Elindította történelmi űrprogramját a második magyar űrhajós, Kapu Tibor.
Több évnyi előkészítő munka és több tízmilliárd forintos állami befektetés tette lehetővé azt, hogy Kapu Tibor felmehessen a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrutazás hírértéke hosszú távon fellendítheti az érdeklődést Magyarországon a űrkutatás iránt a szakmában dolgozók reményei szerint.
A floridai Kennedy Űrközpontból június 25-én, helyi idő szerint 2 óra 32 perckor (magyar idő szerint 8 óra 32 perckor) indult útnak a Nemzetközi Űrállomás felé Kapu Tibor és három másik űrhajós. A magyar szakember a Crew Dragon űrhajó jobb szélső ülésében foglalt helyet, mellette az indiai Shubhanshu Shukla ült. A bal oldalán az amerikai Peggy Whitson, míg mellettük a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski található, mindannyian izgatottan várják az előttük álló kalandokat az űrben.
A leválás után a SpaceX rakétája sikeresen visszaérkezett a Földre.
Több évnyi előkészítő munka és több tízmilliárd forintos állami befektetés tette lehetővé azt, hogy Kapu Tibor felmehessen a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrutazás hírértéke hosszú távon fellendítheti az érdeklődést Magyarországon a űrkutatás iránt a szakmában dolgozók reményei szerint.
NÉZZE AZ ESEMÉNYT ÉLŐBEN!
"Én a csillagász szememmel azt mondanám, hogy a dolog jelentőségét az adja, hogy a területre irányuló figyelem vélhetőleg a következő években, akár évtizedekben is megmaradhat, és az egész szektor: az űrkutatás, az űrtechnika, az űrtevékenység, és akkor halványan és félősen merem megjegyezni, akár még az űrcsillagászat itthoni művelése is előnyös irányokat tud majd venni" - mondta az Euronewsnak a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Kiss L. László.
A csillagász megosztotta, hogy nemrégiben találkozott a szlovén űrprogram egyik vezetőjével, aki érdekes hírekkel szolgált: Szlovénia fontolóra vette egy űrhajós kiképzésének bevezetését, figyelembe véve az iparágban várható kedvező következményeket.
A Kapu Tibor űrutazására épülő HUNOR űrprogram az évtized elején indult el, és már a kezdetektől fogva világosan megfogalmazta célját: visszahozni a magyar embereket a világűrbe. Kezdetben a Roszkoszmosz tűnt a legideálisabb partnernek a kormány számára, hiszen 2020-ig a NASA űrhajósai is Bajkonurból indultak a Nemzetközi Űrállomásra, mivel az amerikai szállítókapacitás még nem állt rendelkezésre. A SpaceX Crew Dragon űrhajójának sikeres küldetése, valamint az ukrajnai háború eseményei azonban arra késztették a hazai űrprogramot, hogy Oroszországtól az Egyesült Államok irányába terelje lépéseit.
A magyar űrhajós végső soron nem a Roszkoszmosz, nem az Európai Űrügynökség (ESA), és valójában nem is a NASA által kerül a világűrbe, hanem a NASA egyik partnere, az Axiom Space. Ez a vállalat volt az első magáncég, amely tudományos kísérleteket folytató missziót indított a Nemzetközi Űrállomásra, még 2022-ben. A mostani küldetés már a negyedik ilyen jellegű indítás. A HUNOR űrprogram keretében, különös figyelmet szentelve a Kapu űrutazásának, eddig körülbelül 40-50 milliárd forintot fordított az állam.
Az Axiom Mission 4 egy izgalmas négyfős csapatot indít el felfedező útjára. A küldetés parancsnoka nem más, mint az amerikai Peggy Whitson, aki már ötödik alkalommal lép az űrbe. A pilóta szerepét az indiai Shubhanshu Shukla tölti be, aki szintén fontos szereplője ennek a különleges expedíciónak. A csapat negyedik tagja, a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski, kutatóűrhajós, aki Kapu Tiborhoz hasonlóan tudományos kísérletek végzésére készül a Nemzetközi Űrállomáson.
Az Euronews lengyel csapata nemrégiben interjút készített Uznański-Wiśniewskivel, amely során számos izgalmas információra derült fény. Különösen figyelemre méltó, hogy ő a kiválasztási folyamat során, ahol 22 ezer aspiráns közül kellett kiemelkednie, sikeresen megszerezte a lehetőséget, hogy részt vehessen az Európai Űrügynökség programjában.
A 41 éves férfi a kiválasztása előtt a CERN Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél dolgozott elektronikai mérnökként. Ő a második lengyel az űrben, és a tervek szerint 13 tudományos kísérletet fog végrehajtani a missziója során - a bél mikrobiomjának elemzése, vulkanikus környezetben élő algák vizsgálata és egy innovatív gondolatkommunikációs eszköz tesztelése is a feladatai között van. Ez utóbbiról így nyilatkozott az űrhajós:
A kísérlet rendkívül izgalmas élményt nyújt. Ez egy olyan funkcionális, közeli infravörös agyi képalkotó technika, amely lehetőséget biztosít az agyi aktivitás vizualizálására. A projekt jelentős mérnöki kihívásokat tartogat, amelyek a szakmai területemhez kapcsolódnak. Megértem, hogyan is tervezték meg a rendszert, de számomra a leglenyűgözőbb aspektus az orvosi kutatás területe, ahol nem rendelkezem szakmai háttérrel – és örömmel várom, hogy hozzájárulhassak ehhez a fontos munkához.
Uznański-Wiśniewski a lengyel kultúrát és tudományt képviselő szimbolikus tárgyakat is magával visz az űrbe: többek között egy piros-fehér zászlót, Maria Skłodowska-Curie és Fryderyk Chopin kéziratait és Wisława Szymborska egyik versét. Sőt, az űrállomásra hagyományos lengyel ételek is érkeznek az asztronautával, konkrétan paradicsomleves, valamint káposztás és gombás pirog, de mindegyik fagyasztva.
A hazai űrkutatás története több mint 75 évvel ezelőtt indult, és a legemlékezetesebb momentumát 1980 májusában élte át, amikor Magyarország a világ hetedik országaként küldött embert a világűrbe, mégpedig Farkas Bertalan űrhajós személyében. Az űrhajós nyolc napig tartó küldetése során jelentős kutatásokat végzett a Szaljut-6 űrállomáson, amely nem csupán tudományos, hanem kulturális szempontból is kiemelkedő esemény volt. E jelentős esemény nyomán egy kisbolygót is elneveztek Farkas Bertalanról, ezzel is megörökítve a magyar űrkutatás hőseinek emlékét.
Négy évvel ezelőtt, még az utódjának kiválasztása előtt, az űrhajós egy interjú során az Euronewsnak kifejtette, hogy az űrutazáshoz kapcsolódó tudományos programok jelentős támogatást nyújthatnak a földi kutatóknak is.
"Az én űrrepülésem során különleges magyar műszereket vittem magammal a világűrbe, és rendkívüli büszkeséggel tölt el, hogy a Pille nevű műszer, amely a kozmikus sugárzás mérésére szolgál, jelenleg is az ISS Nemzetközi Űrállomáson teljesít szolgálatot. Meggyőződésem, hogy a következő magyar űrhajós, legyen az nő vagy férfi, olyan tudományos programmal kell, hogy készüljön, amelynek hosszú távú hatása van az űrrepülése után is."
Kapu Tibor a tervek szerint 25 kísérletet fog elvégezni a világűrben.
"A programunk az erősségeinkre és az űrkutatási hagyományainkra épül, például a dozimetriára, az űrbeli táplálkozásra, az élettudományokra és az emberi biológiára. De kiadtunk egy nyílt felhívást is az egyetemeknek, vállalatoknak és kutatócsoportoknak. Több tucat kísérletet gyűjtöttünk össze az ország minden tájáról, amire rendkívül büszke vagyok" - mondta a kutatóűrhajós a kilövés előtti egyik sajtótájékoztatón.
A kísérletek átfogó listáját a küldetés hivatalos weboldalán találhatjátok, azonban íme néhány izgalmas példa, amivel Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson foglalkozik:
A felsorolásból világosan kiderül, hogy a gépészmérnök végzettséggel rendelkező űrhajós nem csupán a saját tudományos területén végzi el a kutatásait. Ennek oka, hogy minden egyes kísérlet előtt alapos felkészítésen ment keresztül: meg kellett értenie a kísérletek hátterét, valamint azt is, hogy pontosan miként kell azokat végrehajtania. Emellett tisztában kellett lennie a lehetséges hibákra is, amelyek munka közben felmerülhetnek.
