Ez volt a legintenzívebb napvihar, amiről valaha tudomásunk volt | 24.hu

Egy új, szénizotóp-elemzésen alapuló tanulmány szerint rendkívül erős napvihar csapott le bolygónkra 14 300 évvel ezelőtt - írja a Space.com. A szakértők úgy vélik, ez volt az emberiség történetének legnagyobb ilyen típusú eseménye.

Az utolsó jégkorszak idején bekövetkezett jelenség eddig azért maradt rejtve, mert a tudósok nem rendelkeztek megfelelő modellekkel a korabeli éghajlati viszonyokból származó szénizotóp-adatok értelmezéséhez. Kseniia Golubenko, a finnországi Oului Egyetem munkatársa és kollégái ugyanakkor egy újszerű kémiai-klimatikus modell segítségével megállapították, hogy a fosszilizálódott évgyűrűkben kimutatott szén-14 izotóp markáns emelkedését egy olyan napvihar okozta, amely több mint 500-szor erősebb volt, mint a modern történelem legintenzívebb ilyen eseménye, a 2003-as halloweeni napvihar.

A napviharok komoly zűrzavart okoznak a Föld mágneses mezejében, miközben hatalmas mennyiségű töltött részecskét juttatnak a légkörünkbe. Ezek között a részecskék között a legfőbb szereplők a nagy energiájú protonok, amelyek képesek megemelni a szén-14 természetes koncentrációját.

2023-ban jelentős koncentrációemelkedést észleltek megkövesedett évgyűrűkben, ami arra utal, hogy az utolsó jégkorszak végéhez közeledve óriási napvihar történt. A kutatók most pontosabban meg tudták határozni ennek idejét és nagyságát.

A kutatók egyetértenek abban, hogy az esemény i. e. 12 350 januárja és áprilisa között zajlott, és valószínű, hogy a korabeli európaiakat lenyűgöző sarki fény láthatta, amely felejthetetlen élményt nyújtott számukra.

A tudósok már a modern műszerek megjelenése előtt is feljegyeztek napviharokat, például i. sz. 994-ben, 775-ben és 663-ban, valamint i. e. 5259-ben és 7176-ban. Most azonban egy különleges eseményt azonosítottak: ez az első rendkívüli naprészecske-tevékenység, amely a holocén időszakon kívül történt.

A jégkori napvihar ereje messze felülmúlta az öt legjelentősebb holocén esemény közül a 775-öst, hiszen körülbelül 18 százalékkal több ionizált részecskét juttatott a légkörbe.

Amennyiben napjainkban következne be egy ilyen jelenség, az súlyos hatást gyakorolna elektronikánkra és űrtechnológiánkra.

Golubenko véleménye szerint egy hasonló esemény a legrosszabb forgatókönyvet hozná magával, és komoly fenyegetést jelentene a létfontosságú infrastruktúrákra. Ezért elengedhetetlen, hogy mélyebben megértsük a múltbeli napviharokat. Például a 2003-as halloweeni napvihar, bár jóval enyhébb volt a jégkori eseménynél, mégis jelentős zűrzavart okozott a technológiai rendszerekben.