Ma zajlik az esztendő legmeghatározóbb választása – összegyűjtöttük számodra a legfontosabb tudnivalókat!

Vasárnap Németországban parlamenti választásokra kerül sor, és a legfrissebb felmérések alapján a konzervatív CDU/CSU szövetség győzelme szinte biztosnak tűnik. Érdemes lesz figyelemmel kísérni, hogy a többi politikai erő hány mandátumot szerez, valamint mely kisebb pártok szerzik meg a helyüket a Bundestagban. Ezek az eredmények döntő hatással lehetnek a jövőbeli koalíciós lehetőségekre és a politikai táj képére az elkövetkező időszakban.

A német politikai palettán a konzervatív CDU/CSU-szövetség dominál, és a kancellárjelölt, Friedrich Merz, komoly eséllyel pályázik a következő kancellári posztra. Merz pályafutása 1989-re nyúlik vissza, amikor is a Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti képviselője lett. Később a Bundestagba került, ahol 2000-ben a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) közös frakció élére választották. A politikai táj azonban 2002-ben megváltozott, amikor a konzervatív szövetség a választásokon kudarcot vallott, és Angela Merkel vette át a frakció vezetését, ezzel Merz fokozatosan háttérbe szorult. 2009-ben végleg elhagyta a politikai színteret, hogy sikeres üzleti karriert építsen, majd 2018-ban, Merkel visszavonulásának bejelentését követően, újra visszatért a politikai életbe.

Merz 2021-ben megpróbált a CDU kancellárjelöltje lenni, de nem járt sikerrel. Miután a végül megválasztott Armin Laschet csúfos kudarcot vallott a Bundestag-választásokon, a CDU/CSU történetének legrosszabb eredményét elérve, Merz előtt megnyílt a lehetőség, hogy a párt élére álljon. 2022 elején a CDU elnökévé, valamint a konzervatív szövetség frakcióvezetőjévé választották, így ő lett az ellenzék vezetője. A párt mélypontról való újjáépítése során sikeresen visszahozta a CDU-t a politikai porondra, és tartósan a legnépszerűbb politikai erővé tette. Ugyanakkor, ha a CDU/CSU a jövőbeni választásokon 30 százalék körüli eredményt ér el, az még Angela Merkel legrosszabb, 2017-es 32,9 százalékos teljesítményénél is gyengébb lesz.

Bár csak harmadiknak mérik a közvélemény-kutatásokban, másodikként említjük meg a szociáldemokrata SPD-t, Németország legrégibb, elődszervezeteivel együtt 1863 óta működő pártját, amely a Német Szövetségi Köztársaság történetében a CDU/CSU mellett a másik nagy erő volt, a CDU mellett pedig eddig csak ő adott kancellárokat Németországnak. A két párt múltbeli fölényére jellemző, hogy az 1960-as, 1970-es években együtt a szavazatok 80-90 százalékát is megszerezték. Ezek az idők már messze vannak: a 30 százalékos CDU/CSU mellett az SPD-t most 15-16 százalékra mérik.

A kancellárjelöltünk Olaf Scholz, aki jelenleg is betölti a kancellári posztot. Friss kiszivárgott információk alapján többen is felvetették, hogy a védelmi miniszter, Boris Pistorius, a legnépszerűbb német politikai figura, leválthatná őt. A közelgő választások után várhatóan Scholz korszaka véget ér, de a CDU/CSU koalíciós partnereként még mindig részesedhetnek a hatalomból, így kisebb szereplőként, de a kormányzati döntések közelében maradhatnak.

A 2013-ban megalakult szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) már hónapok óta a második legnagyobb politikai erőként van jelen a német politikai színtéren. A többi párt, mintegy karanténba zárva őket, tűzfalat (Brandmauer) emelt a párt elé, ám ennek a falnak már most is látható repedései vannak. Január végén például Merz egyik javaslatához kizárólag az AfD szavazatai révén sikerült támogatást nyerni a Bundestagban. Annak ellenére, hogy a CDU/CSU koalícióval való együttműködés szinte lehetetlennek tűnik – hiszen a CDU külön határozatban zárta ki ezt a lehetőséget –, Alice Weidel, a párt kancellárjelöltje a kampány során híres szponzorra tett szert Elon Musk személyében. Ennek ellenére a párt népszerűsége stagnál, és továbbra is 20-22 százalékos eredményekre számíthatnak a választásokon.

A Zöldek a 2021 óta tartó kormányzás során végig kitartottak az SPD mellett, és megvan az esélye, hogy újra kormányra kerüljenek, vagy a CDU/CSU kisebbik partnereként, vagy - ha nem lesz elég két párt a többséghez - a CDU/CSU és az SPD mellett harmadikként. Most azonban a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy ellenzékben folytatják. A pártnak nem kedvezett az, hogy a zöld témák népszerűtlenebbekké váltak, amiről részben ők is tehetnek, mert a társadalom nagy része számára túl drasztikusan követelték a zöld átállást, például az összes atomreaktor leállítását vagy az elektromos autózásra való áttérést.

A közelmúltban egyre többen vélekednek úgy, hogy a német gazdaság, különösen az autóipar, nem profitál a zöld átmenet túlságosan gyors ütemű hajszolásából. A megújuló energiaforrások irányába mutató drámai elmozdulás, például, olyan következményekkel jár, mint hogy borongós, szélcsendes időszakokban az áram ára az egekbe szökik; ezt Németország ezen a télen többször is tapasztalta. A klímaszorongás helyett egyre inkább a megélhetés nehézségei miatti aggodalom kerül a középpontba, ami nem kedvezett Európa legsikeresebb zöldpártjának népszerűségének, és hosszú távon komoly kihívások elé állíthatja őket. A legfrissebb mérések szerint a párt támogatottsága 13 százalékra csökkent.

A 2025-ös Bundestag-választás meglepetéspártjának most a radikális baloldali Die Linke (Baloldal) tűnik, amely 4 éve épp csak bejutott a parlamentbe, a tavalyi EP-választásokon 2,7 százalékot szerzett, de most már 6-8 százalékra mérik, így jó esélye van, hogy átlépje az 5 százalékos küszöböt. Az NDK állampártjának utódpártjából alakult párt országos kormányzati pozícióban még sohasem volt, de tartományi miniszterelnököt már adtak Türingiában. A Die Linke továbbra is elsősorban a keletnémet területeken erős, de országosan is egyre népszerűbb, amit nagyban köszönhet Heidi Reichinneknek, a párt társlistavezetőjének, aki gyújtó hangvételű parlamenti beszédeivel hívta fel magára a figyelmet, és rengetegen követik a különböző közösségi felületeken. A pártról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

A Die Linkéből kivált Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) az elmúlt egy évben figyelemre méltó utat járt be: a párt gyors felemelkedése után a júniusi EP-választáson 6,2 százalékos támogatottságot ért el, majd szeptemberben három keletnémet tartományban a harmadik helyen zártak, ahol kettőben kormányzati pozíciókat is nyertek. Azonban az utóbbi időszakban a BSW a nehézségek tengerébe került, és a legfrissebb felmérések alapján kérdésessé vált, hogy bejuthatnak-e a Bundestagba, mivel a támogatottságuk 4-5 százalékra csökkent. Wagenknecht, a Die Linke egykori legnépszerűbb politikusa, radikális baloldali társadalompolitikáját vegyíti a bevándorlásellenességgel, az oroszbarát megnyilvánulásaival és Ukrajna támogatásának kritizálásával. Az utóbbi hetek eseményei kapcsán nem csupán a választók, hanem a párttagok is elhagyták a BSW-t, ami arra utal, hogy a korai sikerek után esetleg egy gyors bukás következhet be a párt életében.

A liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) a választási verseny legnagyobb vesztesei között találhatja magát: a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a párt támogatottsága mindössze 4 százalékra rúg, ami komoly kockázatot jelent a Bundestagba való bejutás szempontjából. A FDP hagyományosan a két nagy párt, a CDU/CSU és az SPD mellett a harmadik erőként működött, és már többször is betöltötte a mérleg nyelve szerepét, hiszen mindkét nagy politikai formációval együtt kormányzott. Tavaly novemberig az SPD-vel és a Zöldekkel alkottak koalíciót, de a kormányzati együttműködés végül összeomlott. A liberális párt gyakran a kormányzás gördülékeny működésének akadályának számított, mivel jobboldali liberális, piacorientált gazdaságpolitikája nehezen összeegyeztethető volt baloldali partnereik programjával. Érdekes, hogy az FDP már 2013-ban is kiesett a Bundestagból, de 2017-re több mint 10 százalékos támogatottsággal tért vissza, így ha most sem érik el az 5 százalékot, nem feltétlenül kell teljesen lemondaniuk a politikai jövőjükről.

Mivel nem valószínű, hogy ne a CDU/CSU végezzen az első helyen,

A kulcskérdés az, hogy a többi politikai párt milyen eredményeket ér el, és ez hogyan befolyásolja a Bundestagban kialakuló többségi helyzetet.

Ahogyan korábban említettük, a lehetséges koalíciós partnerek között az SPD és a Zöldek szerepelnek. A CDU/CSU és az SPD közötti úgynevezett nagykoalíció (Große Koalition - GroKo) már bizonyított forma, és jelenleg ez tűnik a legvalószínűbb opciónak. Amennyiben azonban ez a két párt nem képes biztosítani a szükséges többséget, úgy a Zöldek is beléphetnek a szövetségbe, ami egyfajta "Kenya-koalíciót" eredményezne, figyelembe véve a pártok színeit (fekete, vörös, zöld). Abban az esetben, ha az FDP is bejut a parlamentbe (amelynek színe sárga), akkor egy "Németország-koalíció" alakulhatna ki a CDU/CSU és az SPD mellett (a német zászló színeinek megfelelően). Ha a konzervatívok a zöldekkel és a liberálisokkal lépnének szövetségre, akkor "Jamaika-koalíció" jöhetne létre, a jamaikai zászló színeinek tükrében. Jelenleg azonban, mivel az FDP kiesésre áll, a legvalószínűbb forgatókönyv vagy egy nagykoalíció, vagy egy "Kenya-koalíció" kialakulása.

Talán a legfontosabb kérdés, hogy hány kispárt jut be a parlamentbe.

A 630 képviselői helyet a pártok tartományi listáinak összesített eredményének tükrében osztják ki. Amennyiben egy párt nem tudja átlépni az 5 százalékos küszöböt, úgy a mandátumait a többi párt között osztják el. Ez azt jelenti, hogy minél kevesebb kisebb párt jut be a Bundestagba, annál kedvezőbb helyzetbe kerülnek a nagypártok, így könnyebbé válik egy koalíció kialakítása. Jelenleg a CDU/CSU számára valószínűleg az a legfőbb érdek, hogy sem a BSW, sem az FDP ne kerüljön be, hiszen Merz nyíltan is arra utalt, hogy az FDP-re leadott szavazat gyakorlatilag elveszett. A YouGov által készített mandátumbecslés alapján a CDU/CSU és az SPD összesen 335 mandátummal bírhat, ami már biztos többséget jelent a Bundestagban.

Elvileg egy párt bekerülhet úgy is, hogy a 299 egyéni körzetből háromban első helyet szerez. A kispártok közül erre most csak a Die Linkének van esélye - négy éve így sikerült bejutniuk a Bundestagba. Most azonban a párt várhatóan megugorja az 5 százalékos küszöböt, a BSW és az FDP azonban valószínűleg nem szerez választókörzeti első helyet. (Az egyéni mandátumokra leadott szavazat alapvetően nem szól bele abba, hány mandátumot kap egy adott párt.)

Az urnák vasárnap 18 órakor zárnak, ezt követően nyilvánosságra hozzák az exit pollokat. Első, már közelítőleges eredmények késő este lehetnek, majdnem végleges eredmény pedig hétfő hajnalra.