Bár a meder most éppen kiszárad, a Balaton továbbra is egészséges és élénk - mondják a szakértők.
Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója és tudományos főmunkatársa szerint a 70 centi alatti vízszint nem a tó kiszáradását vetíti előre.
Az utóbbi időszakban egyre nagyobb figyelmet kapott a Balaton vízszintje, ezért érdemes tisztázni néhány fontos szempontot: a tó vízszintjének változása teljesen természetes jelenség, és ha az érték 70 cm alá csökken, az nem jelent veszélyt sem a tó élővilágára, sem a vízminőségére. Ezt a BalatonScience Facebook-oldalán közzétett közleményében hangsúlyozta Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója, valamint Boros Gergely, az intézet tudományos főmunkatársa.
A két limnológus, azaz az édesvizekkel mint komplex (fizikai, kémiai és biológiai komponensek kölcsönhatása által létrejövő) rendszerekkel foglalkozó szakember, közös bejegyzésében fejti ki, miért nem indokolt az aggodalom a tó medrének száraz szélén sétálgató emberekről készült fotók láttán.
Bár a klíma változik, és az ezzel járó egyre szélsőségesebb időjárás kifejezetten érzékenyen érintik a sekély vizes ökoszisztémákat, köztük a Balatont is, "le kell szögeznünk: a most tapasztalható alacsony vízszint nem a tó kiszáradását vetíti előre, hanem annak természetes működését jelzi" - írják a bejegyzésben.
A Balaton, mint egy sekély, szélfútta tó, évről évre változtatja vízszintjét, amelyet a csapadék mennyisége, a párolgás üteme és a befolyó vizek volumene határoz meg. Az elmúlt évtizedek tanúsága szerint már több alkalommal is tapasztalhattuk, hogy a vízszint 70 centiméter alá süllyedt.
"Például 2002-ben és főként 2003-ban, amikor is a siófoki vízmérce mindössze 23 cm-t mutatott" - emlékeztetnek, hozzátéve, hogy ez azonban sem a nyári strandszezonra nem volt kihatással, sem a vízminőség romlásával nem járt.
Másrészt a vízszint és az algásodás között sincs közvetlen kapcsolat - oszlatják el sok strandoló elhamarkodott aggodalmait a szakemberek. "Kutatásaink szerint az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve" - írják, bár azt elismerik, hogy a vízszint apadása esetén a teljesen veszélytelen fonalas zöldalgák nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg a sekély vizes területeken, főleg a déli parton. Mint írják, a balatoni lebegő alga mennyisége az elmúlt húsz évben csak 2019-ben és 2021-ben haladta meg az egészségügyi határértéket, ez viszont nem állt közvetlen összefüggésben a vízszinttel, sokkal inkább az algák számára elérhető tápanyag, főleg a foszfor mennyiségével.
A limnológusok megállapítása szerint bár természetes, hogy a horgászok, fürdőzők és vitorlázók számára a tó medrében minél több víz jelenléte tűnik ideálisnak, a tudományos tapasztalatok alapján a tartósan magas vízszint nem mindig előnyös az élővilág szempontjából. Sőt, bizonyos esetekben akár hátrányosan is befolyásolhatja a víz minőségét. A vízszint ingadozása elengedhetetlen a sekély parti élőhelyek, nádasok és halállomány számára, hiszen ez biztosítja az élővilág sokszínűségét – állítják a szakemberek.
