Budapesten tíz évnyi kemény munkával lehet csak összegyűjteni egy használt lakás árát, míg Debrecenben ez az időszak még hosszabbra nyúlik.
Átlagfizetéssel és 50 négyzetméteres ingatlan árával számolva. Persze közben a kiadásainkkal is számolni kell, és ha valaki a nettó átlagkereset 30 százalékát tudja félretenni, akkor 20-30 évig kell spórolnia.
2025 februárjában Budapesten a havi nettó átlagbér körülbelül százhúszszorosára, azaz tíz évnyi munkával lehet csak hozzájutni egy 50 négyzetméteres használt lakáshoz. Ez drámaian hosszabb időt jelent, mint 2015-ben, amikor mindössze 6,3 év alatt lehetett megszerezni egy hasonló méretű ingatlant a fővárosban. 2019-re a mutató már 9,3 évre emelkedett, így jól látható a lakáspiaci helyzet romlása az utóbbi években.
-áll az Ingatlan.com csütörtöki közleményében.
A főváros szívében, az V. kerületben a lakásvásárláshoz szükséges idő a legmagasabb: jelenleg 15,4 évnyi nettó jövedelem elköltése szükséges. Ez a szám az utóbbi években folyamatosan emelkedett, hiszen 2019-ben még 15,8 évre volt szükség, míg 2015-ben csupán kicsivel több mint 11 év elegendő volt a cél eléréséhez.
A pesti külvárosokban kedvezőbb helyzetet tapasztalhatunk a lakásvásárlás terén. Például a XXI. kerületben mindössze 6,6 évnyi munkabérre van szükség egy ingatlan megvásárlásához, míg a XX. kerületben ez az időtartam 7,4 év, a XVIII. kerület esetében pedig 7 év. Érdekes megfigyelni, hogy 2019-ben mindhárom kerületben ennél alacsonyabb, 7 évnél rövidebb időtartamra volt szükség, sőt, 2015-ben ez az érték még 5 év alá is csökkent. A legnagyobb emelkedés a XXIII. kerületben figyelhető meg, ahol 2015-ben csupán 4,1 év elegendő volt egy lakás megvásárlásához, azonban 2025-re már 8,1 évnyi megtakarításra lesz szükség.
A vidéki nagyvárosokban is figyelemre méltó növekedések tapasztalhatók az ingatlanpiacon. Debrecen esetében például 2025-re már 10,4 évnyi havi megyei nettó átlagkereset szükséges egy lakás megszerzéséhez. Ez a szám 2019-ben még 9,5 év volt, míg 2015-ben mindössze 6,3 évnyi munkát kellett befektetni a cél eléréséhez. Szeged esetében is hasonló tendencia figyelhető meg: itt a lakásárak a fizetési viszonyokhoz képest 5 évről 8,9 évre emelkedtek csupán egy évtized leforgása alatt. Érdekes kivétel Győr, ahol a helyzet stabilnak mondható: 2025-re a mutató 7 évre rúg, míg 2019-ben 6,7, 2015-ben pedig 7,3 évet mutatott.
Salgótarján a másik végletet képviseli, ahol 2025-re a nettó jövedelem 3,4 évre elegendő ahhoz, hogy valaki beköltözhessen. Érdekes módon, ha visszatekintünk 6 és 10 évvel ezelőttre, akkor 2,8 és 2,3 évnyi nettó kereset volt elegendő a lakásvásárláshoz. Hasonlóan kedvező helyzetet találunk Békéscsabán is, ahol egy 50 négyzetméteres használt ingatlan megvásárlásához 4,8 évnyi nettó jövedelem szükséges.
Bár a nagyvárosi ingatlanok esetében egy 50 négyzetméteres, használt lakás ára körülbelül 5-10 évnyi nettó fizetésnek felel meg, a valós helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Ha valaki a nettó átlagbérének csupán 30%-át tudja lakásvásárlási célra félretenni, akkor a szükséges megtakarítások összegyűjtéséhez akár 20-30 évre is szüksége lehet.
