Új aranyláz köszöntött be Magyarországon: egy olyan befektetési lehetőség, amely 3-5 éven belül megtérül, forradalmasítja az árampiacot!

Üdvözöljük az "On the Other Hand" rovatban, ahol a Portfolio különféle véleményekkel foglalkozik. A cikkek a szerzők egyéni nézőpontjait tükrözik, és nem feltétlenül képviselik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját. Amennyiben szeretné megosztani gondolatait a témával kapcsolatban, kérjük, küldje el írását a [email protected] e-mail címre. A megjelent véleménycikkeket itt találja.

A jogszabályi környezet átalakulásának következtében a naperőműpark-tulajdonosok egyre inkább fontolóra veszik az akkumulátoros energiatároló rendszerek integrálását. A pályázati támogatások mellett a banki finanszírozási lehetőségek iránti érdeklődés is növekszik, és a hitelezők fokozatosan nyitottabbá válnak az ilyen jellegű befektetések támogatására.

A tulajdonosok, tervező és kivitelező cégek, jogi szakértők és finanszírozók közötti hatékony együttműködés alapja és egyben kötelező eleme egy részletes üzleti terv.

Minden energetikai projekt sikerének kulcsa egy jól átgondolt és megalapozott üzleti terv, amely képes irányt mutatni a megvalósítás során.

Viszont a co-located rendszerek esetében ez különösen fontos szerepet játszik.

Co-located rendszerekről akkor beszélhetünk, amikor egy energiatároló berendezés fizikailag és működésileg is szoros kapcsolatban áll egy naperőművel, közös csatlakozási ponton keresztül. Ahhoz, hogy a naperőmű és az energiatároló hatékonyan tudjon együttműködni, elengedhetetlen egy közös energiamenedzsment rendszer kiépítése. Ez a rendszer felelős az energiatároló töltésének és kisütésének dinamikus szabályozásáért, figyelembe véve a naperőmű aktuális termelési adatait, a hálózati igényeket, valamint a különböző piaci lehetőségeket. A tervezés során az egyik leglényegesebb műszaki és gazdasági döntés a rendszerméret optimalizálása, amely meghatározza a rendszer hatékonyságát és jövedelmezőségét.

Fontos kiemelni, hogy a napelem-energiatároló teljesítményarányának optimális megválasztása szorosan összefonódik a projekt specifikus céljaival. Amennyiben a fő cél a naperőmű által termelt energia rövid távú kiegyenlítése, a menetrendekhez való alkalmazkodás minimalizálása és a rendszer rugalmasságának fokozása, akkor általában kisebb teljesítményarány javasolt. Ezzel szemben, ha a fókusz a hosszú távú energiatárolásra irányul — mint azt a jogi fejezetben már érintettük, például arbitrázs vagy kiegyenlítő szolgáltatások nyújtása kapcsán —, akkor az alacsonyabb arány előnyös lehet, mivel így nagyobb tárolókapacitás érhető el.

Az optimális arány megállapításához elengedhetetlen, hogy alapos esettanulmányt végezzünk, figyelembe véve a helyi besugárzási adatokat, a hálózati korlátokat, a célzott piacok árképzési trendjeit és a várható piaci változásokat. A döntési szempontok között különösen lényeges az adott ország szabályozási kerete, a támogatási intézkedések, a rendelkezésre álló beruházási keret, valamint a hálózati szolgáltatásokból származó potenciális jövedelmek figyelembevétele.

Az akkumulátoros energiatárolók üzleti modelljének kidolgozásakor az egyik legfontosabb paraméter a tároló kitárolási idejének optimalizálása. Itt több tényezőt is érdemes figyelembe venni, és ajánlott a projekt-specifikus adottságok mentén különböző forgatókönyveket is megvizsgálni és modellezni.

A gyakorlat azt mutatja, hogy Magyarországon jelenleg a legelterjedtebb tárolási időtartam 2 óra. Ez azt jelenti, hogy a tároló maximális kapacitását figyelembe véve, két óra alatt teljes mértékben feltölthető vagy kisüthető az akkumulátor (0%-ról 100%-ra). Ennek hátterében több tényező áll, köztük az, hogy ez a termék konfiguráció a legjobban hozzáférhető és gazdaságosan megoldható a piacon. A 2 órás kisütési idő lehetővé teszi az akkumulátorcellák számára a kiegyensúlyozott terhelést (kb. 0.5 C), ami technikai szempontból kedvezőbb hatékonyságot és hosszabb élettartamot eredményez.

Lényeges, hogy különbséget tegyünk a különböző piaci szegmensek között.

A kiegyenlítő piacon, amely az automatikus frekvencia helyreállító tartalék (aFRR) piac néven is ismert, a hangsúly nem annyira a rendelkezésre álló kapacitáson van, hanem inkább a gyorsan aktiválható teljesítményen. Ezért a rövidebb tárolási időszakok – jellemzően 1-2 óra – kedvezőbb pénzügyi eredményeket hozhatnak, mivel a piac elsősorban a gyors reakcióképességet értékeli. Ugyanakkor, ha a bevételi modell a piaci arbitrázs lehetőségét is magában foglalja, érdemes lehet hosszabb tárolási időkkel is számolni. Az utóbbi időszak trendjei azt mutatják, hogy Magyarországon a napon belüli piaci árak ingadozása nő, és egyre gyakoribbá válnak az alacsony vagy akár negatív árakkal járó órák, különösen a magas napelemes termelés időszakaiban. Ilyen körülmények között gazdaságilag előnyösebb lehet akár 4 órás kitárolási idővel tervezni. Ezáltal a tároló képes kihasználni a hosszabb ideig fennálló, kedvezőtlen (vagy negatív) árakat, ami nagyobb profitot eredményezhet.

A jövőbeli várakozások egyértelműen azt mutatják, hogy a napelem penetráció növekedésével a negatív árú órák száma és a napon belüli volatilitás tovább emelkedik, ezért hosszú távon a hosszabb (3-4 órás vagy akár még hosszabb) kitárolási idők egyre inkább gazdasági optimumot jelenthetnek.

A piaci szegmensek jelentős hatással vannak a tárolási idő üzleti optimalizálására. Magyarországon a tárolók szempontjából két fő piaci szegmenst érdemes alaposan megvizsgálni: az MAVIR által üzemeltetett kiegyenlítő (aFRR) piacot és a HUPX szervezésében zajló napon belüli (IDM) valamint másnapi (DAM) piacon történő arbitrázst. Mind az aFRR kiegyenlítő piacon való részvétel, mind a HUPX DAM/ID arbitrázs külön-külön is jelentős bevételi lehetőségeket kínál. Azonban ezeket a bevételi forrásokat nemcsak önállóan, hanem kombinálva is érdemes kihasználni (revenue stacking), így maximalizálva a tárolók pénzügyi teljesítményét.

A bevételi lehetőségek mellett a beruházások során fontos, hogy más tényezőket is figyelembe vegyünk.

a projekt induló költségeit és az évről-évre fizetendő üzemeltetési költségeket is.

A költségek főként a vételezési és visszatáplálási kapacitások esetleges bővítésével kapcsolatosan merülnek fel, ideértve a tervezési és engedélyeztetési folyamatokat, a hardverbeszerzés, valamint a logisztikai és szállítási kiadásokat. Továbbá figyelembe kell venni a telepítési költségeket, valamint az éves üzemeltetési és karbantartási díjakat, valamint a kereskedői jutalékokat is.

Az akkumulátorok árai jelentős csökkenésen mentek keresztül, különösen 2023 végén. Ez a tendencia elsősorban a kínai gyártási kapacitások bővülésének és a piaci kínálat drámai növekedésének tudható be. A nagyobb kapacitású projektek esetében kedvezőbb fajlagos árakat érhetünk el: a 10 MWh feletti nagy projektek esetén akár 200 EUR/kWh áron is vásárolhatunk. Az átlagos konténeres tárolók, amelyek 1 MWh vagy annál nagyobb kapacitással rendelkeznek, általában 250-300 EUR/kWh közötti fajlagos áron elérhetők, és ez az ár gyakran tartalmazza a telepítési és üzembe helyezési költségeket is.

A 2024-es piaci tapasztalatok szerint a hálózatra csatlakozó, főként co-located tárolók kiemelkedően vonzó megtérülési időket mutattak. Különösen azokban az esetekben, amikor a szabályozási és arbitrázs bevételeket összeválogatták, a teljesítmény jelentős növekedést mutatott.

általánosan 3 - 5 éves egyszerű megtérülési időkkel lehetett számolni.

A beruházás megtérülésének mértéke több különböző tényezőtől függ, ezért minden egyes projekt esetében érdemes alapos cash-flow elemzést végezni. Különösen fontos ez, mivel az ilyen típusú projektek gyakran banki hitel segítségével valósulnak meg, és a pénzintézetek általában részletes üzleti tervet kérnek, amely pontosan bemutatja a várható bevételeket és kiadásokat.

A sorozat az OPL gunnercooke, a Credit-Expert és a Planergy Solutions együttműködésében jött létre.