Az Európai Unió határozott lépéseket tervez tenni Donald Trump kereskedelmi stratégiájával szemben, és kész szembenézni a kihívásokkal, amelyeket a kereskedelmi háború jelent.

Bár az európai védelmi politika állt a középpontban, a legutóbbi EU-csúcs során Donald Trump amerikai elnök és az általa kezdeményezett kereskedelmi háború is jelentős szerepet kapott a diskurzusban. Ezt a tényt a csúcsot követő sajtótájékoztató is tükrözte. António Costa, az Európai Tanács elnöke a baráti kapcsolatok bonyolultságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok fontos szövetségese az EU-nak. Ezzel szemben Ursula von der Leyen határozottabb hangot ütött meg: Trumpra utalva kijelentette, hogy ha Európa igazságtalanul és önkényesen kerül célkeresztbe, akkor az EU reagálni fog.

Február 3-án az uniós tagállamok vezetői informális csúcsot tartottak, ahol az európai védelmi politika aktuális kérdéseit vitatták meg. A megbeszélések fókuszában a védelem fejlesztésének irányai, valamint a szükséges finanszírozási lehetőségek álltak.

Ugyan a csúcsot megrendező Európai Tanács-elnök António Costa a találkozó előtt nem volt hajlandó beszélni Donald Trump amerikai elnök által felvetett vámtarifákról, de a legtöbb, a sajtónak röviden nyilatkozó állam- és kormányfő foglalkozott a témával, sőt a csúcson is többször szóba került az amerikai elnök által belebegtetett kereskedelmi háború.

A csúcsot követő sajtótájékoztatón Costa főként az eredeti téma körüli diskurzusra és az elért eredményekre összpontosított. Ezen az eseményen részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke, aki a soros elnökséget tölti be ebben a félévben.

Costa hangsúlyozta, hogy a csúcsra érkezve számos célt sikerült megvalósítaniuk, de az igazi kihívások még előttük állnak. Úgy véli, hogy a jövőben még több erőfeszítést kell tenniük ahhoz, hogy fejlődjenek: jobbá, erősebbé és gyorsabbá kell válniuk, mindezt pedig közös erővel kell elérniük.

Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztése kiemelt prioritás, különösen az európai hadiipari kapacitások növelése szempontjából. Még ha a tagállamok hajlandóak is többet költeni védelmükre, ez sem hoz valódi eredményt, ha a hadiipar nem képes kielégíteni a megnövekedett igényeket. E problémát jól illusztrálja az Ukrajnának ígért egymillió darab 155 mm-es lőszer esete, amelynek időben történő szállítása az EU részéről nem valósult meg.

Costa emlékeztetett, hogy a tagállamok 2021 és 2024 között átlagosan 30 százalékkal növelték a védelmi kiadásaikat, a 23 tagállam, amely az EU mellett pedig a NATO-nak is a tagjai, többsége már eléri a katonai szövetség által megfogalmazott előírást, mely szerint éves GDP-jük két százalékát a hadseregre költik.

Costa véleménye szerint a védelmi kiadások növelésére továbbra is szükség van, bár ez jelentős költségeket vonhat maga után. Kiemelte, hogy több tagállam jelezte: a védelmi költségek emelkedése miatt nőhet az államadósságuk, és a költségvetésük akár deficites is lehet. Ugyanakkor Costa hangsúlyozta, hogy az egyeztetések során az Európai Bizottság rugalmas álláspontot tanúsított ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

A haderőfejlesztés finanszírozásának kérdéskörében megemlítette, hogy a magánbefektetők bevonása is szerepet kapna, miközben az Európai Beruházási Bank már módosította a hadiiparral kapcsolatos korábbi álláspontját, amely szerint nem nyújtott hitelt ezen a területen.

A legnagyobb eredmény ugyanakkor nem ez:

Rátérve a csúcs egy másik fő témájára, az uniós szintű együttműködés koordinálására, valamint az EU védelmi partnerei, mint a NATO, az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok közötti kapcsolatokra, Costa hangsúlyozta, a haderőfejlesztés javítja a transzatlanti kapcsolatokat is, amivel Mark Rutte NATO-főtitkár is egyetértett.

Az Egyesült Államok a barátunk, a szövetségesünk és a partnerünk. Ez olyan kapcsolat, amelynek mély gyökerei vannak

- nyilatkozta az egykori portugál miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy még a baráti kapcsolatokban is felmerülhetnek nézeteltérések és problémák, amelyeket nyílt párbeszéddel kell rendezni. Kiemelte, hogy fontos, hogy ezeket a kérdéseket úgy oldják meg, hogy közben az Európai Unió alapvető érdekeit és értékeit ne sértsék.

Costa Trumpnak odaszúrva arról beszélt, ezek az értékek a második világháború után az Egyesült Államokkal kialakított világrenden és nemzetközi jogon alapulnak, ami alatt a nemzeti szuverenitást, a területi integritást és a határok elmozdíthatatlanságát érti. Az Európai Tanács elnöke ezzel nem konkrétan, de diplomatikusan kiállt Dánia és az ahhoz tartozó Grönland mellett, amely megszerzésével kapcsolatban Trump többször is határozott és kemény kijelentéseket tett.

Costa említette, hogy folytattak megbeszéléseket az Európai Bizottsággal, valamint az uniós tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsával (más néven: Tanács) az európai védelem stratégiájának átfogó fehér könyvéről. E dokumentumra izgatottan várnak az Európai Bizottság részéről.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, a csúcsot követő sajtótájékoztatón azonnal a transzatlanti kapcsolatok témájára tért át. Kiemelte, hogy ezek a kapcsolatok alapvető jelentőséggel bírnak a béke fenntartása szempontjából, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban számos bizonytalanság és új kihívás merült fel, amelyek próbatétel elé állítják e fontos együttműködést.

Az Európai Unió határozott, ám konstruktív megközelítéssel készül az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokra. Tudatában vagyunk annak, hogy az Egyesült Államokkal való kapcsolatok új kihívásokat hoznak magukkal, és mi készen állunk ezek kezelésére. Amennyiben igazságtalan vagy önkényes támadások érnek minket, az Európai Unió határozott lépésekkel fog válaszolni.

- fogalmazott Von der Leyen, aki ezután Trump Kanadára és Mexikóra kivetett vámtarifákra (azóta ideiglenesen 30 napra felfüggesztették azokat) rátérve elmondta, azok növelik a cégek működési költségeit, leginkább a dolgozók és a fogyasztók érzik meg a hatásukat, valamint negatív gazdasági következményekkel járnak, emiatt minél korábban fel akarják venni a kapcsolatot az Egyesült Államokkal.

Von der Leyen most, hogy visszatért Európába, hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak saját kihívásokkal kell szembenéznie. Szerinte először a belső feladatokat kell rendezni, különös figyelmet fordítva a versenyképesség javítására. Emlékeztetett az Európai Bizottság legutóbb bemutatott, átfogó stratégiáját összegző Versenyképességi Iránytűre, amely kiemeli az európai gazdaság fejlődésének jelentőségét.

A csúcs fő témáját érintve hangsúlyozta, hogy a geopolitikai környezet jelentősen átalakult, ami arra ösztönzi a tagállamokat, hogy emeljék meg védelmi költségvetésüket. A múlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szükséges forrásokat nem biztosították megfelelő mértékben.

A tagállamok közötti együttműködés erősítése érdekében az Európai Bizottság aktívan részt vesz a folyamatok fejlesztésében. Ennek érdekében céljaik között szerepel a hatályos jogszabályok egyszerűsítése. Ezen túlmenően, felvetődött a közös lőszer- és fegyvervásárlás lehetősége is uniós szinten, amelyet az Európai Bizottság szintén támogat, és a megvalósítását elősegítené.

A tagállamok szakminisztereiből álló Tanács nevében a jelenlegi soros elnökséget betöltő Donald Tusk, lengyel miniszterelnök tartotta meg beszédét. Tusk az elején kiemelte, hogy a védelem áll a soros elnökségének programjának középpontjában. Véleménye szerint az informális találkozók gyakran eredményesebbek, mint a hivatalos ülések, és úgy ítélte meg, hogy a mostani esemény is sikeresen alakult ezen a téren.

A lengyel kormányfő kijelentette, hogy jelentős előrelépéseket tettek a keleti határ légvédelmének megerősítése érdekében az unió keretein belül, de hozzátette, hogy a részletek kidolgozása még folyamatban van.