Dél-Korea elnökének letartóztatására irányuló kísérletek zajlanak.

Kedden elfogatóparancsot adtak ki Jun Szuk Jeol ellen, miután december elején megpróbálta bevezetni a hadiállapotot. Az ellenzék azonban nem sokkal később megszavazta annak megszüntetését.

Dél-Koreában a nyomozók már reggel nyolc óta próbálják őrizetbe venni az ország elnökét, Jun Szuk Jeolt. A keddi napon kiadott elfogatóparancs mögött az áll, hogy a múlt hónapban hozott, rövid ideig tartó hadiállapotot érintő intézkedései miatt vált gyanússá. Az elnök többször is elkerülte a kihallgatásokra való megjelenést, és megakadályozta, hogy átkutassák szöuli irodáját. Ezzel jelentősen hátráltatta a nyomozást, amely annak tisztázására irányult, hogy a december elején bevezetett rendelkezés felkelésnek minősül-e.

Az elnök december 3-án, késő este, a televízió képernyője előtt állva tette közzé döntését a hadiállapot bevezetéséről. A hadsereg azonnal leállította a politikai tevékenységeket, ám a nemzetgyűlésben Jun pártja és a többségben lévő ellenzéki frakció képviselői egy váratlanul összehívott ülés keretében megszavazták a hadiállapot megszüntetését.

A helyi hatóságok pénteken megkísérelték őrizetbe venni az elnököt, ám úgy tűnik, patthelyzet alakult ki, miután közel három órával azután, hogy a helyszínen több tucat nyomozó és rendőr jelent meg, nem történt előrelépés. A Sky News jelentése szerint a dél-koreai Yonhap hírportál rendőrségi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az elnöki biztonsági szolgálat közölte a nyomozókkal: nem engedik őket be a rezidenciára.

A rendezvényen több száz, Junt támogató ember gyűlt össze, ahol az elnök dacos újévi üzenetében kijelentette, hogy mindent meg fog tenni a végsőkig, hogy megvédje az országot az államellenes erőkkel szemben.

Jun jogi képviselői érvénytelennek és jogszerűtlennek nyilvánították az őrizetbe vételére vonatkozó parancsot. Az elfogatóparancs egy hétig érvényes, és a nyomozók újabb próbálkozást tehetnek a dél-koreai elnök letartóztatására, amennyiben pénteken nem járnak sikerrel.

Ha sikerül őrizetbe venni az érintettet, a korrupcióellenes ügynökségnek 48 órája lesz arra, hogy alaposan kivizsgálja az ügyet. Ezt követően dönthetnek arról, hogy hivatalos letartóztatási parancsot kérnek Jun ellen, vagy esetleg szabadon engedik őt. Eddig már több magas rangú katonai vezetőt, köztük egy védelmi minisztert és egy rendőrfőnököt is letartóztattak, mivel kulcsszerepet játszottak a hadiállapot bevezetésében.

Jun elnöki jogköreit már felfüggesztették, miután a nemzetgyűlés december 14-én a hadiállapot bevezetése miatt vádemelésről szavazott.

Az elnök akciója ugyan csak néhány órán át tartott, de hetekig tartó politikai zűrzavart váltott ki, leállította a magas szintű diplomáciát és megrázta a pénzügyi piacokat.

Jun sorsa most a legfelsőbb jogi fórum, az alkotmánybíróság kezében van, amely jelenleg azt mérlegeli, hogy megerősíti-e a vádemelést és hivatalosan is eltávolítja-e őt posztjáról, vagy éppen ellenkezőleg, visszahelyezi a hivatalába.