Radikális változás: több mint egy évtizede szinte teljesen hiányzik a hó Budapest téli tájából.
Tizenöt éve nem gyűlt össze 20 centimétert elérő hóréteg a pestszentlőrinci állomáson.
Budapest éghajlatát immár több mint tíz éve a "hóínség" jellemzi, ami figyelemre méltó jelenség. A hóhiány fő kiváltó oka a telek enyhe időjárása - áll a HungaroMet Zrt. honlapján közzétett elemzésben, amelyet az MTI is megosztott.
A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, mennyire számít rendkívülinek a jelenlegi hóhelyzet, valamint hogy ez hogyan viszonyul az elmúlt évtizedek adataihoz. A szakértők megjegyezték, hogy bár egy adott télen belül az ország különböző részein jelentős eltérések lehetnek a hó mennyiségében, a hosszú távú trendek és tendenciák általában hasonló mintázatot mutatnak. A legfrissebb tanulmányban különösen a budapesti hóviszonyok alakulását vizsgálták. Az elemzéshez a Budapest-Pestszentlőrinc meteorológiai állomás adatait használták, mivel ez az állomás jól tükrözi a főváros sík területeinek hóviszonyait.
A pestszentlőrinci állomáson 1953 óta, tehát 72 éve végeznek napi rendszerességű hóvastagságmérést. A hótakarós napok száma - azon napok száma, amelyeken a reggel 7 órás méréskor összefüggő, legalább 1 centiméteres hótakaró borította a talajt - évtizedes átlagban 30 nap körül alakult. Az 1960-as évek havasabbak voltak, majd a rá következő évtized hóban szegényebb. Aztán az időszak végén drasztikus csökkenés látható:
A 2010-es évtized már önmagában is a legkevesebb hóval borított napot hozta magával a mérési adatok tekintetében, ám az utolsó négy év még ennél is figyelemre méltóbb: átlagosan mindössze 5 hótakarós napot regisztráltak, ami rendkívül alacsony számnak számít.
Az elemzés során megfigyelték a téli időszakokban tapasztalható, 10 centimétert elérő napi hótakaró-növekedések számát. Ez azt jelenti, hogy amikor két egymást követő reggeli, 7 órakor végzett mérések között a hótakaró 10 centiméterrel gyarapodik, az olyan jelentős havazásokat jelez, amelyek tartósabb hóréteget eredményeznek.
Az utolsó tizenkét tél során ilyen mértékű havazásra nem volt példa, míg az azt megelőző három évben csupán kétszer tapasztaltunk hasonlóan szokatlan időjárási jelenséget. Ez valóban figyelemre méltó - hangsúlyozták az elemzők. Az adatok alapján 15 éve nem halmozódott fel 20 centimétert elérő hóréteg a pestszentlőrinci meteorológiai állomáson, ami immár kétszer olyan hosszú időszakot jelent, mint ami ezt megelőzően a mérések során bekövetkezett.
Drasztikus visszaesést találtak a január utolsó három hetében mért átlagos hóvastagságban is. A mérések tanúsága szerint immár több mint egy évtizede "hóínség" jellemzi Budapest éghajlatát, ami rendkívüli. A hóhiány elsődleges oka a telek enyhesége, az utóbbi tizenkét tél átlaghőmérséklete mintegy 2 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál, köztük mindössze egy tél volt az átlagosnál hidegebb - írták.
Hozzátették: az utolsó tizenkét tél csapadékmennyisége összességében az átlag körül alakult. Megállapítható az is, hogy az utolsó három és fél évtizedben a január havassága drasztikusan visszaesett a megelőző hasonló hosszúságú időszakhoz képest. Megjegyezték: természetesen az éghajlatváltozás mellett is lehetnek még a jövőben akár kifejezetten havas telek is, még ha ritkábban is, mint korábban.
