Európában hőhullám tombol: a folyó hűtővizének emelkedett hőmérséklete miatt le kellett állítani egy atomreaktort.
A jelenlegi hőhullám történelmi magasságokba emelkedett, és riadalmat váltott ki szerte Európában. Egyes területeken a hőmérséklet már meghaladta a 40 Celsius-fokot, ami új rekordokat döntött meg.
Európát elárasztja a halálos hőhullám: Törökországban a szélsőséges időjárás következtében több száz bozóttűz és erdőtűz keletkezett, melyek közvetlenül hozzájárultak egy 81 éves férfi tragikus halálához.
Több száz tűzoltót küzdött a lángokkal csütörtökön repülőgépek és helikopterek támogatásával a tengerparti Cesme közelében.
A tartomány kormányzója szerint egy 81 éves férfi füstmérgezésben halt meg, míg összesen 37 falubelit biztonságosan kimenekítettek.
Törökország az elmúlt héten súlyos tűzvész színhelyévé vált, országszerte több száz lánggal harcoltak a hatóságok, amelyeket a viharos szél, a fojtogató hőség és a csökkenő páratartalom táplált. A tüzek, amelyeknek jelentős részét mára sikerült megfékezni, emberek tízezreinek kényszerű evakuálását eredményezték.
Szakértők előrejelzései alapján pénteken Olaszországban és Dél-Európa egyes részein tapasztalhatjuk a legintenzívebb hőséget.
Az olasz egészségügyi minisztérium közölte, hogy az ország 27 nagyvárosából 17-ben hőhullám van. A hét elején legalább két ember meghalt .
Az észak-olaszországi Bolzanóban egyre gyakrabban tapasztalható hőhullám, a hőmérséklet elérte a 37 Celsius-fokot.
A város elhelyezkedése egy festői völgyben, a széles aszfaltfelületek és a szűkös zöldterek kombinációja súlyosbítja a hőérzetet. Az ipari zóna még inkább megnehezíti a helyzetet, hiszen a forró déli szél folyamatosan újabb hőmérséklet-emelkedést hoz magával, így a terület klímája egyre elviselhetetlenebbé válik.
A szakértők véleménye szerint a városi zöldfelületek növelése elengedhetetlen a hőmérséklet mérsékléséhez. Az árnyékos zónák akár öt fokkal is hűvösebbé válhatnak, ami jelentős előny a forró nyári hónapokban. Bolzanó városában jelenleg körülbelül 13 000 fa található, és évente 250 új fát ültetnek a városi zöldítési program keretében. Klímaszakértők azonban úgy vélik, hogy a hűtés hatásainak érezhetőbbé tételéhez több ezer új fa ültetése lenne szükséges.
A városi infrastruktúra, például a földalatti üvegszálas kábelek és a távfűtési rendszerek korlátozzák a fák ültethetőségét. A város sűrűbb részein a tisztviselők szerint a mesterséges árnyékolás segíthet a hőségnek való kitettség enyhítésében.
Ausztriában csütörtökön továbbra is extrém hőmérsékletek uralkodtak, a hőmérő higanyszála 38 Celsius-fokig kúszott fel. Salzburgban a látogatók a város szívében próbáltak menedéket találni a forróság elől, ahol a locsolórendszerek néhány percre felfrissítő hűsítést nyújtottak.
A hőhullám felfedte a várostervezés gyenge pontjait, különösen azokban a sűrűn beépített városrészekben, ahol alig található zöldterület. A hatalmas betonfelületek és a természetes árnyék hiánya sokak számára elviselhetetlenné tette a város egyes szegmenseit, rávilágítva arra, hogy sürgős változtatásokra van szükség a fenntarthatóbb és élhetőbb városi környezet érdekében.
Salzburgban a forró napok száma - a 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű napok alatt értve - az elmúlt évtizedekben megduplázódott, és az évi 10 napról közel 20-ra emelkedett.
A forróság és az aszály az erdőtüzek veszélyét jelentősen fokozta. Felső-Ausztriában számos tűzeset történt, amelyek aggasztóan figyelmeztetnek minket a klímaváltozás hatásaira.
A hatóságok megelőző intézkedéseket hoznak, például ellenőrzik a széna- és szalmabálák nedvességtartalmát. Ellenőrzik a mezőgazdasági gépeket is, és megtisztítják azokat a száraz törmeléktől, hogy csökkentsék a gyulladás kockázatát.
A svájci Aargau kantonban a Beznau atomerőművet a folyamatos hőhullámok miatt részben lekapcsolták az elektromos hálózatról. Az egyik reaktort teljesen leállították, míg a másik 50%-os kapacitással működött.
Az Axpo, az erőmű üzemeltetője, közölte, hogy a leállás hátterében az Aare folyó szokatlanul magas vízhőmérséklete állt.
Az erőmű leállításának célja, hogy megóvják a folyó gazdag növény- és állatvilágát a túlzott hőszennyezéstől. A felmelegedett víz bevezetése a már amúgy is túlhevült közeli folyóba súlyos veszélybe sodorta volna az ottani élőlényeket.
Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának 2024-es jelentése alapján Európa a világ leggyorsabban felmelegedő kontinense, hiszen az 1980-as évek óta a hőmérséklet emelkedése kétszer olyan ütemű, mint a globális átlag.
