Jegyezze meg Kapu Tibor nevét, mert ő lehet az, aki a világűrben Magyarország számára új dicsőséget teremt!

Leghamarabb tavasszal indulhat útnak az a négyfős legénység a Nemzetközi Űrállomásra, amelynek tagja lesz Kapu Tibor magyar űrhajós is. A NASA és nemzetközi partnerei már jóváhagyták az engedélyeket az Axiom Space küldetéséhez. Csütörtök délután sajtótájékoztatót tartottak a legénység tagjai. Az Index megkérdezte Kapu Tibort, mit vár a küldetéstől és mit üzen minden magyarnak.
A NASA legfrissebb hivatalos közleménye szerint az Axiom Space negyedik űrmissziója minden szükséges engedélyt megszerzett, és a tervek szerint 2025 tavaszán fogja megkezdeni útját a Kennedy Űrközpontból.
A négytagú legénység vezetője Peggy Whitson lesz, aki a NASA egykori űrhajósaként már jelentős tapasztalattal rendelkezik, és jelenleg az Axiom Space emberes űrrepülésért felelős igazgatója.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet képviseletében Shubhanshu Shukla tölti be a pilóta szerepét. A küldetés különleges szakértője pedig a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski, aki a legénység fontos tagjaként járul hozzá az űrprogram sikeréhez.
Az Axiom Mission 4 (Ax-4) legénysége izgalmas kalandra készül, amikor a SpaceX Dragon űrhajó fedélzetén elindul az űrállomás felé. A küldetés során a csapat 14 napot tölt el a Nemzetközi Űrállomáson, ahol számos kihívást jelentő és összetett feladatot fognak megvalósítani.
A küldetés során a résztvevők tudományos kísérletek lebonyolítására, ismeretek terjesztésére és kereskedelmi projektekben való aktív részvételre készülnek. A részletekről a csütörtök délutáni sajtótájékoztatón osztottak meg bővebb információkat a legénység tagjai, ahol Kapu Tibor kérdéseire is válaszolt az Index képviselője.
A magyar űrkutatás új reménysége, Kapu Tibor, gépészmérnök, 2023 májusában került a figyelem középpontjába, amikor őt választották ki a Magyar Űrhajós Program (HUNOR) egyik űrhajósának.
Magyarország egy aprócska ország, de a történelem gazdagságával és a jövőbeli álmokkal fűszerezett. A magyar nyelv különleges és ritka kincs, amelyet csupán néhányan beszélnek, ám rengeteg tehetséges ember számára ez a szívük nyelve.
Kapu kifejtette, hogy a program célja, hogy megerősítse az ország űripari potenciálját olyan területeken, mint a dozimetria, űrtáplálkozás, élettudományok és humánbiológia. Emellett nyílt felhívást intéztek egyetemek, cégek és kutatócsoportok felé, hogy várják az űrkutatással kapcsolatos javaslataikat.
Több tucatnyi kísérletet gyűjtöttünk össze az ország minden tájáról, amire rendkívül büszke vagyok. A programmal az a célunk, hogy megvetjük a lábunkat az űrközösségben, hogy minden lehetséges módon hozzájáruljunk a globális űriparhoz és a tudományos élethez, és hogy egy asztalhoz üljünk az óriásokkal, a nagyobb szereplőkkel
- mondta. "Ennek a küldetésnek és nemzetközi partnereinknek köszönhetően itt vagyunk. Itt ülünk ennél az asztalnál."
Űrhajósként az egyik legnagyobb kihívás, hogy a kutatást a lehető legjobban végezzem el, hiszen ez az agyunk erejének gyümölcse, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy felfedezéseik révén kiterjesszék látókörüket. Nektek, kutatóknak üzenem: nem sokan büszkélkedhetnek azzal, hogy munkájuk a csillagok fényében ragyog, de ti ezt megtehetitek. Én nem csupán egyedül utazom az űrben; magammal viszem a ti álmaitokat is.
Az Index kérdésére, hogy mit remél, milyen hatással lesz küldetése Magyarország űrkutatási törekvéseire, és hogy mit üzen minden magyarnak, a következőt válaszolta:
Úgy vélem, hogy a HUNOR program jelentős hatással lesz nemzetünkre. Először is fontos megjegyezni, hogy ez Magyarország számára egy újabb lépés az űrfelfedezés irányába. Hiszen már voltunk ott, és büszkék lehetünk az űrben szerzett örökségünkre.
Felidézte Bay Zoltán úttörő radarkísérleteit, valamint Kármán Tódor kiemelkedő hozzájárulását az aerodinamika fejlődéséhez. "Ne feledkezzünk meg Farkas Bertalanról sem, a jóbarátomról, aki 1980-ban az első magyar űrhajós volt. Ő vitte magával a Pille dozimétert, ami azóta is a világűrben kering különféle űrállomásokon és űrhajókon. Úgy vélem, hogy az újbóli felfedezés és az űrkutatás iránti érdeklődés feléledése hatalmas lehetőségeket nyit meg számunkra."
A küldetéseink, úgy vélem, a többi csapattag nevében is szólhatok, arra törekednek, hogy lelkesedést és izgalmat ébresszenek a fiatalabb generációkban. Számomra pedig az a legfontosabb, hogy ösztönözzem és inspiráljam őket az álmaik megvalósítására.
Úgy gondolom, hogy a STEM-ágazat az egyik olyan ágazat, amely mindig fejlődhet, és egyre több gyereket győzhetünk meg arról, hogy ezen a területen dolgozzon.
„Ha ők is űrhajósokká válhatnak, az számomra még nagyobb boldogságot jelentene. Üzenem nekik, és minden magyar embernek, hogy hálás vagyok a támogatásukért. Már eddig is hatalmas öröm és megtiszteltetés volt űrhajósnak lenni, de úgy érzem, hogy ez az izgalmas kaland mindenképpen folytatódni fog.”
Kapu Tibor megosztotta, hogy Farkas Bertalan, a magyar űrhajós legenda, kulcsszerepet játszott az ő felkészülésében. A magyar űrhajós hangsúlyozta, hogy Farkas aktívan részt vett a HUNOR kiválasztási folyamatában, valamint az alapkiképzés során, amely összesen 14 hónapig tartott. Ezt a teljes folyamatot "nagyapai szeretettel" kísérte végig, ami különleges támogatást és iránymutatást jelentett számára.
Az első magyar űrhajós számos értékes tanáccsal látta el Kaput és csapatát. Kiemelte, hogy a türelem elengedhetetlen az űrutazás során, hiszen ez a siker egyik alappillére. Emellett azt javasolta, hogy minden kihívást derűs mosollyal kezeljenek, ezzel is erősítve a csapatszellemet és a pozitív hozzáállást.
Kapu olyan különleges tárgyakat készül az űrbe vinni, amelyek szoros kapcsolatban állnak Farkas Bertalan küldetésével. Ezek között akadnak meglepetések is, melyekről a nyilvánosság előtt nem beszélhetett, de elhintette, hogy biztosan magával hozza a hármasukról (ő, Farkas és a tartalék űrhajós) készült közös fényképet. A súly- és térfogatkorlátozások ellenére, a szülővárosából kapott magyar zászlót is elhozza, így egy kis darabot magával visz hazájából az űrbe.
A legénység 2023 augusztusa óta közösen készül a kihívásokra, miközben mélyreható ismereteket szerez a Nemzetközi Űrállomás és a Dragon űrhajó rendszereiről, valamint a vészhelyzetek kezelésének fortélyairól. Whitson parancsnok, aki közel négy évtizedes űr- és tudományos tapasztalattal bír, különös figyelmet szentel annak, hogy a sokféle háttérrel rendelkező csapattagokból egy jól működő, összeszokott egységet formáljon.
Az Axiom-4 küldetés nemcsak a résztvevő országok űrprogramjai szempontjából jelentős, hanem a kereskedelmi űrrepülés fejlődésének is fontos mérföldköve. A két hetes küldetés során végzett tudományos kísérletek és technológiai demonstrációk hozzájárulnak az űrkutatás fejlődéséhez. Ezek közé tartozik:
Az Index nemrégiben egy különleges páros interjút készített a magyar űrhajósjelöltekkel. Kapu Tiborral beszélgettünk a kiképzés kihívásairól, az előkészületekről és arról, mi hajtja őt a csillagok felé vezető úton.
Whitson parancsnok kifejezte, hogy szinte varázslatos élmény számára, hogy az Axiom Space mindössze három év leforgása alatt már a negyedik misszióját indítja a Nemzetközi Űrállomásra. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi űrrepülési lehetőségek felgyorsítják az érintett országok űrprogramjainak fejlődését, és új lehetőségeket nyitnak meg a technológiai innovációk előtt.
A parancsnok külön kiemelte az Axiom Space saját tudományos és technológiai törekvéseit, köztük egy diabétesz-kutatást, amely lehetővé teheti, hogy inzulinfüggő űrhajósok is az űrbe repülhessenek.
A küldetés pilótája az indiai Shubhanshu Shukla ("Shuks") lesz, aki 15 éves vadászpilóta múlttal rendelkezik, és 2020-ban választották India négy űrhajósjelöltje közé.
"Saját küldetésem, hogy fényképek és videók révén megosszam otthoni élményeimet minden indiai barátommal. Bár egyedül indulok az űr felfedezésére, ez az utazás valójában 1,4 milliárd ember közös kalandja" - fogalmazta meg Shukla.
A lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski, közismertebb nevén "Swab", az Európai Űrügynökség projekt-űrhajósaként aktívan részt vesz a küldetésben. Doktori kutatásai során az űrbeli sugárzás elleni védelem innovatív tervezésére összpontosított, majd a CERN Nagy Hadronütköztetőjének mérnökeként folytatta pályafutását, ahol a részecskefizika határterületein szerzett tapasztalatokat.
"Ma nem csupán Lengyelországot képviselem, hanem egy egész generációt is, amely tele van tehetséges tudósokkal, oktatókkal és mérnökökkel, akik hosszú évek óta arra törekednek, hogy globálisan hozzájáruljanak a technológiai fejlődéshez és a tudományos kutatásokhoz" - fogalmazott.