Az utóbbi időszakban egyre többen választják a falusi életformát, és ennek számos oka van. Az emberek egyre inkább vágyakoznak a természet közelségére, a nyugalomra és a közvetlen, barátságos közösségekre. A városi nyüzsgés helyett sokan a vidéki élet egy
"Nekünk a falu nem a múlt, hanem a jövő. Ezért 2019 óta mindent elkövetünk annak érdekében, hogy falvaink a baloldali kormányok vidékromboló tevékenysége után új erőre kapjanak. Ezért indítottuk el 2019-ben a Magyar Falu Programot is" - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a kistelepülések életminőségének javítása mellett, ám ehhez elengedhetetlen a fiatalok elvándorlásának megfékezése a nagyobb városok irányába. A Magyar Falu Program egyik kulcsfontosságú eleme, a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, éppen ezt a célt szolgálja. A támogatás népszerűségét jól tükrözi, hogy azóta, hogy bevezették, több mint 52 ezer kérelem érkezett be 305 milliárd forint értékben, és már több mint 2600 településen elérhető. A kormány, a pályázati aktivitás fényében, 50%-kal növelte a falusi CSOK keretét, hogy még vonzóbbá tegye a vidéki élet lehetőségeit.
Nagy István kiemelte, hogy egy kistelepülés valódi éltető ereje a helyi közösség aktivitásában rejlik. Ezért rendkívül fontos, hogy támogassuk a falvakban élőket és azokat, akik ott szeretnének letelepedni. Emellett elengedhetetlen, hogy erősítsük a közösségek működéséhez hozzájáruló civil szervezeteket is. A Falusi Civil Alap 2020 óta dolgozik ennek érdekében, összesen körülbelül 28 milliárd forintos támogatással segítve azokat a nélkülözhetetlen tevékenységeket folytató civil szerveződéseket, amelyek a közösségi életet gazdagítják. A pályázók számos célterületre nyújthatják be a kérelmeiket, például ingatlanok felújítására és vásárlására, gépjárművek és eszközök beszerzésére, valamint különböző programok szervezésére.
A falu nem a múlt, hanem a jövő - fotó: pexels.com
A miniszter hangsúlyozta, hogy a falusi közösségek tagjai nem csupán a helyi szervezetek és klubok keretein belül találkoznak, hanem a kisboltok és a helyi vállalkozások is fontos szerepet töltenek be az agóra funkciójában. Az ötezer fő alatti települések élelmiszer- és hentesüzletei pályázhattak egy 4 milliárd forintos keretösszegre, amelyet működési költségeik, rezsijük, bérköltségeik vagy akár új pénztárgépek beszerzésére fordíthatnak. A pályázati lehetőség iránti érdeklődés azonban olyannyira magas volt, hogy a benyújtott igények összértéke meghaladta a 10 milliárd forintot. A kormány ennek hatására úgy döntött, hogy biztosítja a szükséges forrásokat, így minden olyan pályázó, aki megfelel a feltételeknek, megkapja a kívánt támogatást. Jelenleg a formai és tartalmi értékelés folyamata zajlik, és szeptemberre már várhatóak a támogatói döntések.
Ugyancsak pályázhattak az 1000 fő alatti falvak mellett, az egy- és kétezer lélekszám közötti települések kocsmái is, rezsi- és bérköltségeik, energiahatékonyságuk és eszközbeszerzéseik és marketing költségeik támogatására. Itt az idei harmadik negyedévben várhatók a támogatói döntések.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a hitélet már a települések alapítása óta központi szerepet tölt be a közösségek életében, és ez a mai világban sem elhanyagolható tényező. Ebből kiindulva indítottuk el a templomfelújítási alprogramot, amely keretében a kormány a következő 10 évben évente 2,5 milliárd forintot, összesen tehát 25 milliárd forintot biztosít az ötezer fő alatti településeken található templomok, kápolnák és istentiszteleti helyek felújítására, bővítésére, valamint új eszközök beszerzésére.
Rámutatott arra is, hogy 2026. január 1-jétől a kormány új lehetőségeket teremt a falugondnoki szolgálatok elindításához. A korábbi 1000 fős lélekszámhatárt 1500 főre vagy az alatti településekre bővítik, így ezek a községek is igénybe vehetik az állami normatív támogatást. Ez a lépés jelentős mértékben hozzájárulhat a kistelepüléseken élők életminőségének javításához.
A falusi közszolgálati pályát választók, vagy ezt fontolgatók számára kedvező hírekkel szolgálhatunk: két ütemben emeljük a 10 ezer fő alatti települések hivatali munkatársainak bérét, összesen 30 százalékkal. Az első, 15 százalékos emelést már végrehajtottuk, míg a második lépcsőt jövő év január 1-jétől tervezik bevezetni – tette hozzá Nagy István.
Forrás: Agrárminisztérium - Kép forrása: pexels.com
