Az avar temető különleges felfedezését az űrből nyert felvételek révén tárták fel Tatabánya határában.

Molnár Gusztáv döntése, hogy elhagyja az alkoholallergiát kiváltó gyógyszert, új fejezetet nyitott az életében. Most a Sztárbox ringjében kívánja megmutatni, mennyit változott, és hogy valóban más emberré vált. Az elhatározása mögött nem csupán egészségügyi okok állnak, hanem a szívós eltökéltség is, hogy a legjobbat hozza ki magából.

A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet Topográfiai Osztálya és a Tatabányai Múzeum közötti együttműködés révén idén áprilisban sikerült azonosítani egy régészeti lelőhelyet légi felvételek segítségével. A gabonaföldeken észlelt különös elszíneződések, valamint a számos gyönyörű, szabályos négyszög alakzat lenyűgöző látványt nyújtottak, amelyek a múlt titkait rejtik.

A tél végén sikerült rábukkannunk a terület tulajdonosára és művelőjére, ami lehetőséget adott számunkra, hogy alaposan utánajárjunk annak, hogy valóban népvándorláskori temetőről van-e szó. Emellett reméljük, hogy találunk olyan adatokat és leleteket, amelyek segíthetnek a korszak pontos meghatározásában - osztotta meg tapasztalatait Pál Gabriella, a Tatabányai Múzeum régésze.

A vizsgálatuk tárgyát két mély sír képezte, amelyeket viszont a legnagyobb megdöbbenésükre már kirabolták. De így is találtak leletanyagot, s ennek köszönhetően egyértelműen kiderült: valóban egy nagy sírszámú, avarkori temetőről van szó.

Bár a leletanyag nem kifejezetten szembetűnő, mivel a saját korában, vagy talán egy kicsit később, a legtöbb darabja már eltűnt, mégis jelentős megfigyeléseket tudtunk tenni a temetkezési szokásokkal kapcsolatban - fejtette ki a szakértő.

Papp Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum NRI Topográfiai Osztályának régésze elmondta, a légifelvételek alapján 500 és 1000 közé tehető a sírok száma. A sírsűrűség, a tájolás és a feltárt temetkezési szokások alapján szinte bizonyosan avar kori közösség temetkezési helyéről van szó.

- Felfedeztünk egyértelmű rönkkoporsós temetkezést, amelyen az égésnyomok és a fa elszenesedései szerint a faanyag részben megőrződött. Ez a régészet számára rendkívül izgalmas információ - magyarázta Papp. - A csontok és a koporsófedél állapotát figyelembe véve, a kirablás időpontját is viszonylag pontosan meg tudjuk határozni.

A felfedezés a "Temetők az űrből" elnevezésű országos kutatási program részeként valósul meg, amely a régészet innovatív megközelítéseit célozza meg. A projekt során műholdas és drónos felvételek segítségével térképezik fel a régészeti lelőhelyeket, melyek később helyszíni ásatásokkal kerülnek megerősítésre. Ezzel a módszerrel új dimenziókat nyitnak a múlt feltárásában, és lehetőséget adnak arra, hogy a hagyományos régészeti technikák mellett modern technológiák révén ismerjük meg történelmünket.

- Olyan helyszíneket tudunk felfedezni, amelyek korábban teljesen ismeretlenek voltak számunkra. Ez valóban új horizontokat nyit a régészeti helyszínek feltárásában – emelte ki a szakember. A lelőhelyről készült légifelvételek, az ásatási eredmények és a kutatás során összegyűjtött adatok újabb részletes feltárások és elemzések előtt állnak. A régészek abban bíznak, hogy további területeket is felfedhetnek, így még több titkot tárhatnak fel őseink életével kapcsolatban.