Súlyos visszaélések zajlódhattak, és most úgy tűnik, hogy a figyelem középpontjába a tehetős elitek kerülnek.

A nyári jogalkotási hullám során ismét módosítják a bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozásokat. Most azonban nem csupán az adózási aspektusokat érintik a változások; a működési előírásokat is átírják. Kiderült, hogy ezen a területen számos visszaélés történt, ezért Magyar Csabával, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnökével és a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetőjével folytattunk mélyreható beszélgetést az ok-okozati összefüggésekről, valamint az új szabályozások hátteréről.

A bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány egyaránt azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a generációk közötti vagyontovábbítást, valamint megóvja a családi vagyont a különféle kockázatoktól. A világ számos országában csupán az egyik vagy a másik forma érhető el, ám Magyarország jogi kereteiben mindkettő megtalálható, ami nemzetközi szinten is különlegessé teszi. Hasonló kettős intézményrendszert csupán a jelentős vagyoni tervezési hagyományokkal bíró Liechtenstein kínál.

Magyar Csaba, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke hangsúlyozta, hogy a vagyontervezés során kulcsfontosságú tényező a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok esetében a tulajdonjog átszállása. E mechanizmus révén a bizalmi vagyonkezelő, valamint az alapítvány válik a vagyon új tulajdonosává.

Magyar Csaba hangsúlyozta, hogy haláleset bekövetkeztekor nem szükséges bonyolult hagyatéki eljárásba bonyolódni, mivel a vagyont "önjáróvá" lehet alakítani. Fontos megjegyezni, hogy ebben a folyamatban lehetőség nyílik kedvezményezett kijelölésére is, aki a vagyonból részesülhet. A bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány keretein belül szinte bármilyen vagyonelem - legyen az készpénz, üzletrész, részvény, kötvény, ingatlan, kriptoeszköz, gépjármű, vagy akár szellemi és művészi alkotás - kezelhető.

A bizalmi vagyonkezelés két fő formája létezik: az eseti és az üzletszerű változat. Az eseti bizalmi vagyonkezelés regisztrációs folyamata az MNB irányelvei szerint zajlik. Ezzel szemben az üzletszerű vagyonkezelő tevékenységhez a pénzügyi hatóság engedélye szükséges. Érdekes módon, a vagyonkezelő alapítvány működését a jegybank nem felügyeli, de erről később még részletesebben is szót ejtünk.

Két évvel ezelőtt, szinte napra pontosan, szigorúbbá váltak a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok adózási keretei. Azonban az év végére a jogalkotó észlelte, hogy mennyi előny származik a családi vagyontervezéshez kötődő adózási kedvezmények finomabb kezeléséből, így a korábbi szigorításokat mérsékelte.

Az eddigi események fényében, valamint a bizalmi vagyonkezelés 11. évfordulója kapcsán, az adóhatóság úgy döntött, hogy meglepetésként adóellenőrzést indít az ünneplők számára. A NAV 2025-ös ellenőrzési tervében hangsúlyozza, hogy alaposabban meg kell vizsgálni a vagyontervezési lehetőségeket. Magyar Csaba véleménye szerint a véletlenek nem léteznek, hiszen ezzel egy időben az NGM és a NAV közösen publikálták a 2025/2. számú adózási kérdést, amely az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe történő átadásának szja-kötelezettségét elemzi.

A nyári adóváltoztatások felé vezető út legfontosabb mérföldköve tehát egy káros adóelkerülési gyakorlat volt. "Egy sci-fi fordulattal élve, ez a struktúra egyfajta adózási csillag-kiskapuként működött, amelyben a bizalmi vagyonkezelőt fekete lyukként használták, hogy elnyelje az osztalékkövetelést. Majd az időközben pénzre váltott osztalékkövetelés az átjáró túloldalán várakozó kedvezményezett javára immáron egy adómentes dimenzióba távozott" - mondta Magyar Csaba. Erről a struktúráról részletesebben az alábbi cikkünkben írtunk.

Az elfogadott nyári adócsomag célja, hogy orvosolja ezt az anomáliát, bár a jogszabály módosításának indoklása szerint az adóigazgatás érvrendszere a most eltávolított szövegrész nélkül is megállná a helyét. Egyszerűsítve fogalmazva: hiába tűnik el az osztalékkövetelés egy láthatatlan térbe, az osztalékkövetelés lehívása ettől függetlenül adóköteles eseménynek minősül.

A jogszabályi indokolás világosan jelzi, hogy amennyiben valaki a közelmúltban végrehajtott módosítás előtt nem a hatóság által megfogalmazott irányelvek szerint járt el, akkor az téves döntést hozott, ami lehetőséget teremt az adóhiány megállapítására. Emellett nem elhanyagolható, hogy az egyébként is összetett bizalmi vagyonkezelés szabályait 2023 folyamán már kétszer is átdolgozták mindössze fél év alatt. Az átmeneti rendelkezések és az új fogalmazás értelmezése során pedig olyan érzésünk lehetett, mint a második világháborús angol kódfejtőknek, akik az Enigma megfejtésén fáradoztak.

- hangsúlyozta az Indexnek a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke. Ebben a kontextusban nem meglepő, hogy a dolgokat eltérően lehet értelmezni, vagy akár téves következtetésekre is juthatunk ezen a területen. Ezen kívül érdemes megjegyezni, hogy a vagyonkezelő alapítványok nem csupán az adózás terén tapasztalnak jelentős átalakulást, hanem egy új törvény is készült, amely kifejezetten a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozik, így ezt is figyelembe kell venni.

A vagyonkezelő alapítványok esetében igazi magyar sajátosság, hogy nem csupán ezen a területen működhetnek, hanem ezen felül bizalmi vagyonkezelési szerződéseket is köthetnek mindenféle korlátozás nélkül. Érdekes módon, az alapítványi bizalmi vagyonkezelésre nem érvényesek az MNB engedélyezési előírásai.

Ennek hiányában egy vagyonkezelő alapítvány akár üzletszerű bizalmi vagyonkezelőként is üzemelhet, anélkül, hogy az MNB-től hivatalos megbízást kapott volna. Nem szükséges hosszan ecsetelni, hogy ez a "gazdátlan" helyzet milyen jelentős kockázatokkal jár a pénzügyi szektorban.

A szakértő szerint ily módon tisztázzák, hogy a vagyonkezelő alapítvány ezentúl nem végezhet bizalmi vagyonkezelést, hanem csak 'tartós vagyonkezelésbe' veheti a rábízott vagyonelemeket - azonban ez nem azonos a bizalmi vagyonkezeléssel. Ennek az újfajta tartós vagyonkezelésnek pedig az a feltétele, hogy az alapítvány céljaival összhangban történjen a vagyonkezelés és az alapítvány legyen a kedvezményezett. Az utóbbi elvárásokat egyébként a jogszabály régi verziójából is le lehetett vezetni, de így egyértelműbbé tették a működési keretrendszert.

A tanulság az, hogy a jövőben mindenkinek óvatosan kell kezelnie a bizalmi vagyonkezelési és alapítványi struktúrákat. Az elmúlt évtizedekben ez már a második olyan eset, amikor a jogi keretek hiányosságai miatt sérült az eredeti jogalkotói szándék, és ezzel együtt veszélybe kerültek a költségvetési bevételek is. Ha körülnézünk a szomszédos Ausztriában, ott is létezett - vagy talán már csak létezett - hasonló intézmény, amely kedvező feltételeket kínált. Azonban a helyi szakemberek folyamatosan finomítgatták az adóoptimalizáló megoldásokat, míg végül a hatóságok annyira megszorították a lehetőségeket, hogy ezek a vagyontervezési alternatívák gyakorlatilag eltűntek.

"Fontos, hogy tanuljunk a tapasztalatainkból, és itthon kerüljük el, hogy egy újabb csepp kerüljön abba a bizonyos pohárba. Kár lenne, ha ahelyett, hogy a helyes utat választanánk, jogi kiskapuk keresésével és csűrés-csavarással töltenénk meg a helyzetet, hiszen a hazai bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi szabályok már önmagukban is rendkívül kedvezőek és rugalmasak. Vigyázzunk ezekre a lehetőségekre!" - emelte ki Magyar Csaba, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke.