Grönland nem vágyik Dániára vagy Amerikára, de sajnos a pénzügyi forrásai szűkösek.
A globális felmelegedés gyökeresen változtatja meg nemcsak Grönland, hanem az egész Északi-sarkvidék jövőjét.
Amikor a világtérképre tekintünk, gyakran elfelejtjük, hogy a megszokott ábrázolási mód valójában egy önkényes választás, amely arra a kihívásra reflektál, hogy a háromdimenziós Föld felszínét hogyan lehet hűen megjeleníteni a lapos, kétdimenziós síkon.
Ennek következtében gyakran úgy tekintünk Amerikára és Oroszországra, mint két távoli kontinensre, pedig valójában a helyzet nem ennyire egyszerű. Alaszka és Csukcsföld közelsége lehetővé teszi, hogy néhány bátor lélek csónakba szállva átkeljen a Bering-szoroson, hogy elérje a másik partot. Ráadásul, ha más térképeket vizsgálunk, a Jeges-tenger még inkább összeköti a két földrészt, ezzel is árnyalva a köztük lévő távolságot.
A fenti térkép világosan jelzi, miért keltett érdeklődést Grönland iránt az Egyesült Államok frissen megválasztott elnöke: az utóbbi évtizedek globális felmelegedésének következtében az arktiszi jégsapka drámai mértékben csökkenni kezdett, és számos kutatás alapján valószínű, hogy a jelen század végére akár teljesen el is tűnhet.
Ez a helyzet nemcsak hogy súlyos természeti következményekkel járhat, hanem új kereskedelmi útvonalak, kitermelhető nyersanyagok és stratégiai szempontból jelentős helyszínek felbukkanását is magával hozza.
Grönland, amelyet a dán propaganda egykor Arktikus Dániának nevezett, már háromszáz éve a dán állam része. A gyarmati időszak 1953-ban zárult le, amikor a sziget teljes jogú tartománnyá avanzsált a Dán Királyság keretein belül. Ekkor az inuit őslakosok is állampolgárságot kaptak, így hivatalosan is elismerték jogait és kultúráját.
Koppenhága egyre többet fektetett a helyi infrastruktúrába és jólétbe, a közigazgatásban, az üzleti életben és a felsőoktatásban bevezették a dán nyelvet. Az egyre erősödő autonómiaigényeket ezek az intézkedések sem tudták elnyomni, így kénytelenek voltak egyre nagyobb szabadságot adni a világ legnagyobb szigete lakóinak. (Ausztrália kontinensnek számít, így ebben a versenyben nem játszik.) A hetvenes évek végétől a belpolitikát saját maguk alakíthatják, miniszterelnököt 1979-ben választhattak először, a dán parlamentben is kaptak két helyet. Grönland 2009-től olyan szintű önállóságot élvez, hogy a honvédelmen és a külpolitikán kívül mindent maga intéz.
Az inuitok és a dánok közötti kapcsolat nem mentes a feszültségektől. Akárcsak Kanadában, Grönlandon is mostanában kerültek elő a múlt sötét fejezetei, amelyek az őslakosok elnyomásával foglalkoznak a hatvanas és hetvenes években. Ekkor közel ötezer bennszülött nőt kényszerítettek fogamzásgátló spirál használatára, és tavaly a közösség képviselői pert indítottak a dán állammal szemben, hogy felelősségre vonják a múltbéli sérelmekért.
