Elképesztő képek: a vízügyi hatóságok tevékenysége a folyónkkal olyan hatással bír, mintha szőnyegbombázást hajtottak volna végre - Pénzcentrum.

Heves megyében hatalmas felzúdulást váltott ki a Tarna folyó medrének legutóbbi „rendbetétele”, amely során a munkagépek teljesen eltüntették a part menti zöld növényzetet és az ott élő állatokat. A helyi politikai vezetők és természetvédelmi aktivisták azonnali vizsgálatot követelnek, miközben a Heves megyei közgyűlés már felvette a kapcsolatot az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal, hogy tájékoztatást kapjon a munkálatok okairól és azok mértékéről.

"Mi értelme volt ennek a beavatkozásnak, mit is próbáltunk védeni? Csak kárt okoztunk, és nem is keveset. A Tarna folyó Sirok és Szajla közötti szakasza, amely Natura 2000-es védettséggel bírt, a díszes légivadász élőhelye... már nem létezik" - fogalmazott egy elkeseredett természetvédő a Facebook-oldalán, akinek a képeit mi is megosztjuk. A Tarna folyó mederkaparása Kápolna környékén zajlott, ahol korábban buja növényzet és gazdag élővilág virágzott - hangsúlyozta Kismihók Tamás, a Heves megyei közgyűlés tagja. "Bárkit súlyosan megbírságolnának ezért a brutális pusztításért, de itt az elkövető az állam, pontosabban a vízügyi hatóság."

A politikai figura véleménye szerint az árvízvédelem érdekében tett intézkedések túlzóak, főleg egy olyan folyómeder esetében, ahol gyakran szinte teljesen hiányzik a víz. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2022 nyarán egy borászat jogellenesen kiszivattyúzta a Tarna teljes vízmennyiségét, hogy a szőlőültetvényeit öntözhesse, ezzel pedig teljesen kiszárította a patakot - számolt be róla a 24.hu riportjában.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a közelmúltban közzétett állásfoglalásában kiemelte, hogy a patakmedrek karbantartásának jelenlegi módszerei elavultak és káros hatással bírnak, mivel figyelmen kívül hagyják a terület hosszú távú ökológiai fenntarthatóságát. A természetvédelmi szakértők véleménye szerint innovatív, élhető és fenntartható megoldásokra lenne szükség ahhoz, hogy megőrizzük a patakok gazdag élővilágát.

A 24.hu megkereste a vízügyi hatóságot, akik elmondták, hogy a tavaly júniusi heves árhullámok következtében jelentős hordalékfelrakódás és mederelfajulás alakult ki több helyszínen. Ez a hordalék a Tarna vízszállító képességét lényegesen csökkentette, ami közvetlen vízkárveszélyt jelent a kápolnai ingatlanokra. A vízügy válaszában arra is kitért, hogy a kotrási munkálatok előtt egyeztettek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával, és a tevékenységeket a költési időszakon kívül, egy fél kilométeres szakaszon végezték, amely nem áll természetvédelmi oltalom alatt. A nemzeti park azonban nem reagált a lap kérdésére, hogy tudtak-e a kotrásról.

A Heves megyei közgyűlés felkérte a vízügyi hatóságot, hogy nyújtson részletes tájékoztatást a mederkotrás elrendelésének okairól, mely lépés a növény- és állatvilág teljes pusztulásával járhat. A témával kapcsolatos meghallgatásra a következő ülésen kerül sor, ahol várhatóan számos kérdés merül fel a döntés körüli aggályokkal kapcsolatban.

A nyáron hasonló kotrás történt a Zagyván is; a természetvédők akkor is hangosan kritizálták a vízügyet, amely viszont akkor is nyilatkozott, hogy vigyáztak az élővilágra.