Az Alaptörvény 15. módosítása a magyar Országgyűlés által tervezett jogi változtatások sorába illeszkedik, amelyek célja a jogi keretek és alapelvek frissítése. A hétfői szavazás során a képviselők olyan javaslatokról döntenek, amelyek a társadalmi és pol
A magyar állam legmagasabb szintű törvényét a frissen alkotmányozó többséggel hatalomra jutott Fidesz írta és fogadta el 2011 áprilisában. A korábban is stabilan működő magyar alkotmányos rendszer teljes átírására a legfőbb indok az volt, hogy 1989-ben a rendszerváltás után nem született új alkotmány, hanem a szocialista alkotmányt módosították az új, demokratikus államberendezkedésnek megfelelően. A 2011-es Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények a Fidesz céljainak megfelelően szabták át a teljes államszervezetet és a választási rendszert. Orbán Viktor a törvény hatályba lépésekor azt mondta, hogy az "gránit szilárdságú" alapot teremt a további fejlődéshez.
A Fidesz ezután folyamatosan kormányon volt, de még ez az Alaptörvény is olykor túl korlátozónak bizonyult - többször kellett ezt vagy más sarkalatos törvényeket módosítani a napi politikai célok érdekében, például azért, hogy egy-egy kormánypárti jelölt elfoglalhassa a számára kijelölt pozíciót valamely állami szervezet élén. (Például, hogy a magyar Legfelsőbb Bíróság szerepét ellátó Kúria elnökévé egy rendes bírói gyakorlattal egyáltalán nem rendelkező jogtudóst nevezhessenek ki.) Ennek eredményeként 14 év alatt 14-szer kellett módosítani az Alaptörvényt, amihez azonban a 14 év nagy része alatt rendelkezésre állt a szükséges alkotmányozó többség. Ez vélhetően a mai napon sem lesz másként.
Az alkotmánymódosítás keretrendszerét nagyrészt a kormányfő februári évértékelő beszéde határozta meg, melyben Orbán Viktor részletezte azokat a kulcsfontosságú témákat, amelyek mentén a kormánypárt a negyedik ciklus utolsó teljes évét kívánja alakítani. A beszédből világossá vált, hogy a miniszterelnök a korábbiaknál is szélesebb jogi eszköztárral szeretné megerősíteni pozícióját, hogy hatékonyabban léphessen fel az ellenzékkel és a hatalomkritikus civil szervezetekkel, valamint médiával szemben. "Azonnal megteremtjük az alkotmányos és jogi kereteket, hogy ne maradhassunk tétlenek, miközben álcivil közéleti szervezetek a szemünk előtt szolgálják ki a külföldi érdekeket, és politikai akciókat szerveznek" – hangoztatta Orbán. Továbbá, a gyerekjogokra hivatkozva szigorúbb intézkedéseket tervez az LMBTQ jogokkal kapcsolatban, beleértve a Pride események betiltását is. Ezen kívül, a vidéki Magyarországon évek óta fennálló designerdrog-probléma kezelésére is lépéseket kíván tenni, figyelembe véve a terület eddigi elhanyagoltságát.
A módosítás első pontja lehetőséget ad arra, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező személyek magyar állampolgárságát ideiglenesen felfüggesszék. Ezt a lépést a kormánypárti képviselők és Orbán Viktor nyilatkozatai alapján nehéz másként értelmezni, mint hogy a kormánypárt egy olyan alkotmányos eszközt teremtett, amely korábban elképzelhetetlen volt, és amelyet az ellenzéki politikai szereplők, üzletemberek, civil szervezetek vagy újságírók elleni fellépésre kíván felhasználni.
A törvényjavaslat lényege, hogy egy kijelölt miniszter jogosult felfüggeszteni a magyar állampolgárságot, amennyiben az érintett személy más ország állampolgáraként is nyilvántartásban van. A felfüggesztés jogi alapját az adja, hogy az adott személy magyar állampolgársága "veszélyt jelent Magyarország közrendjére, valamint köz- vagy nemzetbiztonságára". Ilyen esetek lehetnek például, ha az illető más állam hadseregében vagy közigazgatásában szolgál, csatlakozik egy terrorszervezethez, vagy súlyos bűncselekményeket, mint például népirtás, terrorizmus finanszírozása vagy hazaárulás, követ el. Azonban van egy homályos jogi kitétel is, amely lehetővé teszi a felfüggesztést azok számára is, akik "magyar állampolgársággal nem összeegyeztethető módon idegen hatalom vagy idegen szervezet érdekében tevékenykednek". Ezt a megfogalmazást a kormány gyakran használja kritikusan viszonyuló sajtóorgánumok és civil szervezetek esetében, hivatkozva arra, hogy ezek a szervezetek különböző projektekkel kapcsolatban támogatást nyernek el az Európai Bizottság által kiírt nyilvános pályázatokon.
A miniszternek ráadásul nem szükséges bizonyítania ezt a vádat, hiszen a bírói felülvizsgálatot a Kúria végzi. Ebben az eljárásban csupán azt lehet igazolni, hogy az érintett személynek nincs más állampolgársága a magyaron kívül. A Kúria tehát nem foglalkozhat azzal, hogy a szóban forgó személy valóban jelent-e valós veszélyt Magyarországra.
Korábban felmerült a lehetőség, hogy bizonyos személyeket megfoszthatnának magyar állampolgárságuktól, ám ezt a javaslatot végül elvetették. Valószínűleg ennek oka az volt, hogy a nemzetközi jogi keretek között ez a lépés nem állt volna meg. Így a módosításban végül a magyar állampolgárság felfüggesztése került rögzítésre. Ezzel párhuzamosan egy csoport magyar nemzetközi jogász, köztük Sulyok Tamás, a köztársasági elnök lánya és veje is, közös nyilatkozatban fejezte ki ellenérzését a módosítással szemben.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az állampolgárság felfüggesztése eddig példa nélküli lépés a nemzetközi jog színterén, ami komoly kockázatokat rejt magában, mivel visszaélések lehetőségét teremtheti meg. Megjegyzik, hogy ha egy állam kiutasítja saját polgárait, az a száműzetés és az embertelen bánásmód határvonalán mozoghat, és ellentétes lehet a vonatkozó emberi jogi egyezményekkel. Ezenfelül hangsúlyozzák, hogy más alapvető jogok, mint például a gyülekezési és a véleménynyilvánítás szabadsága, nem korlátozhatók olyan módon, hogy az csökkentse a nemzetközi jog által megkövetelt minimális védelmet.
A magyar kormánypárt már évek óta változó intenzitással küzd a Magyarországon különösebb teret nem nyert woke ideológia, illetve a társadalmi nem (gender) fogalma ellen. Ez részben a női egyenlőséget elősegítő lépések elutasításában (isztambuli szerződés ratifikálásának elmaradása), részben a melegek, leszbikusok és transzneműek jogainak adminisztratív korlátozásában öltött testet. A meleg pároknak soha nem volt lehetőségük házasságot kötni Magyarországon, de az örökbefogadásra például létezett kiskapu, amelyet már az Orbán-rezsim zárt be. Ilyen ideológiailag motivált változás volt az is, hogy a transzneműek igazolványában az eredeti, biológiai nemüket kell feltüntetni. Az alkotmányt pedig egyszer már módosította a Fidesz-többség úgy, hogy az kimondja: "az apa férfi, az anya nő". Ezeknek a változtatásoknak a legnagyobb hatása azonban az volt, hogy az LMBTQ közösséget folyamatosan a társadalomra káros törekvéseket kifejtő csoportként jelölték meg.
Februári beszédében Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy jogi szempontból még szigorúbban szeretnék megvédeni a biológiai nemet az Alaptörvény keretein belül. Ennek érdekében azt tervezik, hogy bevezetik, miszerint az "ember kizárólag férfi vagy nő lehet".
Az ember születési neme a biológiai adottságok természetes kifejeződése, amely a teremtés rendjének megfelelően férfi vagy nő lehet. Ezen javaslat célja, hogy hangsúlyozza az állam felelősségét ennek a természetes rendnek a jogi védelmében, valamint megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét célozzák. A biológiai nem rögzítettsége alapvető fontosságú a társadalom egészséges fejlődésének és az alapvető közösségi normák megőrzésének szempontjából. Indoklás: A módosítás célja, hogy a szöveg kifejezőbb és világosabb legyen, hangsúlyozva az állam szerepét és a biológiai nem fontosságát a társadalmi stabilitás szempontjából.
Az alkotmánymódosítás csak része az Orbán-rezsim LMBTQ közösség elleni tavaszi hadjáratának, a fő csapásirány a Pride betiltására, illetve ezzel összefüggésben a gyülekezési jogok korlátozására irányul, az erről szóló törvényeket azonban már korábban elfogadta az Országgyűlés. A Meleg Büszkeség Menetét arra hivatkozva tiltották be, hogy az káros hatással van a gyerekek fejlődésére, ami alkotmányos jogként megelőzi a gyülekezés szabadságát. Az erről szóló passzus azonban szintén hétfőn kerül az Alaptörvénybe: A gyermek egészséges fejlődéshez való joga "minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést."
Hétfőn a kormánypárti többség szavazásra bocsátja a Pride betiltása ellen füstgyertyákkal demonstráló ellenzéki képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. Ezt követően Kövér László házelnök büntető feljelentést tett a tiltakozó politikai képviselők ellen.
A javasolt módosítás az Alaptörvény keretein belül rögzíti, hogy "Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése tilos." Az Orbán-kormány mindig is a rendőrségi megközelítést részesítette előnyben a kábítószerekkel kapcsolatban. Ezt az irányvonalat tükrözi, hogy 2020-ban az ország legutolsó drogstratégiája lejárt, és azóta nem született új, holott a független médiában megjelent információk szerint vidéki területeken, ahol a Fidesz támogatottsága a legnagyobb, a nem hagyományos, úgynevezett dizájnerdrogok széles körben elterjedtek, és komoly társadalmi feszültségeket generálnak. A helyzet kezelésére Orbán februári beszédét követően kineveztek egy drogügyi kormánybiztost, és elfogadtak egy átfogó törvénycsomagot, amely többek között szigorúbb büntetéseket vezet be a probléma orvoslása érdekében.
Az Alaptörvény módosítása részben a Büntető Törvénykönyvben korábban rögzített elveket erősíti meg, azonban figyelemre méltó eltérés a "népszerűsítés" fogalmának bevezetése, amely jelenleg nem számít bűncselekménynek, de alkotmányjogi szempontból tiltottnak minősül. Ez a helyzet számos kérdést vet fel, különösen a különböző irodalmi és filmipari művek elérhetőségével kapcsolatban. Eddig a legkézzelfoghatóbb következmény az volt, hogy a magyar hatóságok erre az indokra hivatkozva elutasították egy marihuána legalizálását célzó tüntetés engedélyezését.
A módosító javaslat szerint a korábbi "mindenkinek joga van a tulajdonhoz és örökléshez" mondat kiegészül azzal, hogy "valamint a készpénzzel való fizetéshez". A készpénzhasználat korábban a Mi Hazánk nevű szélsőjobboldali párt témája volt, amely azzal érvelt, hogy a számlapénz "a totális digitális megfigyelés és az egy gombnyomással történő állami pénzelvétel" eszköze, ezért alkotmányban védeni kell az emberek jogát arra, hogy ha akarnak, akkor készpénzzel is fizethessenek. A Fidesz gazdaságpolitikusai korábban még sokallták a magyar lakosságnál kint lévő készpénzmennyiséget, és annak csökkentését tartották kívánatosnak. Szakértők szerint a készpénzforgalom költsége jelentősen magasabb, mint a számlapénzé, és nagyobb teret ad a szürke- és feketegazdaságnak. A 2010 óta regnáló Fidesz-kormányok egyik következetesen elismert eredménye az volt, hogy az elektronikus fizetés kiterjesztésével és a pénztárgépek bekapcsolásával az adóhatósághoz jelentősen csökkentették az adóelkerülést a magángazdaságban.
A módosítás gyakorlati következményeivel kapcsolatban a szakértők még mindig csak spekulálnak, mivel számos olyan helyzet létezik, ahol a készpénzes tranzakciók már nem lehetségesek – gondoljunk csak a webáruházakra vagy egyes fesztiválokra. Emellett felmerül az a lehetőség is, hogy a módosítás nem hoz valódi változást, csupán egy szimbolikus lépés, amelyet a Mi Hazánk támogatóihoz intéztek, akik az állami kontroll túlzott mértékétől tartanak. Ez a szavazótábor pedig a Fidesz számára potenciális politikai erőforrást jelenthet a 2026-os választások előtt.
