Elfogatóparancsot adtak ki a dél-koreai elnök ellen.
A kérelmet hétfőn adták be, a bíróság nem teketóriázott. Jun Szogjol későbbi sorsa jelenleg az alkotmánybíróság kezében van.
A dél-koreai korrupcióellenes hatóság bejelentette, hogy egy szöuli bíróság elrendelte Jun Szogjol, a hivatalából felfüggesztett elnök ellen kiadott elfogatóparancsot. Az intézkedés értelmében Junt őrizetbe kell venni, és az irodáját is át kell kutatni a további bizonyítékok beszerzése érdekében.
A bíróság hétfőn fogadta el az elfogatóparancsra vonatkozó kérelmet, miután Jun már harmadik alkalommal is elmulasztotta a december elején elrendelt hadiállapot ügye kapcsán összehívott kihallgatást.
A dél-koreai parlament december 14-én döntött Jun felfüggesztéséről, amely addig marad érvényben, amíg a legfelsőbb bíróság nem hoz határozatot arról, hogy felmenti vagy visszahelyezi őt az elnöki posztra. Jun számára az elnöki tisztség révén bizonyos mentességek járnának a büntetőeljárások alól, azonban ez a mentesség nem terjed ki a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos vádakra, így például a lázadás vagy a hazaárulás eseteire.
Hétfőn Jun jogi csapata megkísérelte megkérdőjelezni az elfogatóparancsra vonatkozó kérelmet, az ügyvédek érvei között szerepelt, hogy a korrupcióellenes ügynökségnek nincs megfelelő hatásköre az incidenst illető vizsgálatok lefolytatására. Szakértők, a kiadott parancs ellenére, úgy vélik, hogy a hatóságok valószínűleg nem fogják erőszakkal előállítani a felfüggesztett elnököt. Ennek oka lehet, hogy egy esetleges összecsapás alakulhatna ki a Jun védelmére létrehozott biztonsági csapattal, akik korábban már megakadályozták, hogy átkutassák Jun irodáját.
A felfüggesztett elnök által elrendelt hadiállapot mindössze hat órán át érvényben volt, fő célja pedig az "államellenes erők" – vagyis az ellenzék – likvidálása volt. Jun politikai riválisait azzal vádolja, hogy szoros kapcsolatokat ápolnak Észak-Koreával.
A hadiállapot bevezetése komoly politikai zűrzavart generált a diplomáciai színtéren, és ennek következményeként a dél-koreai pénzpiac egy időre gyakorlatilag összeomlott. Ezt követően számos utcai demonstrációt szerveztek, ahol a résztvevők Jun lemondását követelték. Jun számára azonban a népakarat és az elfogatóparancs is csak vízcsepp a tengerben; azzal érvel, hogy a hadiállapot kihirdetése törvényes lépés volt, mivel az ellenzéki pártok parlamenti többségüket arra használták fel, hogy aláássák a kormányt és felelősségre vonjanak kulcsszereplőket.
Jun jövője jelenleg az alkotmánybíróság döntésétől függ.
