Itt van egy innovatív megoldás arra, hogyan lehet vizet nyerni a Hold felszínéről.
L.L. Junior ex-partnere, Tímea, megszólalt a szakítással kapcsolatban, amelyet a félrelépés vádja övez.
A kutatók a 2020-as kínai Chang'E 5 misszió keretében visszahozott holdi talajmintákból vízre bukkantak, és felfedezték, hogy ez a víz szén-dioxiddal összekapcsolva értékes erőforrások előállítását teszi lehetővé. Az így kinyert anyagok között megtalálható az oxigén, amelyet az űrhajósok hasznosíthatnak a légzéshez, valamint hidrogénalapú vegyületek, amelyekből rakéta-üzemanyag előállítható. E felfedezés új távlatokat nyit az űrkutatás és a tartós holdi jelenlét lehetőségei előtt.
"Soha nem gondoltuk volna, hogy a holdporban ennyi rejtett varázserő lapul. A legnagyobb meglepetés számunkra az volt, hogy ez az integrált megközelítés valóban működik. A holdi vízkivonás és a fototermális szén-dioxid katalízis egyetlen folyamatba történő integrálása jelentősen javíthatja az energiahatékonyságot, ráadásul csökkentheti az infrastruktúra kiépítésével járó költségeket és bonyolultságot" - nyilatkozta Lu Wang professzor, a kutatás egyik szerzője, a Hongkongi Kínai Egyetem munkatársa.
A módszer a napfény energiáját hővé alakító fototermális technikán alapul, amely párhuzamosan képes végrehajtani a víz kinyerését és a kémiai átalakításokat. A laboratóriumi kísérletek során a kutatók valódi holdtalajt és szimulált mintákat egyaránt alkalmaztak. Ezeket szén-dioxidnak és intenzív fénynek tették ki egy reaktorban. A kutatók megállapítása szerint a CO2 előállítása a Holdon viszonylag egyszerűen megvalósítható, például az űrhajósok által kilélegzett levegő felhasználásával.
Korábbi módszerek több, energiaigényes lépést igényeltek, és nem kapcsolódtak közvetlenül más létfontosságú nyersanyagok előállításához. Az új integrált megközelítés hatékonyabbnak ígérkezik, ugyanakkor a kutatók elismerik, hogy még számos kihívást kell leküzdeni.
A Holdon tapasztalható szélsőséges hőmérséklet-ingadozások, a magas sugárzási szint és a változó talajszerkezet mind komoly kihívások elé állítják a technológiai fejlődést. Ráadásul az űrhajósok által kibocsátott szén-dioxid mennyisége valószínűleg nem elegendő a teljes erőforrás-újrahasznosításhoz, és a katalitikus folyamatok hatékonysága sem megfelelő ahhoz, hogy egy holdbázist önállóan fenntartsanak.
Mindezek mellett a fejlesztés egy kiemelkedő lépés lehet a Holdon való hosszú távú tartózkodás megvalósításához. Ahogy egyre több ország mutat érdeklődést a holdi állandó jelenlét megteremtése iránt, és a Holdat kiindulópontként kívánja használni a mélyűri küldetésekhez, a helyben elérhető vízforrások kiaknázása kulcsfontosságú szerepet játszhat a jövőbeli missziók sikerében.
