"Kivont karddal üdvözölték őket" - így léptek be a magyar női szabadkőművesek a rejtett férfitársaságok világába.
Magyarországon számos szabadkőműves rend tevékenykedik, de közülük kiemelkedik a Magyarországi Nagyoriens, amely nemrégiben nyitotta meg kapuit a női tagok előtt. Az első hölgyek, akik beléptek az MNO-ba, izgalmas tapasztalatokról számoltak be, és a férfi tagokkal együtt betekintést nyújtottak a titokzatos társaság belső életébe. Beszélgetéseink során felfedeztük, hogyan formálja ez az új trend a szabadkőművesség hagyományait és közösségi dinamikáját.
Egyik nap, sok év elteltével, váratlanul felhívott egy régi gimnáziumi osztálytársam. Hosszan elmerültünk a beszélgetésben, szinte észrevétlenül újra felfedeztük a közös emlékeket, majd hamarosan személyesen is találkoztunk. Eleinte ártatlan, baráti találkozásnak tűnt ez az egész, de később világossá vált, hogy ennél sokkal mélyebb és jelentősebb dolog bontakozik ki – emlékezik vissza Éva (a cikkben kérésére más néven szerepel). Akkor még nem sejtette, hogy ő lesz az első női szabadkőműves a Magyarországi Nagyoriensben (MNO), a hazánkban működő szabadkőműves rendek egyikének tagja.
Éva a találkozó után meghívást kapott egy úgynevezett fehér munkára (így nevezik a szabadkőművesek, amikor rendezvényeikre beengednek kívülállókat, azaz profánokat is). A könyvbemutatóról, amire egy osztálytársa hívta, elsőre azt hitte, hogy szimpla vitaest, de kiderült, hogy az MNO szabadkőművesei szervezik. Éva a helyszínen meglepődve tapasztalta, hogy ismerőse, aki korábban egy szóval sem említette a szabadkőművességet, a titkos társaság része. "Nagyon szimpatikus intellektuális társaság fogadott. Divatos kifejezéssel élve jó volt a vibe, kellemes érzésekkel jöttem el az eseményről" - mondja a közgazdasági területen elemzőként, tanácsadóként dolgozó Éva. Később újabb meghívást kapott, de már sokkal szűkebb körben fogadták.
"Érdeklődésem a szabadkőművesség iránt egyre nőtt, ezért megkérdeztem, hogy csatlakozhatnék-e, de sajnos kiderült, hogy az MNO nem fogad nőket, csak férfiakat" - meséli Éva. Ez 2017-ben történt, amikor - Éva ismerőse szerint - heves viták folytak a rend keretein belül arról, hogy a páholyaik befogadhatnák-e a nőket is. "Sajnos a többség végül elutasította a javaslatot, így nem tudtam csatlakozni" - de Éva már ekkor elhatározta, hogy mindenképpen szabadkőműves szeretne lenni.
Magyarországon a kilencvenes évek eleje óta létezik kizárólag női páholy, azonban Éva nem vonzódott ezekhez a közösségekhez. "Hiszek a különböző dinamikákban és a sokszínűségben, ezért egy olyan páholyt választottam, amely férfiakat és nőket egyaránt avat" - meséli Éva, aki a Le Droit Humain nemzetközi szabadkőműves rend keretein belül kezdett elmerkedni a szabadkőművesség rejtelmeivel, és itt vált mesterré. Eközben a Magyarországi Nagyoriens férfipáholyai között folyt a harc, hogy a női tagok felvételét lehetővé tegyék.
"A feleségek nagyobb nyugalomban élnek, ha a férjeik csupán férfipáholyokba látogatnak" – így hangzott az egyik ellenérv a nők szabadkőműves avatása ellen az MNO tagjai között. Ez a megközelítés különösen érdekes, hiszen a különböző páholyok és rendek szoros kapcsolatban állnak egymással, közös eseményeken és munkákban vesznek részt. Így nem ritka, hogy férfi és női szabadkőművesek együtt töltik az időt, együtt dolgozva a közös célokért.
