Bóka János megfogalmazása szerint a következő évtizedekben kulcsfontosságú szerepet játszik majd a szuverenista és föderalista irányzatok közötti konfliktus.

A politikai harc a szuverenisták és a föderalisták között éppen most bontakozik ki, és a következő évtizedekben kulcsszerepet fog játszani - állt a Tusnádfürdői közleményben, amelyet az európai uniós ügyekért felelős miniszter adott ki szerdán az MTI-nek.

Bóka János az Európai Unióval foglalkozó panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy az európai intézmények és az Európa-politika terén sürgető reformokra van szükség. Kifejtette, hogy jelenleg egy politikai harc bontakozik ki a szuverenitás hívei és a föderalizmus támogatója között.

Kiemelte: az elmúlt 10-15 év során drámai átalakuláson ment keresztül az Európa-politika tája. Jelenleg az egyik leglényegesebb megkülönböztető jegy az európai pártcsaládok között, hogy a föderalizmus hívei vagy a szuverenizmus támogatói közé helyezik magukat - hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

Ez nemcsak a szakpolitika szempontjából a meghatározó értékelése szerint, hanem arra is vonatkoztatható, hogy általában a hatáskörök megosztása hogyan néz ki, vagy hogyan működjön az EU intézményrendszere - fejtette ki.

Kiemelte, hogy az európai polgárok számára zavaros, mit kellene tenniük ahhoz, hogy az EU politikai irányvonalában változás álljon be. Felmerült a kérdés: hány európai kormány bukása lenne szükséges ahhoz, hogy a migrációs válság hatással legyen az uniós migrációs politikára? - tette fel a kérdést. A válasz látszólag végtelen, hiszen bármennyi tagállami kormány megbukhat anélkül, hogy ez valódi változást idézne elő az európai migrációs politikában. Ez arra a kérdésre irányítja a figyelmet, hogy vajon milyen szerepe maradt a politikai akaratképzésben az európai polgároknak, létezik-e még európai demokrácia, és van-e jelentősége a tagállami szuverenitásnak.