Magyarország mélyen belemerült a dollártengerbe - vajon ez a lépés valóban kifizetődő üzletnek bizonyul?
A finanszírozási lehetőségek is középpontba kerülnek október 7-én a Budapest Economic Forum konferencián. Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy kedvezményes áron vásárolja meg jegyét!
Hétfőn az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) új dollárkötvényekkel bővítette a piaci kínálatát. Az öt-, tíz- és harmincéves futamidejű értékpapírokra vonatkozó tranzakciók azonban csak a közeljövőben zárulnak le, ezért hivatalos tájékoztatásra is akkor számíthatunk. Jelenleg a rendelkezésre álló információk alapján meg lehet kezdeni a helyzet körvonalazását.
A Reuters információi alapján a három sorozatot kezdetben a hasonló lejáratú amerikai állampapírok hozama fölött 175-235 bázispontos prémiumért kívánták értékesíteni az adósságkezelő szakemberei. Azonban a piaci kereslet alakulásának függvényében ez a felár 30-40 bázisponttal csökkent. Ennek eredményeként, a Bloomberg jelentése szerint, a végső árképzés a következőképpen alakult:
Ez persze önmagában nem sokat mond, legfeljebb annyi derül ki belőle, hogy a 125-130 bázispontos magyar adóskockázati felár (CDS) felett kellett egy kicsivel fizetnünk. A CDS felár általában jól jelzi azt, mennyire kockázatos egy adott ország, ezért kiindulási alapként használható egy ilyen tranzakciónál.
Figyelembe véve az amerikai hozamszinteket, amelyek a releváns kontextusban jelentős szerepet játszanak,
A kötvények hozama dollárban 5,4 és 6,9 százalék között mozoghat.
Első pillantásra a dollárkötvény nem tűnik kifejezetten olcsónak, hiszen a tízéves hozam forintban jelenleg 7,1%-ra rúg, ami azt jelenti, hogy az ÁKK legfeljebb 170 bázispontnyi különbözetért hajlandó vállalni a devizakockázatot. Mindazonáltal lényeges megjegyezni, hogy az adósságkezelő...
minden devizaforrást euróra cserél (swapol), így alakul ki a végleges hozam.
Vagyis nem csak a dollárban számított forrásbevonás költségét, hanem az euró-dollár swapot is figyelembe kell venni, ez pedig most kifejezetten kedvező, hiszen a 4,25-4,5%-os amerikai kamatszint lényegesen magasabb, mint az eurózóna 2,4%-os irányadó rátája, illetve a dollár is sokat gyengült az utóbbi időszakban.
Ezért a valós hozam jelentősen alacsonyabb lehet a korábban említett értékeknél, becsléseink alapján 3,8-5% között mozog, attól függően, hogy milyen futamidőről van szó.
Ez a helyzet valóban ésszerűnek tűnik, hiszen a hozamfelárakat figyelembe véve, valamint a hasonló lejáratú német kötvények alapján, Magyarország euróban akár 3,5-5%-os hozammal is képes lett volna kötvényeket kibocsátani.
A 200-300 bázispontos eltérés figyelembevételével a dollárkibocsátás valószínűleg nagyon is kifizetődő lépésnek bizonyult. Felmerül a jogos kérdés, hogy miért nem azonnal euróban lépett a piacra az Államadósság Kezelő Központ. A válasz elsősorban abban rejlik, hogy fontos fenntartani a dollárpiacon való jelenlétet is, hiszen itt más típusú befektetőket, különösen amerikai intézményi befektetőket tudnak megcélozni. Érdemes megjegyezni, hogy az utolsó dollárkötvény-kibocsátásra 2024 januárjában került sor, ami majdnem másfél éve volt, így most éppen itt volt az idő egy újabb sorozat kibocsátására.
Még egy szempontból érdemes megnézni a mostani dollárkötvény költségeit: az utóbbi hónapok hasonló hazai és nemzetközi kibocsátásaihoz viszonyítva. Ahogy említettük, dollárban utoljára majdnem másfél éve léptünk ki a piacra, így az nem tekinthető relevánsnak. Euróban utoljára idén januárban bocsátottunk ki 10 és 15 éves papírokat, akkor a rövidebb hozama 4,5% volt, a swapolás után most is hasonló szinten lehet a végleges hozamszint.
Ha a térség többi országához viszonyítunk, érdemes megjegyezni, hogy a lengyel CDS-felár jelentősen alacsonyabb, míg a román CDS-felár magasabb a magyarországihoz képest. Csehország viszont ritkán lép piacra devizakötvényekkel, és az idei évben eddig nem is indított ilyen típusú tranzakciót. Ha az év elejétől kezdődő kibocsátásokat összevetjük, kiderül, hogy Lengyelország és Románia is dollárban bocsátott ki kötvényeket.
Észlelhető, hogy a román állam februárban 12 éves kötvényeket bocsátott ki 7,5%-os hozammal, ami jelentősen meghaladja a magyar 10 éves kötvényekre becsült 6,2%-os hozamot. Fontos megjegyezni, hogy ebben az időszakban a román elnökválasztás előtt álltunk, ami növelte a kockázatokat a délkeleti szomszédunknál. Ezzel szemben a lengyel állam januárban közel 100 bázisponttal alacsonyabb dollárhozamot kínálva adott el szintén 10 éves kötvényeket, ami a két ország befektetői megítélését tükrözi, és reálisnak tekinthető.
Amennyiben az idei eurókötvény-kibocsátásokat vizsgáljuk, egy hasonló tendencia bontakozik ki: a lengyel állam valamivel kedvezőbb feltételekkel tudott forrást bevonni, míg a román kormány lényegesen magasabb költségekkel szembesült.
Összességében elmondható, hogy Magyarország számára kedvező döntés született a legújabb dollárkötvény-kibocsátás kapcsán. Ezt a befektetői érdeklődés is tükrözi, hiszen a hírek szerint a 4 milliárd dolláros kibocsátásra 14 milliárdos ajánlat érkezett. A hozamkülönbség, amely 200-300 bázispont körüli értéket mutat, már indokolja a devizában való eladósodás kedvezőbb mivoltát. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a devizaadósságnak vannak olyan, nehezen mérhető költségei is. Például, a jelenlegi dollárkötvény kibocsátás következtében a devizakitettség a teljes adósságon belül a 30%-os szint fölé emelkedik. Kérdéses, hogy a befektetők és a hitelminősítők hogyan fogják értékelni ennek a határnak a túllépését, erre a kérdésre jelenleg még nincs válaszunk.
Ha a legfrissebb, április végén elérhető központi költségvetési adósságot megspékeljük hozzávetőleg 4 milliárd dollárnak megfelelő, azaz mintegy 1400 milliárd forintnyi összeggel, akkor a teljes adósság először lépné át a 60 ezer milliárd forintos határt. Ami talán még fontosabb, hogy ezzel a devizaadósság aránya 32,2%-ra nőne. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előrejelzései szerint azonban a második félévben ez az arány csökkenni fog, és az év végére 30,2%-ra várják. Ezt a viszonylag csekély átlépést valószínűleg nem kísérné komoly piaci reakció, így egyelőre nem kell attól tartanunk.
