Újabb tőkebefektetés érkezett a kormány bankjába, hogy biztosítsák a szükséges forrást az észak-macedón hitel megvalósításához.

Ismételten közel 15 milliárd forinttal emelték meg az Eximbank alapját, azonban az okokat nem részletezték. A hírek szerint ennek a lépésnek az oka, hogy Magyarország újabb 500 millió eurós mentőhitelt nyújt Észak-Macedóniának. A hitel feltételei rendkívül kedvezőek, így a balkáni ország inkább ezt a támogatást választja eurokötvényei helyett, ami lehetőséget biztosít számára a kamatterhek csökkentésére. Azonban a magyar fél számára ez a kamatkiegyenlítés terhét jelentheti, ami komolyabb hatással lehet a gazdaságra.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, új tőkeinjekciót fogalmazott meg az Eximbank Zrt. alapítói határozatában, mindez azonban indoklás nélkül történt. Ez a lépés a legutóbbi 15 milliárdos tőkeemelést követően egy újabb, 9,345 milliárdos alaptőkeemelést jelentett volna.

Az Opten adatbázisa szerint a helyzet nem csupán 9 milliárdos növekedést mutat, hanem egy újabb jelentős, csaknem 15 milliárdos emelkedést is észlelhetünk. Az Eximbank alaptőkéje 355 milliárdról 364,345 milliárdra nőtt. Érdekes módon, a tárca és a miniszter nem osztottak meg semmilyen magyarázatot a tőkeemelés hátteréről - értesült a 24.hu.

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében, valamint Nagy Márton korábbi nyilatkozatában hangsúlyozták, hogy az emelések elkerülhetetlensége abból fakad, hogy a kormány jelentős összegeket költött el kedvezményes hitelek formájában, elsősorban a balkáni térségben, ahol a kockázatok magasak.

Orbán Viktor véleménye szerint Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy a Balkánon megbízható és erős kormányok alakuljanak ki. Ennek érdekében hangsúlyozta, hogy "ajándékba pénzt nem tudunk adni, de kedvezményes hitelt viszont tudunk biztosítani". Jelenleg az Eximbank által nyújtott hitelek állapota a következőképpen alakul:

A probléma nem a hitelnyújtással van, viszont a 15 éves futamidő, a hároméves türelmi idő és a 3 százalék körüli kamatértékek már gondot jelenthetnek. Hogy ezeket a hiteleket az állami bank oda tudja adni, szintén indoklás nélkül 1200 milliárdról 50 százalékkal 1800 milliárdra emelték azt a keretet, amelyből a kormány egyedi hiteleket nyújthat az Eximbankon keresztül.

Ráadásul ez még nem minden, hiszen a Magyar Narancs információi szerint a bank újabb 500 millió eurós (majdnem 200 milliárd forintos) kölcsönt készül folyósítani a VMRO-DPMNE nacionalista pártot irányító Orbán Viktor közeli szövetségesének számító országnak.

Hrisztijan Mickoszki, Észak-Macedónia miniszterelnöke az állami televízióban nyilatkozott arról, hogy a Magyarország által biztosított "egymilliárd eurós hitel második részlete januárban fog beérkezni". Az ország azonban nem tervezi, hogy a pénzt új projektekre fordítaná; ehelyett egy korábbi, 500 milliárd eurós eurokötvény-tartozásának törlesztésére használja fel az összeget.

Ezek szerint a balkáni ország célja, hogy mérsékelje államadósságát és a kamatterheket, mivel jelenleg 6%-os kamatszintnél kedvezőbb feltételek mellett nem tud eurokötvényekhez hozzáférni.

A történet különlegessége, hogy a magyar költségvetésben nem áll rendelkezésre annyi felesleges forrás, ezért a magyar állam kénytelen hitelhez folyamodni, például egy egymilliárdos kínai kölcsön révén, valamint kötvénykibocsátásokkal pótolja a szükséges pénzügyi keretet.

A portál által végzett elemzések értelmében az első 500 millió eurós kölcsön, ha a 2024 nyári euró árfolyamát 400 forint körüli szinten vesszük alapul, körülbelül 47,9 milliárd forintba fog kerülni. Ezzel szemben a 2025-ös részletfizetés már majdnem 100 milliárd forintra rúghat a magyar adófizetők számára, figyelembe véve egy kormányzati javaslatban szereplő évi 5,1 milliárd forintos kamatkiegyenlítést.