FT-kommentár: Trump keleti politikájának rabságába esett
Európában lezárult egy történelmi fejezet, amely a német újraegyesítéssel indult. Az események úgy tűnik, hogy radikálisan átrendezték a globális hatalmi viszonyokat, mintha Oroszország, az Egyesült Államok és Németország szerepei felcserélődtek volna - fogalmaz Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus.
Az amerikai elnök hajlandósága arra, hogy elismerje a Krím annexióját, akadályozza Kijev NATO-tagságát, és feloldja a szankciókat, olyan, mintha Washington visszatérne egyfajta Ostpolitikához, vagyis keleti politikához. Mindeközben a német kormány intenzíven fegyverkezik, és Európa egy erősebb katonai szerepvállalásról álmodozik - írja a Financial Times hétvégi Krasztev-kommentárjában.
Az amerikai társadalom nagy része kritikusan szemléli a Fehér Ház háborús politikáját. Ezzel szemben Németországban a lakosság csupán egy szűkebb rétege lenne hajlandó harcba szállni hazájáért. Ez a jelenség egyértelmű szerepcserére utal. Kétségtelen, hogy az elnök elkötelezett a harcok lezárása mellett, de úgy tűnik, alábecsüli az ukránok védekezési képességeit.
Lehetséges, hogy van igazság abban, hogy azok, akik újabb szankciókat követelnek és több fegyver támogatását ajánlják Kijev számára, nem veszik kellő komolysággal a nukleáris konfliktus veszélyeit. Ugyanakkor tévedés azt állítani, hogy csupán területi kérdésről van szó, és hogy ez a helyzet nem gyakorol jelentős hatást Európán kívül.
