A készpénzmentes gazdaság kialakulása egy komplex folyamat, amely számos tényezőt foglal magában, mint például a technológiai fejlődés, a társadalmi igények változása és a jogi keretek átalakulása. Az elektronikus fizetési rendszerek elterjedésével, mint

Dániában a fizetési tranzakciók körülbelül 90%-a digitális formában zajlik, ezzel a világ egyik legkészpénzmentesebb országaként tűnik ki. Ez a tendencia nem csupán véletlen: a dánok úttörő szerepet játszanak a kényelmes és biztonságos fizetési megoldások bevezetésében, és gyors ütemben alkalmazzák azokat a mindennapi életükben. Ezzel szemben Magyarországon a helyzet eltérő: a kereskedők jelentősen alacsonyabb arányban fogadják el a bankkártyákat, mint az európai átlag, ráadásul az utánvétel még mindig népszerű választásnak számít. A digitális fejlődés azonban már megállíthatatlan irányba halad, és a kereskedők egyre nagyobb része kezd el eltávolodni a készpénzes tranzakcióktól, sőt, sokan már a kriptopénzek világába is belemerülnek. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Mastercard közös eseményein elhangzott nyitóelőadások alapján feltérképezzük, hogy Magyarország jelenleg hol tart a digitális átalakulás terén, és miként tanulhatunk a dánok példájából.

Bár Dánia volt az egyik első ország Európában, amely jogszabályban rögzítette a készpénzhasználat jogát (ehhez Magyarország nemrég csatlakozott), a skandináv ország, amelynek lakossága nem éri el a 6 milliót, mára az egyik legkészpénzmentesebb gazdasággá vált világszerte. Ezért érdemes figyelemmel kísérnünk a dán példát. Május 8-án a Corvinus Egyetem és a Mastercard közös eseményén Morten Hedegaard, a dán jegybank szabályozási és politikai területekért felelős vezetője tartott lebilincselő előadást a digitális fizetési infrastruktúra fejlődéséről egy szinte készpénzmentes országban.

Dánia ma a világ leginkább készpénzmentes országai között szerepel azzal, hogy

Dániában a fizetési tranzakciók kilencven százaléka digitális formában történik.

A következőkben azt mutatjuk be, hogyan jutottak el idáig.

A fejlett kártyás fizetési infrastruktúra egyértelműen az egyik fő alapköve a digitális fizetéseknek. 2024-ben a dán bankok által kibocsátott kártyákkal több mint 2,7 milliárd fizetést hajtottak végre, ami fejenként évi 461 tranzakciót vagy heti 9 fizetést jelent.

Ez a tény Dániát a kártyahasználat terén a világ élvonalába emeli.

A kártyás forradalom továbbra is virágzik: 2024-ben a kártyás tranzakciók értéke elérte a lenyűgöző 831 milliárd dán koronát, ami 38 százalékos növekedést jelent 2016 óta.

A dán jegybank által készített tanulmány rávilágít, hogy az érintésmentes kártyás fizetések először 2014-ben jelentek meg Dániában. Ezt követően, 2017 végén debütáltak az olyan digitális pénztárcák, mint az Apple Pay és a Google Pay, valamint a helyi igényekhez igazodó mobilfizetési alkalmazás, a MobilePay, amely személyek közötti tranzakciókra is alkalmas. Mint sok más országban, Magyarországon is, a kezdeti időszakban nem minden bank kínálta ezt a szolgáltatást. Azonban 2019-re már minden pénzintézet lehetőséget biztosított ügyfeleinek arra, hogy az Apple Pay-jel vagy a Google Pay-jel bonyolíthassák le vásárlásaikat.

A hatás nem váratott magára, 2024-re már érezhetően megmutatkozott.

a fizikai boltokban történő kártyás fizetések mintegy 38 százalékát már mobilos pénztárcákkal bonyolították, annak ellenére, hogy a lakosság kevesebb mint fele tárolta digitálisan fizetési kártyáit.

Az e-kereskedelem jelentős mértékben hozzájárult a kártyás fizetések elterjedéséhez: 2024-re az online tranzakciók összértéke körülbelül 278 milliárd dán koronára emelkedett, ami a 2016-os érték kétszeresét jelenti. A helyi e-kereskedelem fejlődése nyilvánvaló, hiszen az online kártyás tranzakciók 71%-a, azaz körülbelül 200 milliárd korona a dán cégekhez kötődik.

A 2013-ban debütáló MobilePay, amely az azonnali tranzakciós rendszerre épül, forradalmasította a dánok pénzküldési szokásait. Azóta a mobiltelefon segítségével könnyedén utalhatnak egymásnak, és ez a lehetőség rendkívüli népszerűségnek örvend a dán társadalomban.

2023-ra a dánok 91 százalékának volt MobilePay alkalmazás a telefonján, és a személyek közötti fizetések esetében a mobilfizetések aránya 75 százalékra emelkedett.

A MobilePay, a jegybank által végzett kutatás szerint, elsősorban a készpénzes tranzakciókat helyettesítette, míg a kártyás fizetéseket nem csökkentette. Ez a mobilfizetési rendszer a helyi azonnali fizetési infrastruktúrára épül, lehetővé téve, hogy az utalt összeg szinte azonnal, másodpercek alatt megérkezzen a címzetthez. A rendszer népszerűségét tovább növeli, hogy a felhasználók számlainformációit a telefonszámukkal összekapcsolva, rendkívül egyszerűvé teszi a tranzakciókat; elég csupán a címzett telefonszámát vagy nevét megadni a fizetés lebonyolításához. 2024 során Dániában körülbelül 600 millió azonnali tranzakciót regisztráltak, ami átlagosan fejenként évi 100 tranzakciót jelent.

A telefonszámra történő mobilos utalás a magyar Azonnali fizetési Rendszerben a 2020-as indulás óta szerepel, ám a mobilbankok mindegyikében elérhető másodlagos azonosítók egyelőre nem terjedtek el széles körben. A szolgáltatás korábban jelent meg a Revolut ügyfeleinek itthon, és bár erről nincs statisztikánk, minden bizonnyal ők dominálják ezt a piacot.

Más országok szemszögéből nézve meglepő lehet, hogy Dániában a digitális fizetési megoldások széleskörű elterjedése jellemző, függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől vagy az életkortól. 2023-ban a boltokban a 60-69 évesek körében is kiemelkedő, 84%-os arányban használták a digitális tranzakciókat, ami csupán 10 százalékponttal marad el a fiatalabb, 15-29 éves korosztály 94%-os szintjétől.

A Corvinus Egyetem és a Mastercard közös rendezvénysorozatának második állomásán, június 17-én újra egy neves nemzetközi szakértő, Marta Testagrossa, a brüsszeli Payments Europe vezetője lépett a közönség elé. Előadásában a digitális fizetésekkel kapcsolatos magyarországi kutatások eredményeit osztotta meg, bemutatva azok jelentőségét és hatását a hazai piacon.

Kutatásaik alapján a magyar kereskedők forgalmának 40%-át a készpénz alkotja, ami 7%-kal meghaladja az európai kereskedők átlagát. Ez arra utal, hogy mi, magyarok, erősebben kötődünk a bankjegyekhez, mint sok más európai országban. Ugyanakkor előrejelzéseik szerint...

Magyarországon a következő öt évben a készpénzes fizetések aránya várhatóan 23%-ra csökken.

Ez szerintük annak lesz a következménye, hogy a kártyás fizetések, a banki átutalások és a kriptovaluták jobban elterjednek.

A kereskedők különösen kedvezően állnak a digitális fizetési megoldásokhoz.

Ennek ellenére Magyarországon a kártyás tranzakciók aránya még mindig alacsonyabb, mint a többi európai országban.

a kereskedők mindössze 57%-a fogad el betéti kártyát, szemben az európai 79%-os átlaggal, és csak 75%-a fogad el hitelkártyát, szemben az európai 81%-os átlaggal.

Az e-kereskedelemben továbbra is divat az utánvét, a magyar fogyasztók 41%-a az online vásárlásoknál inkább készpénzzel fizet (előre vagy utánvétellel), ami majdnem kétszerese az európai átlagnak.

A kutatás egyik további érdekes eredménye, hogy meglepően magas arányban fogadnának el kriptopénzt a kereskedők a kasszáknál: a megkérdezettek 22%-a tervezi, hogy el fog fogadni kriptopénzt a következő 12 hónapban, ez az arány meghaladja az európai átlagot.

Bár a magyar gazdaság még mindig a fejlődés útjának közepén tart, a digitális innovációk és a hazai pénzügyi újítások világosan megmutatják az irányt egy közel készpénzmentes jövő felé. A kérdés csupán annyi, hogy mikor érjük el ezt a célt.

A cikk megjelenését a Mastercard támogatta, ezzel hozzájárulva a tartalom létrejöttéhez.