A következő pápa kiválasztása egy bonyolult és sokrétű folyamat, amely számos tényezőtől függ. Először is, a pápaválasztás a konklávé keretein belül zajlik, ahol a bíborosok összegyűlnek, hogy megválasszák az új pápát. A bíborosok közötti politikai és val
Az utóbbi időkben, XVI. Benedek pápa kivételével, olyan bíborosok kerültek Szent Péter trónjára, akiket nem a legesélyesebbek között tartottak számon. A legalkalmasabb jelöltekről folyamatosan ír a világsajtó, de valóban közülük kerülhet ki az új pápa, és a Szentlélek hogyan befolyásolja a bíborosok döntését - ezeket a kérdéseket jártuk körbe Érszegi-Márk Aurél Vatikán-szakértővel, amíg arra várunk, hogy felszálljon a fehér füst.
A legesélyesebb jelöltek kiléte már korábban terítékre került, és jelenleg Pietro Parolin, a vatikáni államtitkár áll az élen. Az esélyesek sorában említést nyer Luis Antonio Tagle, a filippínó bíboros, valamint Matteo Zuppi, a bolognai érsek és Erdő Péter is, akik a nemzetközi sajtó értesülései szerint komoly eséllyel pályáznak a pozícióra.
Érszegi Márk Aurél rámutatott, hogy a választások során gyakran nem a legnagyobb esélyesek kerülnek a középpontba; például Ferenc pápa, aki egykor a szegények bíborosaként volt ismert, nem tartozott a három legesélyesebb jelölt közé. "Tudjátok, a konklávé feladata volt, hogy új püspököt válasszon Rómának. Úgy tűnik, bíboros testvéreim a világ végéről jöttek érte. Köszönöm a szívélyes fogadtatást" – mondta, miután megválasztották katolikus egyházfőnek. Ezt követően, mielőtt Róma püspökeként megáldotta volna a híveket, kérte, hogy imádkozzanak érte.
A lengyel Karol Józef Wojtyla bíboros is meglepetést okozott, mivel azelőtt utoljára 1523-ban fordult elő, hogy nem olasz bíborost választottak római katolikus egyházfőnek. "Messziről jöttem. Ha majd elhibázok valamit olaszul, ti kijavítotok!" - mondta mosolyogva 1978. október 16-án, negyed hat után Rómában II. János Pál első megszólalásakor, majd 132 év óta a legfiatalabb 58. évében járó egyházfőként kezdte meg (1846-78 IX. Pius 31 éves és az egyházalapító Szent Péter több mint 34 éves hivatala után) a történelem harmadik leghosszabb 26 éves pápai szolgálatát. A két pápa közös jellemzőjeként említik többek között, hogy a periférián éltek, a pápai udvarban nem voltak járatosak.
A hit tanítása szerint a Szentlélek irányítja, hogy ki válik a következő pápává. A korábbi, racionális gondolkodásáról ismert XVI. Benedek szavaival élve: "A Szentlélek szerepét érdemes rugalmasabban értelmezni. Nem mondja meg nekünk, kire szavazzunk, hanem inkább mint egy bölcs oktató, teret ad számunkra, hogy saját döntéseinket meghozhassuk, miközben sosem hagyja el a mellettünk való állást.”
A konklávé alatt zajló imádságok célja éppen ezt a mély spirituális kapcsolatot erősíteni. A pápaválasztás előtt a bíborosok esküt tesznek, hogy hűen követik Isten akaratát, amikor a maguk által kiválasztott jelölt nevét a szavazólapra írják. II. János Pál a "Római triptichon" című kötetében kifejezi, hogy a bíborosok a kezdet és a vég határvonalán helyezkednek el: fejük felett Michelangelo Teremtéstörténete, míg a Sixtus-kápolna nyugati falán az Utolsó ítélet színesítése látható. Ez a grandiózus műalkotás nem csupán a művészet csúcsa, hanem egy erőteljes emlékeztető is, arra, hogy a konklávé tagjai óriási felelősséggel bírnak a keresztény közösség jövőjével kapcsolatban.
"Miután Ferenc pápa április 21-én elhunyt megkezdődött a sede vacante időszak, amikor Rómának nincs püspöke, a konklávéig eltelt időszakot arra használják a bíborosok, hogy jobban megismerjék egymást, Tongáról, Afrikából, Ulánbátorból is van bíboros.
Ezzel az egyház legfontosabb kihívásairól a személyes beszámolók alapján átfogóbb képet kapnak, így jobban meg tudják határozni, ki az, aki a leginkább alkalmasnak tűnik az egyház vezetésére
- fogalmazott a Vatikán-szakértő.
A 80 év alatti választásra jogosult 135 választóbíboros közül 108-at Ferenc pápa nevezett ki, II. János Pál Pápa ötöt, míg XVI. Benedek pápa 22-t. Minden kontinensről vannak bíborosok, 53 európai, 23 ázsiai, 18 afrikai, 17 dél-, 16 észak-amerikai, 4 közép-amerikai, 4 óceániai, köztük ausztrál is. Ferenc pápának fontos célkitűzése volt, hogy a világegyházat a Föld minden tájáról képviseljék Rómában. Többségben vannak a progresszív egyházfő által kinevezett bíborosok, felvetésünkre, lehet-e arra számítani, hogy a következő pápa hasonló szemléletű lesz, a kánonjogász szerint vannak ilyen következtetések, de nem ez a meghatározó.
A pápa utódának hagyatékát továbbvivő irányvonalak, vagy éppen ellenkezőleg, az irányváltás lehetősége a konklávé előtti napokban dől el. Ekkor a bíborosok előadásokat hallgatnak meg, majd tanácskozások keretében vitatják meg, hogy az egyháznak milyen válaszokat kell adnia a jelenkor kihívásaira. E folyamat során 2-4 különböző irányzat alakul ki, amelyek mindegyike egy-egy jelöltet képvisel - magyarázta a szakértő, aki kiemelte, hogy ezek a folyamatok szigorú titoktartás övezte keretek között zajlanak.
Május 5-én, 179, köztük 133 választóbíboros részvételével, közös imádságot követően reggel megtartották a bíborosi kollégium tizedik, majd délután a tizenegyedik általános ülését. Mindkét kongregáción több mint 20 felszólalás hangzott el, amely során számos fontos téma került terítékre, beleértve többek között...
A Szentszéki Sajtóközpont igazgatója, Matteo Bruni tájékoztatása szerint a következő pápa személyiségéről is szó esett:
olyan egyházvezetőre van szükség, aki jó vezető, és képes hidakat építeni, közösséget nyújtani a világrend válságaitól sújtott emberiség számára.
A bíborosi testület elkötelezett a kiegyensúlyozottság iránt, azonban a közmondás ellenére, ha elégedettek voltak az előző pápai vezetéssel, akkor van esély arra, hogy hasonló szemléletű új pápát válasszanak - emelte ki Érszegi Márk Aurél. Arra a kérdésünkre, hogy XVI. Benedek lemondása után nem tartják-e kockázatosnak egy tudós diplomatát választani, azt válaszolta, hogy bár II. János Pál és Ferenc pápa is pasztorális vezetők voltak, a hasonló tapasztalattal nem rendelkező főegyházmegyék vezetői is rendelkezhetnek olyan képességekkel, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy sikeresen irányítsák az egyházat.
Ahogyan korábban említettük, Magyarország legutolsó bíborosa, Bakócz Tamás, 1513-ban jutott a legközelebb Szent Péter trónjához. Jelenlegi főegyházmegyénk érsekét, Erdő Péter bíborost már Ferenc pápa megválasztásakor is a legesélyesebb jelöltek között emlegették, és a nemzetközi sajtó most is az első 5-6 jelölt között tartja számon.
Az egyik legkiemelkedőbb jelöltként emlegetik, aki hosszú évtizedek óta szolgál, és aki nemcsak bíborosként, hanem elismert egyházjogászként is nagy hírnévnek örvend. Tekintélye páratlan, hiszen vezette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát, valamint ő volt a püspöki szinódus főelőadója. Emellett jelentős szerepet játszott a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezésében, és Budapesten két pápalátogatás házigazdájaként is ismert.
- hangsúlyozta a Vatikán szakértője. Azt illetően, hogy hazánk helyzete érintett-e ebben a kérdésben, Érszegi Márk Aurél kiemelte, hogy Ferenc pápa megválasztása óta sosem látogatott vissza Argentínába, hiszen Róma püspöke nemcsak egy országot, hanem az egész világegyházat képviseli. A szakértő hozzátette, hogy bár II. János Pál megválasztása Lengyelország számára jelentős előnyökkel járt, Németország és Argentína esetében ez nem hozott diplomáciai előnyöket a pápai szerepvállalás révén.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Ferenc pápával jó kapcsolatot ápoló konzervatív bíborost, kompromisszumos jelöltként tartják számon. A szakértő szerint annak, akit a bíborosi kollégium tagjainak többsége ismer, mindenképpen előnye lehet. Azzal, hogy minden eddiginél több, 133 választóbíboros van, olyan országokból is, ahonnan korábban nem képviseltették magukat, a személyes beszámolókkal átfogóbb képet kapnak a katolikus egyház globális helyzetéről.
Felvetésünkre, hogy lehetséges-e ismét egy perifériáról érkező bíboros választása, különösen a legesélyesebbek között emlegetett, gyakran ázsiai Ferencként hivatkozott filippínói Luis Antonio Tagle neve merül fel. A Vatikán-szakértők szerint azonban több fontos kérdés is felvetődik a személyével kapcsolatban. Például, vajon készen áll-e a konklávé, amelynek átlag életkora 70 év, arra, hogy TikTok-pápát válasszon, hiszen a bíboros aktívan jelen van a közösségi médiában. A teológia és a kánonjog terén jártas bíborosok számára más szempontok is mérlegelésre kerülhetnek, amelyek befolyásolhatják a döntésüket.
Ugyanakkor az olaszul és angolul folyékonyan beszélő Luis Antonio Tagle, kiterjedt lelkipásztori tapasztalattal rendelkezik, és a Vatikán missziós intézményét vezeti, a szakértő szerint megvizsgálják, hogy ezt milyen eredményesen vitte. Érszegi Márk Aurél ellenérvként megemlítette, hogy a katolikus egyház hivatalos nemzetközi segélyszervezetének, a Caritas Internationalis elnöki tisztségéről maga Ferenc pápa mondatta le, mert nem jól működött a menedzsment, amit teljesen át kellett szervezni.
A ChatGPT szerint Ferenc pápa lehetséges utódjaként emelkedik ki, mivel a katolikus egyház növekedésének középpontja egyre inkább Ázsiába és Afrikába helyeződik. Az utód személyisége hasonlóan nyitott és közvetlen, mint Ferenc pápa, és szellemiségét is követi. Jelenléte a Vatikánban, különösen a Hittani Dikasztérium élén betöltött fontos szerepe is alátámasztja ezt a lehetőséget. Korát tekintve, 67 évesen, várhatóan hosszabb pontifikátusra is számíthatunk. Érszegi Márk Aurél megjegyzi, hogy az életkor, a lehetséges hivatali idő és az egészségi állapot szempontjából kulcsfontosságú tényező lehet a jövőbeli kinevezések során.
A mesterséges intelligencia a világvallás szemléletre alapozva Peter Turksont, a 76 éves ghánai bíborost is beemelte az alkalmas jelöltek sorába az általunk is említett névsort kiegészítve, indokai szerint az afrikai egyházvezető korábban fontos szerepet vitt a Vatikán társadalmi igazságossági ügyeiben. Luis Antonio Tagle személyiségét és tevékenységét korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk.
A nemzetközi sajtó, különösen az olasz médiumok, egyre inkább azt a vágyat fejezik ki, hogy visszatérjenek ahhoz a tradícióhoz, amely szerint olasz nemzetiségű pápát választanak. Eddig 205 alkalommal történt ilyen a történelem folyamán. Ferenc pápa után a vatikáni hierarchiában a második legmagasabb rangú, 70 éves Pietro Parolin államtitkár tűnik a legesélyesebbnek a következő pápai választáson. Mellette azonban az "olasz Bergogliónak" is nevezett bolognai érsek, a 69 éves Matteo Zuppi is komoly támogatottságnak örvend, és sokan látják őt potenciális jelöltként.
A Vatikán szakértője hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évszázad során a konklávé általában csak 2-3 napig tartott, és ennek oka, hogy ha a folyamat elhúzódik, a világ könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a katolikus egyház belsőleg megosztott. A szavazatok kétharmados többségének elérése esetén valószínűleg nem kell sokáig várnunk a fehér füst jelzésére. A Szent Péter Bazilika erkélyéről Dominique Mamberti bíboros hamarosan bejelentheti a régóta várt Habemus papam! kiáltását, ezután pedig az új pápa előlép, hogy azonnal megkezdje szolgálatát.
Ahogy már említettük, a pápaválasztó bíborosok számára május 7-én 16:30-kor bezárul a Sixtus-kápolna ajtaja. Az első füstjelzésre pedig várhatóan este 6 és 7 óra között lehet számítani.
