Kukacbombázó rakéták - egy újabb innováció az orosz drónok ellen! Ez a különleges fegyverrendszer a modern hadviselés izgalmas területén nyújt új lehetőségeket, lehetővé téve a hatékonyabb védekezést a légi fenyegetésekkel szemben. A kukacbombázó rakéták

Az ukránok különleges, bár nem példa nélküli módszert dolgoztak ki az orosz robotok tömeges támadásainak kivédésére.
A The Avionist szúrta ki azt a közösségi médiában megjelent videót, amelyen egy felfegyverzett ukrán mezőgazdasági repülőt látni. A permetező gép szárnyai alá egy-egy R-73-as, hőérzékelős rakétát applikáltak. A korábbi élénk sárga festést is a sokkal harciasabb, "légi fölény szürkére" változtatták és a könnyebb azonosíthatóság érdekében fehér csíkokat festettek a törzsre.
Ez a repülő jármű természetesen továbbra is lassú és alacsony magasságban repül, ám pontosan ezek a jellemzők teszik ideálissá az orosz drónokkal folytatott harcban. Az orosz robotok, melyek szintén alacsony sebességgel és földközelben támadnak, könnyebben befoghatók egy ilyen repülőgéppel, mint egy gyors MiG-29-essel vagy SzU-27-essel.
A Z-37T Agro Turbo mezőgazdasági gépeket 1985 és 1994 között gyártották az egykori Csehszlovákiában, és ezek a modellek a népszerű Z-37 Čmelák permetezők továbbfejlesztett verziói. A gépek új gázturbinás hajtóművet kaptak, amely jelentősen növelte a teljesítményüket. A szárnyak fesztávolsága is megnőtt, 12,22 méterről 13,6 méterre, a végükre pedig kis wingleteket szereltek, amelyek segítettek fokozni a repülési teljesítményt. Ezzel a módosítással a már amúgy is kiváló lassú repülési képességek és a kis sebesség melletti manőverezhetőség tovább javult. A 81 km/h-s átesési sebesség különösen előnyös, nemcsak a kukoricaföldek felett történő repülések során, hanem a drónokkal folytatott légi harcokban is.
A Čmelák repülőgépből összesen több mint 700 példány készült, amelyek közül 51 már a korszerűsített gázturbinás verzió volt. Ezek a gépek jelentős számban üzemeltek Magyarországon is, bár a turbóprop változatból csupán néhány tucat érkezett hazánkba. Az ukrán vásárlások pontos számáról viszont nem áll rendelkezésre információ a repülő műtrágyaszórók vonatkozásában.
A mezőgazdasági gépek harci alkalmazását nem az ukránok találták ki, hiszen az Egyesült Államok hadserege nemrég rendszeresítette OA-1K Skyraider II néven a világ egyik legelterjedtebb növényvédőjét, az AT-802 Air Tractort. Ezek persze sokkal harciasabbak lettek, mint az ukrán "testvéreik". Igaz, az OA-1K-ek legfőbb feladata nem a drónpusztítás, hanem az amerikai különleges egységek légi támogatása. Ami a harciasított ukrán permetezőt illeti, arról nem tudni semmit, hogy hány darab ilyen átalakított gép létezik, és kipróbálták-e már harc közben is.
Az sem világos, hogy a korábbi kukacbombázónak milyen felderítő-, valamint célzóberendezése lehet. Márpedig a szárnyai alatt hordozott R-73-as rakétáknak valahogy meg kell mutatni a célt. Elvben ehhez elég lehet a rakéta saját hőérzékelője, amely az ellenséges repülőgép infravörös kisugárzását követi. Viszont sokkal hatékonyabb, ha a rakéta irányzásához a vadászgépeken is használt sisakcélzót veszik igénybe. A pilóta fejvédőjére szerelt eszköz együtt mozog a rakéta érzékelőjével, és így a fegyver lényegében oda repül, ahová a pilóta néz. Vagyis nem kell vesződnie sokat ahhoz, hogy megfelelő lőhelyzetbe kerüljön.
A közel 100 kg-os rakéta esetében a szovjet fejlesztők büszkén hangoztatták, hogy a találati pontossága eléri a 100%-ot. Ezzel indokolták, hogy nem építettek be olyan rendszert, amely automatikusan megsemmisíti a célját eltévesztő rakétát. Kétségtelen, hogy világszínvonalú légi harci fegyvert alkottak, amelyből most az ukrán haderő is profitál. A rakétát nemcsak repülőgépeken, hanem szárazföldi és tengeri indítókra is sikerült adaptálni. Az exszovjet 9K33 Osza kis hatótávolságú légvédelmi rendszerek egy részét R-73 rakétákkal modernizálták. A brit mérnökök pedig kifejezetten e rakéta adottságaihoz igazították a Gravehawk légelhárító komplexumot, amelyet Ukrajna számára terveztek. E rakétával szerelték fel az ukrán Magura-7 tengeri drónjait is, amelyek már sikeresen lelőttek egy orosz Mi-8-as helikoptert.
Bár az ukránoknak minden valószínűség szerint jelentős készleteik lehetnek az R-73-ból, akkor sincs baj, ha esetleg mégis kifogynának belőle. Több hasonló kategóriájú nyugati rakéta is rendelkezésükre áll, amelyek harcértéke ráadásul talán még nagyobb is. Így szóba jöhet a brit ASRAAM, a német IRIS-T vagy az amerikai AIM-9 Sidewinder. Ez utóbbi legújabb változata, az AIM-9X például képes az indítást követően 180 fokos fordulót végrehajtani, hogy szembeszálljon a hátulról támadó ellenséggel.
A harci mezőgazdasági repülőgépek alkalmazása az ukrán frontvonalon a nyugati szakértők szerint nemcsak az ukránok találékonyságát tükrözi, hanem azt is, hogy az orosz támadásokkal szemben mennyire elengedhetetlen a megfelelő védekezési eszközök beszerzése. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezért elsősorban légvédelmi rendszerek iránti igényét fogalmazta meg a szövetségesek felé, miközben a kijevi vezetés a hazai hadiipart is arra ösztönzi, hogy fokozza az ilyen típusú fegyverek gyártását. Az Infostart erről már korábban is részletesen tudósított.