Egy újabb iparág került súlyos nehézségek elé, és sajnos a kormányzati támogatásra sem számíthatnak.
A halászati ágazat helyzete Magyarországon rendkívül aggasztó, hiszen az aszály és a kedvezőtlen gazdasági környezet hatalmas nyomást gyakorol ránk – osztotta meg gondolatait az Agrárszektor kérdésére Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. Rávilágított arra, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalt szárazság több szempontból is megnehezíti az ágazat szereplőinek életét. Emellett hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzet miatt nem tudnak kártérítési igényeket benyújtani a szenvedett veszteségeik után. Ugyanakkor kifejtette, hogy a következő időszakban elengedhetetlen lenne a halászati ágazat támogatása, hiszen ennek kiemelkedő jelentősége van a fenntartható fejlődés és az élelmiszerbiztonság szempontjából.
A halágazat Magyarországon kritikus időszakon megy keresztül, amelyet az időjárás kedvezőtlen alakulása is súlyosbít. Ezt a helyzetet a portálunk számára Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója osztotta meg. Kifejtette, hogy a dunántúli halásztavak és tógazdaságok már most vízhiánnyal küzdenek, és a szükséges vízmennyiség pótlása szinte lehetetlen feladatnak bizonyul.
A nyári hónapok után az őszi-téli csapadék mennyisége is szokatlanul alacsony volt, és amikor tavasszal végre megérkeztek a várva várt esőzések, a talaj annyira kiszáradt, hogy a víz szinte azonnal elnyelte. Ennek következtében a halászati és halgazdálkodási szektor már jelenleg is komoly kihívásokkal néz szembe a vízgazdálkodás terén, hiszen három-négy vízügyi igazgatósággal kell megosztaniuk a rendelkezésre álló vízkészletet. Továbbá, a megmaradt vízforrások mennyiségét az öntözési igények is tovább csökkentik, ami még inkább súlyosbítja a helyzetet.
A szakértő rámutatott, hogy a szélsőséges szárazság jelentős hatással van a halállomány egészségére. A csökkenő vízmennyiség azt eredményezi, hogy az aszályos időszakokban a kisebb vízi élőhelyek ragadozó állatai – mint például a vidrák és különböző madárfajok – átkelnek a még vízzel borított területekre. Azonban ezeken a helyeken, ahol a vízszint már eleve alacsony, egyre nagyobb nyomás nehezedik a természetvédelmi szempontból védett fajok részéről is.
Ha a part menti nádasok hiányoznak, akkor egy 60 centiméter mély vízben a halak nem tudnak elbújni a gázlómadarak elől. Ez a helyzet tovább fokozza a stresszt az állományokban, ami kedvezőtlen hatással van a halászat eredményeire is. Van egy régi mondás, miszerint "kis víz - kis hal, nagy víz - nagy hal". Ez valóban így van, de sajnos az utóbbi években a vízszint folyamatosan csökken, és ennek következtében az édesvízi halászat egyre válságosabb helyzetbe kerül - hívta fel a figyelmet Lévai Ferenc.
A halgazdaság számára az egyik legnagyobb költségvetési tétel mindig is a takarmány volt, és az aszály okozta szűkösség most már előrejelzi az árak emelkedését. A takarmányárak már mutatják a növekedés jeleit, hiszen az aszály hatásai mindenkit érintenek. Bár a vízhiány mértéke eltérő lehet, az ország szinte minden területén tapasztalható, hogy a termés jelentősen csökkent.
Nincs igazán mivel büszkélkednünk, és ehhez hozzájárul egy rendkívül alacsony piaci kereslet is. Ráadásul a halfogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. Tapasztaljuk, hogy a vásárlók a boltokban egyre inkább az olcsóbb élelmiszereket preferálják, és hiába csökkentettük az árakat, a fogyasztás nem növekedett. Jelenleg nem tudjuk, mi lehet a megoldás, mivel az exportpiacaink sem mutatnak kedvező jeleket - mondta Lévai Ferenc.
A vezérigazgató kiemelte, hogy a cseh, a horvát és a bolgár kollégák előnyben vannak velünk szemben, hiszen jelentősebb támogatásokat tudnak nyújtani halastavaik számára.
Magyarországon a maximális támogatás, amit területi alapon, a természeti érték megőrzéséért lehet kapni, az 100 euró hektáronként. Ugyanez Horvátországban és Lengyelországban 300 euró, ezzel nem tudunk versenyezni
„Kérlek, formáld át a szöveget a saját stílusodban!” – javasolta a szakember.
Sajnos egyre gyakoribb jelenséggé válik, hogy egyes kollégák felhagynak a halastavi termeléssel – hasonlóan ahhoz, ami Romániában megfigyelhető –, mivel a növénytermesztés sokkal vonzóbb lehetőséget kínál. A vízhiány miatt sokan inkább ipari növények termesztésére váltanak az arra alkalmas halastavak területén, hiszen ezekhez lényegesen nagyobb területalapú támogatások és kedvezmények érhetők el, mint a halászat és haltermelés esetében. Lévai Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy az ő ágazatukban nem tapasztalható sem aszálykár, sem árvízkár, ami tovább növeli a növénytermesztés vonzerejét.
