Felfedezték a tehenek Szent Grálját, és ezek a felfedezések talán az év legmeghatározóbb technológiai újításai közé tartoznak.

A hirtelen megjelenő lenyűgöző technológiai fejlődés izgalmas, de számos összetett kihívás vár ránk, amelyeken már régóta fáradozunk. Most már csak az a kérdés, hogy akad-e olyan terület, ahol az idén végre gyümölcsözően kamatoztathatjuk a sok befektetett időt és energiát.

A Massachusetts Institute of Technology, széles körben elismert műszaki felsőoktatási intézmény, immáron huszonnegyedik alkalommal tette közzé az MIT Technology Review magazin legfrissebb összeállítását, amely az év során várható legfontosabb technológiai innovációkat gyűjti össze. A szakértők egyértelműen a mesterséges intelligencia további fejlődésére számítanak, emellett a gyógyászati megoldások és a fenntartható, környezetbarát technológiák terén is izgalmas lehetőségeket látni.

A tízpontos lista közel fele a pár éve kirobbant mesterséges intelligencia forradalomhoz köthető. Az MIT szerkesztői két közvetlen fejleményt várnak: az egyik a kis nyelvi modellek elterjedése, a másik a generatív keresés.

A ChatGPT és hasonló nagy nyelvi modellek több ezer milliárd paramétert tartalmaznak, amelyek betanítása során gyakorlatilag minden elérhető adatot felhasználnak. A kisebb modellek egyik legfőbb előnye, hogy jelentősen kevesebb energiát és számítási kapacitást igényelnek. Érdemes ezzel a témával kezdeni, mivel februárra a DeepSeek R1 modellje már részben megvalósította a várakozásokat. Ez a mesterséges intelligencia ipart forradalmasító kínai vállalat ügyes módszerekkel sikeresen csökkentette a szükséges méretet, amit az OpenAI nagyszabásúan valósított meg. Az áttörés mértékét az OpenAI 150 milliárd dolláros piaci értékének és az R1 mindössze hatmillió dolláros fejlesztési költségének összevetésével érthetjük meg – ez olyan, mintha valaki a nagyszülők régi Ladájából épített volna egy versenyképes Forma-1-es autót a garázsban.

Úgy tűnik, hogy 2023 a generatív internetes keresés éve lesz. Az elmúlt évtizedekben az internetes keresés gyakran csupán arra korlátozódott, hogy egy adott téma kapcsán a releváns weboldalak linkjeit sorolja fel egy találati listán. Azonban a közeljövőben ez a megközelítés jelentősen átalakulhat, és a keresések során azonnali válaszokat kaphatunk, anélkül, hogy a linkek között kellene böngésznünk. A Google már régóta dolgozik ezen az innováción, és a legfrissebb információk szerint, ha valaki szeretné deaktiválni ezt a funkciót, elegendő, ha színes, kifejező nyelvezetet használ, hogy kifejezze, hova is helyezze az MI által előállított összefoglalót.

Az ötvenes évek óta a robotok leginkább sztaniolba burkolt emberek formájában léteztek, csupán a lángszórós robotkutyák jelentettek kivételt. Azonban a mesterséges intelligencia forradalma új utakat nyithat meg ezen a területen, lehetőséget teremtve a virágzására. A gépek tanulási és problémamegoldó képességei folyamatosan fejlődnek, ami lehetővé teszi, hogy a sokoldalú és agilis humanoid robotok megjelenjenek a színen. Ez a változás nemcsak a fizikai robotok világát alakítja, hanem közvetett módon hozzájárul a gépi tanuló modellek fejlődéséhez is, amelyek a világot az emberi perspektíván túl is képesek értelmezni.

Egy másik izgalmas lehetőség, hogy a robottaxik elterjedése felgyorsul. Az önvezető technológiáktól nem a sokoldalúságot várjuk, hanem azt, hogy képesek legyenek együttműködni a közlekedés legkiszámíthatatlanabb elemével: az emberrel. Akiknek kétségeik merülnek fel ezzel a jövőbeni forgatókönyvvel kapcsolatban, valószínűleg emlékeznek arra a felvételre, amelyen egy összegyűlt tömeg Beverly Hills egyik piros lámpájánál megtámad egy Waymo taxit, szétverve azt.

A Gilead Sciences által kifejlesztett lencapavir nevű gyógyszer a klinikai tesztek harmadik fázisában jár. A félévente injekció formájában beadható szer az előzetes adatok szerint száz százalékban megelőzte az AIDS-t okozó vírusfertőzést. Ez lényegében annyit jelent, hogy karnyújtásnyira vagyunk az AIDS teljes felszámolásától. Hogy ez mennyire válik valóra, az nagyban függ attól, hogy mit dob a gép, amit Trump-kormányzatnak hívnak.

Több évtizedes tudományos kutatás gyümölcseként az őssejtek világában már eddig is számos figyelemre méltó eredményt értünk el, de a közeljövőben olyan áttörések előtt állunk, amelyekről eddig csupán álmodhattunk. Az új kísérleti szövetbeültetési technikák révén a súlyos betegségek, például az epilepszia és a 1-es típusú cukorbetegség gyógyítása is a lehetőségek közé kerülhet.

A koronavírus-járvány következtében némi csúszással, de idén nyáron végre megkezdheti működését Chilében a galaxisok forgását vizsgáló úttörő csillagász, Vera Rubin nevét viselő obszervatórium. Az impozáns, 2682 méter magasan található létesítmény 2007 óta épül, és a benne található 8,4 méteres teleszkóp a jótékony adományozók, Charles és Lisa Simonyi nevét viseli. Az obszervatóriumban található a világ legnagyobb digitális kamerája, a 3200 megapixeles felvételeket készítő, három tonnás LSST. A kutatóközpont célja a déli félteke égboltjának, a Naprendszernek és a Tejút galaxisnak a feltérképezése, valamint a sötét anyag rejtélyeinek felfedezése.

A repülőgépek jelentős légszennyezést okoznak, de az MIT legfrissebb kutatásai alapján idén megjelenhetnek olyan innovatív üzemanyagok, amelyek újrahasznosított sütőolajból készülnek, vagy teljesen mentesek a fosszilis energiaforrásoktól. Ezek az új megoldások lehetőséget teremthetnek arra, hogy a légi közlekedést zöldebb irányba tereljük.

A szén-dioxid kibocsátásának csökkentése érdekében fontos megemlíteni, hogy az acélipar szennyezőbb, mint a repülés. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a Stegra nevű vállalat 7 milliárd dolláros beruházással egy hidrogén-alapú, teljesen megújuló energiaforrással működő acélművet indít Svédországban. Ez a lépés nemcsak a fenntarthatóság felé tett fontos lépés, hanem példát is mutat az iparág számára a környezettudatos fejlődés irányába.

Az emberi tevékenység révén számos szén-dioxid kerül a légkörbe, de ez csupán egy a sok üvegházgáz közül, és nem is a legdominánsabb. A hőmérséklet emelkedéséért leginkább felelős anyag a vízpára, amelynek mennyisége a Föld óceánjainak és vizeinek köszönhetően igen jelentős. A légköri nedvesség a globális felmelegedés körülbelül 60%-át idézi elő. A második helyen a metán áll, amely egy színtelen és szagtalan gáz, képes akár tíz évig is megmaradni a légkörben, ezzel folyamatosan növelve a hőcsapdát. Különösen aggasztó, hogy a mezőgazdaságból származó légszennyezés egyik fő forrása a szarvasmarhák böfögése és szellentése, amelyek révén jelentős mennyiségű metán kerül kibocsátásra.

A tehénfing talán nem tűnik komoly környezeti problémának, de nagyon is az. A Hokkaido Egyetem kutatói ezért is foglalkoztak a megoldással. A sok metán a cellulóz emésztéséhez szükséges folyamat eredménye, vagyis a kérődzésből és a bendőben bekövetkező erjedési folyamatokból származik. Kezdetben antibiotikumokban látták a megoldást, de ez ellenálló baktériumok terjedéséhez vezetett. A japán tudósok most teljesen áttervezték a szarvasmarha mikrobiomját és speciális táppal, szenzorokkal gyakorlatilag megtalálták a kérődzők Szent Grálját. Mindez azt eredményezheti, hogy 2050-re 80 százalékkal csökken a marhákból származó légszennyezés.