Ingatlantulajdonosok, figyelem! Ha a kertetekben fellelhető ez a gyomnövény, akár ötmillió forintos bírságra is számíthattok! Ne hagyjátok figyelmen kívül ezt a figyelmeztetést!
Július 1-től megkezdődött a parlagfűvel fertőzött területek felderítése, a hatóságok pedig bírságot szabnak ki azokra az ingatlantulajdonosokra, akik elmulasztják a gyomnövény irtását. Összegyűjtöttük, milyen szabályok vonatkoznak a kertes házak tulajdonosaira, mekkora büntetésre számíthatnak, és mit tehetnek az érintettek a bírság elkerülése érdekében.
A parlagfű, tudományos nevén Ambrosia artemisiifolia, egy Észak-Amerikából származó, invazív gyomnövény, amely az 1940-es évek óta terjed folyamatosan, mára pedig az ország szinte minden zugában fellelhető. Ez a rendkívül ellenálló növény háborítatlan környezetben akár másfél-két méteres magasságot is elérhet. A nyár végén a levegőbe bocsátott pollenje komoly allergiás reakciókat válthat ki sok embernél, a tüsszögéstől és orrfolyástól kezdve a szemviszketésen át egészen asztmás rohamokig terjedhet a spektrum.
Az allergiások száma a parlagfű terjedésével együtt növekedett, ma már több százezer ember szenved a növény pollenje okozta szénanáthától. Érthető tehát, hogy a parlagfű visszaszorítása közegészségügyi szempontból kiemelten fontos feladat, amit jogszabály is előír.
Magyarországon törvény kötelezi a földtulajdonosokat a parlagfű kiirtására. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény kimondja, hogy minden földhasználónak kötelessége minden év június 30-ig megakadályozni a parlagfű virágbimbóinak kialakulását a területén, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn kell tartania. Ez praktikusan azt jelenti, hogy legkésőbb június végéig le kell kaszálni vagy ki kell irtani a parlagfüvet, mielőtt virágozni kezd - és utána is figyelni kell rá a teljes nyári-őszi szezonban. A kötelezettség minden ingatlanra vonatkozik, függetlenül attól, hogy szántóföld, rét, útmenti terület, közpark vagy belterületi kiskert: a kertes házak udvarán, telkén is ugyanúgy el kell végezni a gyommentesítést.
A hatóságok július 1-től megkezdik a fertőzött területek felderítését, és az ellenőrzések egészen a vegetációs időszak végéig (őszig) tartanak. A felderítés történhet hivatalból - például a megyei kormányhivatalok szakemberei, vagy akár drónok és helikopteres bejárások segítségével is keresik a parlagfüves területeket - illetve lakossági bejelentések alapján is - Nébih évek óta üzemelteti a Parlagfű Bejelentő Rendszert, ahol bárki online bejelentheti, ha elhanyagolt, parlagfűvel benőtt telket lát.
A bejelentések az illetékes hatóságokhoz futnak be, amelyek a törvény értelmében figyelmeztetés nélkül, azonnal eljárást indítanak. Ha a területen virágbimbós (vagy már virágzó) parlagfüvet találnak, az illetékes hatóságnak kötelező bírságot kiszabni. Ilyenkor ún. közérdekű védekezést is elrendelnek, vagyis az állam megbízásából lekaszáltatják a fertőzött ingatlant - ennek a költségeit pedig a mulasztó tulajdonosnak kell kifizetnie. Ráadásul visszaesés esetén súlyosbodik a szankció: ha valakit három éven belül többször is megbírságolnak parlagfű miatt, az ismételt büntetés összege már másfélszeres lesz az alapbírsághoz képest.
A jogszabályban rögzített növényvédelmi bírság minimális mértéke 15 000 forint, míg a maximális összeg 5 000 000 forintig terjedhet. A pontos bírság mértéke attól függ, hogy mekkora területen terjedt el a gyomnövény, valamint attól is, hogy az érintett terület belterületen vagy külterületen található-e.
Egy apró, például 50 négyzetméternél is kisebb belterületi kert esetén a bírság összege 15 ezer forintra rúghat. Amennyiben a telek területe 50-200 m² között mozog, a büntetés maximuma 50 ezer forint lehet. Ha a fertőzött terület néhány száz négyzetmétert ölel fel, akkor általában pár tízezer forintos bírságra lehet számítani. Nagyobb, de még egy hektárnál kisebb ingatlanok esetén a kiszabott bírság 100 ezer és 750 ezer forint között változhat. A legkomolyabb helyzetekben, ahol az érintett terület meghaladja az egy hektárt, a büntetések akár 5 millió forintig is terjedhetnek. Külterületen, azaz lakott területen kívül, például mezőgazdasági földeken, hasonló bírságtételek érvényesek, de itt jellemzően csak nagyobb földterületek esetén lépnek életbe a magasabb büntetési kategóriák.
Érdemes hangsúlyozni, hogy a szóban forgó, milliós nagyságrendű büntetések főként nagyobb, elhanyagolt területek esetében merülnek fel, tehát nem egy tipikus házikert helyzetéről van szó.
Ez nem csupán egy figyelmeztetés: tavaly országszerte körülbelül 98,8 millió forintnyi növényvédelmi bírságot szabtak ki parlagfű miatt, a legmagasabb egyedi büntetés pedig 3,75 millió forintot ért el. A belterületi bírságok terén 2023-ban a legnagyobb összeg 750 ezer forintra rúgott egyetlen ingatlan esetében, míg külterületen, ahol sokkal nagyobb területek is lehetnek parlagfűvel fertőzöttek, előfordult milliós nagyságrendű büntetés is. Fontos megemlíteni, hogy az állam a bírságokat adók módjára behajtható köztartozásként kezeli, így elkerülhetetlen a befizetésük; ezért célszerűbb inkább megelőzni a problémát.
A megelőzés kulcsfontosságú lépés: biztosítsuk, hogy ingatlanunk területén egyetlen virágbimbó se fejlődjön ki a parlagfűből! Ehhez már kora nyáron érdemes elkezdenünk a gyomok eltávolítását, és ezt a folyamatot a vegetációs időszak végéig rendszeresen, igény szerint meg kell ismételni.
A parlagfű rendkívül gyors növekedéséről és több hullámban történő kihajtásáról ismert a nyári időszakban. Ezért nem elegendő csupán egyszer lekaszálni a gyomot. Szakértők megfigyelései alapján gyakran csak a második vagy harmadik irtási kísérlet hozza meg a kívánt, tartós eredményt, mivel a levágott növények újra növekedhetnek. Éppen ezért célszerű rendszeresen, akár kéthetente vagy havonta átvizsgálni a kertet vagy telket, és minden alkalommal eltávolítani az előbukkanó parlagfüveket, még mielőtt azok szárba szökkennének.
Hogy miként végezzük az irtást, az a terület nagyságától és a gyomnövény sűrűségétől függ. Kis kertekben a leghatásosabb, ha a parlagfűvet gyökerestől kihúzzuk vagy kapával teljesen kiirtjuk. Így biztosan nem hajt újra. Fontos, hogy lehetőleg még a virágzás előtt pusztítsuk el a növényeket - így nem tudnak pollent szórni, és magot sem érlelnek. Ha már nagyobbra nőttek, kaszálhatjuk vagy szárzúzóval vághatjuk a parlagfüvet; ügyeljünk rá, hogy a szárát a talaj szintjénél, a gyökérnyaknál vágjuk el, különben könnyen kihajt újra. (Apró, elszórtan növő példányoknál a fűnyíró is megteszi, de a nagyobb töveket célszerűbb kézi erővel kiirtani.) Ha allergiásak vagyunk, jobb, ha maszkot és kesztyűt viselünk közben, vagy megkérünk valakit a családból, hogy segítsen a kaszálásban.
Ha mégis bekövetkezik a probléma, és értesítést kapunk a hatósági eljárásról, fontos, hogy ne habozzunk: a közérdekű védekezés elrendeléséig saját magunk is elvégezhetjük a parlagfű eltávolítását a telkünkön. Ezzel megakadályozzuk a további pollenszórást, és bár a bírságot ilyenkor is ki kell fizetnünk, legalább elkerülhetjük a kényszerkaszálás költségeit - olvasható a Nébih hivatalos weboldalán.
A mulasztást követően azonban már nem lehet lealkudni a büntetést - a jogszabály nem ad lehetőséget méltányosságra. A legjobb tehát eleve eleget tenni a kötelezettségünknek: időben kiirtani a parlagfüvet a kertünkben, ezzel védve saját magunk és mások egészségét, és elkerülve a kellemetlen (és drága) hatósági szankciókat.
