egy kis félreértés tapasztalható. Az egyik alapvető követelmény a 12 éves jogosultság. Ugyanakkor van egy kivétel: ha a jogosultság csupán néhány napig állt fenn, de a gyermek sajnálatos módon elhunyt, azt vis maiornak kell tekinteni, és ilyenkor is járhat a kedvezmény. Tehát párhuzamos feltételek vannak érvényben. Ha valakinek több koraszülött gyermeke született, akik korán távoztak az életből, akkor is háromgyermekesnek számít, így ebben az esetben nem a 12 év az irányadó. Sokan nem ismerik ezt a részletet.

Ez társadalmi feszültségeket generálhat. Igazságtalan, ha egy 13 éves gyermek válás után az apához kerül, hiszen míg az apuka neveli, az anyuka mégis jogosult a kedvezményre. Ráadásul már a 25 év alattiak kedvezménye is feszültségeket okozott a munkahelyeken. Vegyük például a nyugdíjas nagymamákat, akik dolgozni mennek: ők a nyugdíjukat adómentesen kapják, és ha még szja-mentességet is élveznek, nettó bérük jelentősen emelkedik. Ha ez a kör kibővülne, egy korhatár bevezetése – például 40 év – segíthetne enyhíteni a feszültségeken. Ezt a megközelítést már tervezik a kétgyermekes családok esetében is: amíg a gyerekek kicsik, sok a kiadás, de felnőve önállóvá válnak. Az életkori határ, ami jelenleg érvényben van, csupán átmeneti. A 40 év alatti kétgyermekes anyák például most részesülhetnek a kedvezményekből, de a jövőbeni tervek szerint végül mindenki, aki szült, jogosult lenne az élethosszig tartó támogatásra.

A béremelés idején a munkáltató nem mondhatja azt, hogy kevesebb emelést ad, mert a nettó jövedelmed magasabb. Ez a megközelítés arra utalhat, hogy a munkaadó esetleg megpróbálja csökkenteni a munkavállalók juttatásait, hiszen a nettó összeg csak egy része a teljes kompenzációnak, amely magába foglalja a bruttó bért és az adókat is. A nyugdíjasok esetében is felmerülhet, hogy alacsonyabb nettóval veszik fel őket, ami diszkrét hátrányos megkülönböztetést jelenthet. Ez a gyakorlat nemcsak etikailag kérdéses, hanem a munkaerőpiac átláthatóságát és méltányosságát is veszélyezteti. A cégeknek figyelembe kellene venniük a dolgozók tapasztalatait és hozzájárulását, függetlenül attól, hogy milyen életkorban vagy állapotban vannak.

Ez a gyakorlat valóban létezik. A 25 év alattiak számára elérhető kedvezmény során figyelembe veszik a korhatárhoz kötött automatikus kedvezményt is. Ennek következtében sok háromgyermekes szülő nem igényli az adóelőleg megállapítását, hiszen így elkerülhetik, hogy a munkáltató tudomást szerezzen róla. Ha csupán a bevallás során érvényesítik a kedvezményt, akkor a munkáltató nem értesül róla. Ezért nem biztos, hogy előnyös, ha értesítik a munkáltatót a kedvezményről.

Vizsgáljuk meg a háromgyermekes családok helyzetét, ahol a legidősebb gyermek júniusban befejezi a középiskolát. Ekkor a családi pótlék júliustól már csak két gyermek után jár, ami jelentős anyagi változást jelent a család számára. Azonban október 1-jétől az anya újra háromgyermekesnek minősül, és így korlátlan ideig élvezheti a kedvezményeket. Ez a helyzet bérfeszültséget generálhat, hiszen az adórendszerben fontosak a világos határok, mint például a jövedelem- és életkor-korlátok. Vegyük például a három- és négygyermekes anyák kedvezményét: nincs jövedelemkorlát, így ha valaki havi 5 millió forintot keres, a teljes összeg után nem kell szja-t fizetnie. Azonban felmerül a kérdés, hogy valóban indokolt-e, hogy egy ilyen magas jövedelmű személy teljes adómentességet élvezzen csupán a gyermekei számánál fogva. Ezt én úgy látom, hogy pénzügyileg nem fenntartható. Emlékezzünk vissza a miniszterelnök szavaira, miszerint egy ilyen kedvezményt csak akkor lehet bevezetni, ha Varga Mihály "félrenéz". Eddig sem álltak rendelkezésre a szükséges feltételek, és a jelenlegi gazdasági helyzetben még inkább kérdéses a fenntarthatóság. Ha ezt a rendszert kiterjesztenénk a kétgyermekes családokra is, akkor a helyzet még inkább megkérdőjeleződne. Javaslom, hogy érdemes lenne bevezetni bizonyos jövedelmi határokat: például a három, két és négygyermekesek kedvezménye ne haladja meg a havi 2 millió forintot. Ez a megoldás valószínűleg nem váltana ki komoly politikai ellenállást, hiszen sokan feltennék a kérdést, hogy miért is járna a támogatás azoknak, akik 2 millió forint felett keresnek.

Ha egy édesanya jogosult az szja-mentességre, ugyanakkor a családi adókedvezményre is jogosult lenne, akkor a két kedvezmény között választania kell. A szja-mentesség igénybevétele nem zárja ki a családi adókedvezmény érvényesítését, de ha az édesanya az szja-mentességet választja, akkor a családi adókedvezményt nem tudja érvényesíteni. Ebből kifolyólag érdemes alaposan mérlegelni, hogy melyik kedvezmény igénybevétele a kedvezőbb a család számára.

A rendszer nem veszik el. Például, ha valaki havi egymillió forintot keres, akkor a teljes jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó alól. A családi kedvezmény a járulékok terhére érvényesíthető, és a házastársak között meg is osztható. Ezt a megoldást 14 évvel ezelőtt vezették be, válaszként arra, hogy a családi adókedvezmény olyan nagylelkű volt, hogy az alacsony jövedelműek nem tudták teljes mértékben kihasználni. A járulékkedvezmény bevezetésével próbálták ezt a problémát orvosolni. Bár lehetett volna szigorú felső határt szabni, mégis elkerülték ezt a megoldást. Valójában Magyarországon soha nem működött valódi egykulcsos adózás, hiszen az adóalap-kedvezmények lényegében nulla százalékos sávokat jelentenek; ezt követően lép életbe a 15%-os személyi jövedelemadó.

A rendszer lényegében három különböző sávra oszlik: van egy 0%-os szakasz, egy 15%-os, valamint egy "negatív" sáv, amelynek költségeit a társadalombiztosítási alap állja.

Mennyibe kerülnek ezek a nagylelkű ajánlatok?

- A kommunikációban az jelenik meg, kik részesülnek a kedvezményekben: kétgyermekesek, háromgyermekesek, 25 év alattiak, hosszú felsorolni teljesen. Nyilvánvaló, hogy ennek nincs meg a pénzügyi fedezete. Arról nem esik szó, hogy honnan vonjanak el. Ha kimondanák, hogy a háromgyermekes anyák szja-mentessége miatt kevesebb jut egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásra, más lenne a mérleg. Az emberek örülnek a kedvezménynek, de amikor az egészségügyben hosszú várakozás van, vagy sokat kell utazni szülni, nem hozzák összefüggésbe ezzel. A költségvetés beterjesztésekor, az egyes fejezeti előirányzatokat nézve derülhet majd ki a negatív hatás. Ha le akarjuk szorítani a hiányt, valahonnan fedezni kell. Meg fog jelenni, mennyibe kerül a háromgyermekes anyák kedvezménye (jövőre már teljes év), a családi kedvezmény újabb 50%-os emelése, a kétgyermekes anyák kedvezménye, a 30 év alatti egy gyerekes kedvezmény korhatár nélküli kiterjesztése.

Hogyan viszonyul a mostani osztogatás a 2002-eshez? Milyen következményekkel jár számunkra az áprilisi időszak után?

- Legalább olyan mértékű, mint korábban. Amennyiben a költségvetési deficit jelentős, ezt inflációval is lehet kezelni: a magasabb bérek mellett az inflációval "kiegyenlítik" a helyzetet. Ezért fennáll a lehetősége, hogy erősebb inflációval kell szembenéznünk. Nem véletlen, hogy a jegybank elnöke folyamatosan figyelmeztet: az inflációs kockázatok nem szűntek meg. A jövő évre 3,8%-os inflációt prognosztizálnak, ami akár 4% alatti januári nyugdíjemelést is eredményezhet, ami nem biztos, hogy kedvező hír.

Ezek a hatások nem csupán átmenetiek, hanem tartósak: az adókedvezmények jövőre és azon túl is érvényben maradnak, így folyamatosan befolyásolják a költségvetés helyzetét.

- Én borítékolom, hogy a választás után, teljesen mindegy, melyik kormány lesz, nagy, átfogó adó- és jogi reformra lesz szükség. Politikailag könnyű lesz kommunikálni, hogy az egykulcsos adó bevált, teljesítette a feladatát, ideje áttérni a progresszív adózásra. Biztos vagyok benne, hogy ezek a kedvezmények meg fognak jelenni jövő év első felében, de utána szükség lesz reformra.

A költségvetési megszorítások, az inflációs kihívások és a magas kamatok együttes hatása miatt a gazdaság nehezen tud elindulni. Itt az ideje, hogy visszanyúljunk az egyszerűsítés eszméjéhez. 2010-ben még söralátét méretű adóbevallási ígéretek hangzottak el, de mára az asztalterítő méreteket öltött. Ideje lenne újra a söralátét méretű bevallásokhoz közelíteni – ez nem lehetetlen feladat!