Természetesen, a digitális térben is korlátozott a rendelkezésre álló hely.
Elképzelhető-e, hogy a felhős kapacitás kimerüljön? A válasz igen, és talán meglepő, de a szakértők már régóta foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Számos problémás helyzet után a megoldások rendszerint megjelennek, ám ezek gyakran magukban hordozzák a korlátozások szükségességét is.
Emlékezetes, hogy 2022 nyarán a vállalati felhős piac két legnagyobb szolgáltatójának egyikeként a Microsoft jelezte: brit adatközpontjaiban olyan kapacitáshiány alakult ki, hogy az új partnerek ellátása nem biztosított, miután az ukrán-orosz háború februári kitörése óta gyakorlatilag a teljes ukrán kormányzati infrastruktúrát az európai szerverein hosztolják, az amerikai vállalat így járul hozzá a támadás alatt álló ország működőképességének fenntartásához. Magyarán helyi felhőjében elfogyott a hely és a kapacitás.
A koronavírus-járvány rendkívüli helyzetein frissen edződött világban ez tulajdonképpen nem is volt meglepő: háború van Európában, ilyenkor az is előfordulhat, ami egyébként nem szokott. És bár a fegyveres konfliktus nem ért véget - sőt, azóta több másik is kirobbant -, az újabb korlátozások mégis váratlanabbak. Nagy port kavart, amikor tavaly év végén az Nvidia bejelentette, hogy GeForce Now nevű felhőalapú játékszolgáltatása, amely korábban korlátlan játékélményt ígért, az idei évtől korlátokkal működik tovább: új előfizetői még akkor sem játszhatnak havi 100 óránál többet, ha hajlandók előfizetni a prémium csomagok valamelyikére. (A korábbi előfizetők számára 2026 végén vezetik be a korlátot.) Bár a játékidő nem mondható szűknek, a játékosok szemmel látható csoportját érinti a korlátozás: az Nvidia szerint felhasználói 6 százaléka játszik, játszott ennél is többen havonta.
A korlátozások hátteréről a vállalat PR-nyelvezettel cselezve azt kommunikálta, hogy céljuk a kivételes minőség és gyorsaság, valamint a rövidebb várakozási idő biztosítása az előfizetők számára. Ez a megfogalmazás azonban arra utalhat, hogy a szolgáltatás nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy egyidejűleg a "kivételes minőség és sebesség" mellett a szabadidejüket a játékra áldozó gamerek igényeit is kielégítse. A nemzetközi szaksajtóban többen emlékeztettek arra, hogy a hazai előfizetők is hasonló tapasztalatokkal bírnak: nem is olyan régen a mobilszolgáltatók azt hangoztatták, hogy havi 2 GB mobilinternet elegendő lesz, hiszen azzal rengeteg e-mailt lehet küldeni. Csakhogy az előfizetők többsége nem a levelezésre, hanem sokkal inkább a folyamatos internetes böngészésre és közösségi médiára használta volna a telefonját. Sokan akkor is szívesen fogadták volna a mai szintű, megfizethető korlátlan adatforgalmat, de a hálózati infrastruktúra nem volt felkészülve a tömeges igénybevételre. Ennek következtében a magyar szolgáltatók a korlátlan csomagokat is apró betűs megjegyzésekkel fűszerezték, ezzel is korlátozva a valódi használatot.
Amennyiben az Nvidia, a technológiai szektor jelenlegi vezető vállalata, nem tudja kielégíteni a már elindított platformok igényeit, az árulkodó jele lehet a szegmens állapotának. Miközben a három legnagyobb felhőszolgáltató, az Amazon Web Services (AWS), a Microsoft és a Google egyenként milliárdokat keresnek a felhőalapú megoldásaik révén, a szakértők és a befektetők is egyre inkább aggódnak, hogy képesek lesznek-e lépést tartani a megnövekedett kereslettel. Andy Jassy, az Amazon elnök-vezérigazgatója a legutóbbi negyedéves beszámoló során elismerte, hogy az AWS szolgáltatásai iránti kereslet jelenleg meghaladja a rendelkezésre álló erőforrásokat. "Több bevételt tudnánk termelni, és jobban tudnánk támogatni ügyfeleinket" – tette hozzá. Anat Ashkenazi, a Google Cloud mögött álló Alphabet pénzügyi igazgatója februárban megjegyezte, hogy a cég "szűk kereslet-kínálati helyzetben van", és szakemberei mindent megtesznek a kapacitás bővítése érdekében. Amy Hood, a Microsoft pénzügyi vezetője januárban arról beszélt, hogy a szabad kapacitásuk "meglehetősen korlátozott". Így mindhárom nagy szereplő számára világos, hogy folyamatosan új adatközpontokat kell létesíteniük, mert a meglévő kapacitásproblémák gátolják a növekedést.
Márpedig a java csak most jön. Andy Jassy szerint globális informatikai kiadások 85-90 százaléka továbbra is helyi megoldásokra megy el, nem pedig a felhőre. A szakember szerint a következő tíz-tizenöt évben ez az arány meg fog fordulni. Ez a felhőszolgáltatóknak egyszerre teremti meg a virágzó jövő képét, illetve a feladatot: az nyerhet igazán, aki nemcsak látja az igényt, de minél kevesebb korlátozással ki is tudja szolgálni.
A technológiai cégek, befektetők és természetesen az ügyfelek számára is biztató üzenet, hogy a beruházások nem állnak meg, és világszerte egyre több új adatközpont válik elérhetővé.
Amit a kormányoknak nem szabad elfelejteniük: a felhizlalt infrastruktúra működtetéséhez jelentős összeget kell majd költeni az elektromos hálózat fejlesztésére is, mert modernizálás és a kapacitások bővítése nélkül a hálózat nem fogja tudni kiszolgálni a mostanság elsősorban a mesterséges intelligencia miatt fokozódó igényeket, például Európában sem.
