Ez volt a történelem egyik legszomorúbb és legérthetetlenebb konfliktusa.

A középkorban Olaszország mai formája még nem létezett, hiszen az ország egysége csupán 1871-ben valósult meg. E korábbi időszakban a területet számos városállam, hercegség és királyság szabdalt fel, mindegyik saját egyedi hagyományaival, nyelveivel, kultúrájával és politikai rendszerével. Gyakoriak voltak a rivalizálások és konfliktusok közöttük, melyek közül az egyik leghíresebb a "Vödörháború" volt, amikor is a városállamok egymás ellen küzdöttek.

A Vödörháború gyökerei valójában két évszázadra nyúlnak vissza, egészen az 1154-es évig. Ekkor I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár úgy határozott, hogy magáénak vallja Olaszország trónját, és büszkén hirdette, hogy ő Isten földi képviselője. Ez a merész kijelentés komoly feszültségeket szült az olasz lakosság körében, akik úgy vélték, hogy mivel a pápa koronázta meg Barbarossát, csakis az egyházfő lehet Isten választottja és képviselője a földön. A hatalmi játszma tehát elindította a konfliktust, amely mély nyomot hagyott a történelem folyamán.

Barbarossa sikeresen elfoglalta Milánót, Tortonát, Paviát, Bolognát és Toszkánát. A III. Sándor pápával folytatott tárgyalások azonban hamarosan kudarcba fulladtak, így a császár tovább folytatta a harcot. A helyzet csúcspontja 1176-ban érkezett el, amikor a pápai seregek diadalt arattak a legendás legnanói csatában. Ezt követően Barbarossa visszatért Németországba, de a kirobbant feszültségek évtizedekre, sőt évszázadokra megosztották a térséget. Az 1325-ös Vödörháború is ennek a tartós konfliktusnak a következményeként robbant ki, amely különös és szokatlan események sorozatát indította el.

Bár Barbarossa harcainak végeztével a háború szünetelt, Olaszországban a feszültség továbbra is megmaradt. Két ellentétes tábor formálódott: a ghibellinek, akik a német-római császár hatalmát mérték fel, és a guelfek, akik a pápai tekintélyt védelmezték.

Bologna és Modena két olyan határos városállam volt, amelyek politikailag ellentétes oldalon álltak: Bologna pápa-párti volt, míg Modena császár-párti. Az olasz városállamok közötti ellenségeskedést súlyosbította, hogy közel voltak egymáshoz, emiatt gyakoriak voltak a területi viták. 1296-ban a bolognaiak megtámadták Modena földjeit, elfoglaltak két várat, és áthelyezték a határjeleket. Az új guelf területet azonnal felszentelte a pápa. A háború ezt követően szünetelt, mígnem Rinaldo Bonacolsi, a mantovai uralkodók családjából, 20 ezer aranyforintért megvásárolta a modenai hatalmat a császártól. Ettől kezdve a határ menti összecsapások egyre hevesebbé váltak. 1323-ban a pápa ellenségének nyilvánította Bonacolsit, és az egész Katolikus Egyházzal szemben állónak tekintette.

1325 júniusában bolognai milíciák kifosztottak néhány farmot Modena környékén, felégették a földeket, és számszeríjakkal lőttek a városra. Válaszul Modena lakói, miután megvesztegették az őrség parancsnokát, elfoglalták egy Monteveglio nevű fontos bolognai erődöt.

Egy éjszaka a ghibellinek beszöktek Bolognába, hogy a bátorságukat bizonyítsák, és fosztogatni kezdtek. A zsákmányt egy városi kút vizének felhúzására használt vödörbe helyezték, majd elvitték Modenába. Minden, amit elloptak, magántulajdon volt, kivéve a vödröt.

Bologna több mint 32 000 katonát gyűjtött össze, és más észak-olasz guelf szövetségeseket is bevont a konfliktusba. Még a pápa, XXII. János is támogatta őket, aki eretneknek nyilvánította az ellenséges városállam főbíráját. Modena mindössze 7 000 katonát tudott mozgósítani, de hadseregüknek volt egy fontos előnye: a német származású, képzett katonák jelenléte, amit a ghibellinek német-római császár iránti támogatása biztosított. Bologna nagyobb serege ezzel szemben főként képzetlen milíciákból állt.

A modenaiak Zappolino város közelében szembeszálltak a bolognaiakkal. Utóbbiak szervezetlensége miatt Modena gyorsan fölénybe került, és visszavonulásra kényszerítette őket. Körülbelül kétezren vesztek oda a harcban. Az üldözők hat kis kastélyt foglaltak el az út mentén, és három tucat nemes guelfet ejtettek foglyul.

Modena kigúnyolta a várost egy lovagi tornával, és állítólag egy másik vödröt is elloptak. Az eredetit pedig kiállították a város fő harangtornyában. A modenaiak ugyanakkor nem tudták bevenni Bolognát, amelynek lakói biztonságban voltak. A riválisok végül fegyverszünetet kötöttek 1326 januárjában, de egy tétel bizonytalan maradt. A vödör ma is Modenában található: egy másolat lóg a harangtoronyban, míg az eredetinek tartott darab a Palazzo Comunale-ban van kiállítva.