Az uniós polgárok körében vajon elterjedt az a nézet, hogy a helyi és nemzeti közintézmények átláthatósága és megbízhatósága megkérdőjelezhető?

Egy új felmérés szerint az európaiak 69%-a úgy véli, hogy országában elterjedt a korrupció, de csak 20%-uk jelentette azt.

Az Eurobarométer legfrissebb felmérése alapján a megkérdezett európai uniós polgárok körében tízből mintegy hét személy tapasztalja, hogy hazájában a korrupció széles körben elterjedt.

Ez egy százalékpontos enyhe növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

Görögország különösen figyelemre méltó a felmérés eredményei alapján, hiszen a megkérdezettek 97%-a úgy véli, hogy a korrupció széles körben elterjedt az országban. Ezt követi Horvátország, ahol a válaszadók 92%-a osztja ezt a véleményt, míg Portugáliában ez az arány 91%-ra tehető.

Ezzel ellentétben Finnországban és Dániában a korrupciót széles körben elterjedtnek tartók aránya a legalacsonyabb, mindössze 21, illetve 28%-ot képvisel.

A válaszok terén a legmarkánsabb növekedést 2024 óta Luxemburg és Írország mutatta, előbbi kilenc, míg utóbbi hat százalékpontos emelkedéssel büszkélkedhet.

Az öt megkérdezettből négyen egyetértenek abban, hogy a közigazgatásnak vagy a közszolgáltatásoknak pénzt adni, hogy cserébe szívességet kapjanak, teljes mértékben elfogadhatatlan. A legnagyobb ellenállás Portugáliában (98%), Franciaországban (90%) és Spanyolországban (90%) mutatkozik, ahol a válaszadók többsége határozottan kijelenti, hogy ilyen gyakorlatot soha nem tartanak helyénvalónak.

Tízből több mint hét európai polgár elfogadhatatlannak tartja, hogy szívességet tegyen azért, hogy kapjon valamit ezektől a szervezetektől, míg 5% szerint ez mindig elfogadható.

A megkérdezett uniós polgárok háromnegyede határozottan állította, hogy számukra az ajándékozás soha nem lehet elfogadható.

Az 55 éves és annál idősebb válaszadók körében sokkal nagyobb az esély arra, hogy elfogadhatatlannak ítélik a korrupciót, mint a fiatalabb, 15 és 24 év közötti korosztály tagjai esetében.

A bolgár válaszadók körében a rendőrség említése a vesztegetés adásával és elfogadásával, továbbá a hatalommal való visszaélés céljából történő személyes haszonszerzés kapcsán kifejezetten aggasztó arányt mutat, hiszen a résztvevők fele ezt a szervezetet tekinti a legfőbb elkövetőnek.

Görögországban a válaszadók 61%-a úgy véli, hogy a korrupció széles körben elterjedt az üzleti engedélyeket kiadó tisztviselők körében.

Svédországban és Dániában a magánvállalatok említése a leggyakoribb, és ez a tendencia jól tükrözi a gazdasági tájat és a vállalkozói kultúrát.

A válaszadók túlnyomó többsége, több mint 50%-a, meggyőződése szerint a politikai pártok világában széleskörűen elterjedt a korrupció. Ezen kívül 46% úgy véli, hogy a helyi, regionális vagy országos szinten tevékenykedő politikai vezetők is érintettek hasonló problémákban.

Az Európai Unió területén élők kétharmada azt tapasztalja, hogy a súlyos korrupciós esetek nem kapnak megfelelő figyelmet és fellépést a helyi hatóságok részéről. Ráadásul a megkérdezettek több mint 50%-a úgy véli, hogy a kormányok által tett lépések a korrupció ellen nem bizonyulnak elegendőnek és hatékonyaknak.

Az európai lakosság közel 50%-a úgy véli, hogy a korrupcióellenes intézkedések nem mindig pártatlanok, és gyakran rejtett szándékok húzódnak meg mögöttük az országukban.

Uniós szinten a válaszadók mindössze 5%-a számolt be arról, hogy az utolsó 12 hónap során korrupciós esetet tapasztalt vagy észlelt, míg csupán minden ötödik válaszadó tett lépéseket, és jelentette az ilyen jellegű visszaéléseket.

A válaszadók kevesebb mint 50%-a tisztában van azzal, hol teheti meg a korrupciós ügyek bejelentését.

A férfiak esetében valószínűbb, hogy közvetlen ismeretségi körükben akad olyan személy, aki kenőpénzt kapott vagy elfogadott, mint a hölgyeknél.