Újabb lendületes fordulat: az infláció kiszabadul a jegybanki célsáv szorításából.
A harmadik egymást követő hónapban újabb emelkedés várható az infláció terén Magyarországon. Elemzők előrejelzései szerint a holnap közzétett inflációs adatok alapján a novemberi 3,7%-os szintről decemberre 4,4%-ra ugrik majd az infláció. A szakértők megjegyzik, hogy a gyarapodás mögött technikai tényezők is állhatnak, de a forint gyengülése és a nyersanyagok áremelkedése is jelentős hatást gyakorol a fogyasztói árindexre.
Szeptember hónapban az infláció Magyarországon éppen a jegybank által kitűzött 3%-os célértéken stagnált. Ezzel szemben decemberre a szakértők már jóval 4% feletti pénzromlási ütemet prognosztizálnak, ami gyors emelkedésnek tűnik. Azonban az infláció növekedése nem váratlan, hiszen a szakmai előrejelzések már régóta jelezték, hogy 2024 végére gyorsulás várható. Ennek fő oka a 2023 második felében tapasztalt recessziós időszak és az energiaárak csökkenése, amely következtében az árnyomás rendkívül alacsony szinten maradt. A bázishatás miatt pedig szinte elkerülhetetlen, hogy az infláció növekedni kezdjen.
A holnap megjelenő decemberi adattal kapcsolatban ezért csak az emelkedés mértéke a kérdés, ez viszont fontos, hiszen most derülhet ki először igazán, hogy az élelmiszerek körében megfigyelt drágulási hullám, illetve a forintgyengülés mennyire hagy nyomot az inflációs mutatón.
A vásárlók leginkább a sűrűn vásárolt élelmiszerek árváltozásaira érzékenyek, itt pedig az elmúlt hónapokban újra erősödött a drágulási tempó, az átlagos infláció fölé. Novemberben átlagosan 3,7 százalék volt az egy évre visszatekintő áremelkedés, az élelmiszerek körében viszont már 4,9 százalékos árindexet mért a KSH. Becsey Zsolt, az Unicredit vezető elemzője szerint az árnyomás a legalapvetőbb termékkörben decemberben is fennmaradt: elsősorban a tejtermékek, illetve a tojás árában lehetett nagyobb átárazódás. Ezekben a kategóriákban az árrés növelése mellett a beszerzési árak emelkedése is szerepet játszhatott abban, hogy magasabb árakkal találkoztak a vevők. Egyéb élelmiszer kategóriákban is elképzelhető egy meglepetésszerű drágulás, elsősorban a világpiaci folyamatok következtében, kiemelhető a csokoládé és a kávé áremelkedése.
A termékek esetében a havi inflációt elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árának alakulása befolyásolja. Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza rámutat, hogy e tételek esetében közös tényezőként emelkednek a globális nyersanyagárak, legyen szó akár energiáról, akár élelmiszerről. Továbbá, mivel sok esetben importkitettségről van szó, az árfolyamok változása is jelentős hatással van az inflációs folyamatokra. A szakértő szerint decemberre az élelmiszerek éves szintű drágulása már jóval 5 százalék fölé emelkedett. Érdekes, hogy mindez viszonylag rövid idő alatt történt, hiszen néhány hónappal ezelőtt az élelmiszerek áremelkedése még a szokásosnál alacsonyabb volt. Most viszont az élelmiszerárak éppen az infláció egyik legfőbb hajtóerejévé váltak.
Regős Gábor, a Gránint Alapkezelő szakértője szintén az árfolyam okozta előrejelzési bizonytalanságot emeli ki. Az utolsó negyedévben az euróval szemben 3,4, a dollárral szemben 11,1 százalékos volt a forintgyengülés. Már az euróval szembeni gyengülés is több mint 1 százalékponttal húzza felfelé az inflációt - persze nem azonnal, hanem több hónap alatt elnyújtva - számol Regős. Ebből a szempontból nem csak a decemberi adat lesz kritikus, hanem az év első hónapjainak áremelkedése is, amikor az átárazások egyébként is jellemzőbbek. Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője úgy gondolja, hogy a gyenge árfolyam inkább a márciusi, áprilisi inflációban jelenhet meg erőteljesebben, amikor például az új kollekciók megérkeznek.
A Porfolio által megkérdezett elemzők véleménye széleskörűen egybevág, amikor arról van szó, hogy az idei inflációs csúcs mikor várható. A válaszok alapján szinte kivétel nélkül a január van megjelölve, mint a legvalószínűbb időpont. Ennek hátterében az adóemelések és az év eleji, gyenge forint miatt bekövetkező árkorrekciók állnak. A konszenzus szerint a januári infláció 4,7 százalékra emelkedhet, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy egy kisebb elemzői csoport szerint az októberi 5 százalékos csúcs sem zárható ki. A várakozások mediánja alapján azonban az év végére a jegybank által kitűzött 2-4%-os célsávon belül, 3,8%-os inflációs ütem várható.
Ha valakit az inflációkövető állampapír várható hozama foglalkoztat, érdemes számításba venni, hogy a következő évben, 2024-ben, a szinte biztosra vehető 3,7%-os éves átlagos infláció alapján fogja megkapni a papírhoz kapcsolódó kamatprémiumot. Ezt követően, ha a jelenlegi előrejelzések megállják a helyüket, a 2025-ös évben a kifizetések alapját a 4% körüli éves átlagos infláció képezheti.
