A hobbik egy különleges ajándékot nyújtanak az életünkben, hiszen nem csupán szórakozást kínálnak, hanem lehetőséget teremtenek arra is, hogy felfedezzük önmagunkat. Míg a mindennapi kötelezettségek gyakran keretek közé szorítanak, a hobbik szabad teret a

"A mai világban elengedhetetlen, hogy legyen egy hobbink – ha nem is több, de legalább egy biztosan" – osztotta meg gondolatait Jolán, aki fiatalkora óta számos szenvedélyt űz, a sütés izgalmaitól kezdve a motorozás szabadságán át a sport kihívásaiig.

És valóban: legyen szó egy aprólékosan elkészített, szépen díszített tortáról, egy izgalommal teli kézilabdameccsről vagy egy méhecskékkel teli, gondozott, illatos virágoskertről - a kézzel végzett munka néha olyan, mint egy stoptábla a rohanó hétköznapokban. Egy pillanat, ahol megállhatunk, megpihenhetünk, és örömmel teli perceket élhetünk át.

Három egyedi egyén három különböző szenvedélyéről mesél. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy semmilyen közös vonás nem található közöttük, ám ha alaposabban szemügyre vesszük őket, felfedezhetjük, hogy a szívük és a lelkesedésük összeköti őket. Ezek az érzelmek, amelyek életük minden területét átszövik, mégiscsak hasonlóságot teremtnek a látszólag eltérő hobbik mögött.

Jolán egy 22 éves fiatal hölgy, akinek szíve-lelke a manikűr és pedikűr világában bontogatja szárnyait, saját kisvállalkozásának köszönhetően. Konyhájában pedig varázslatos, édes illatok szállnak, ami egy másik szenvedélyének, a sütés művészetének köszönhető. Már 15 éves korától kezdve alkot ínycsiklandó süteményeket, tortákat és pogácsákat, mindezt hatalmas szeretettel és elhivatottsággal.

"Édesapámnak készítettem egy tortát a születésnapjára. Miután a család megkóstolta, csak pozitív visszajelzéseket kaptam: hogy milyen szép, milyen finom. Szerintem ez hozta meg az alkotási vágyat" - mesélte. Egy pár kedves, bátorító szó hatására vált a sütés szenvedéllyé.

Számára a hobbi mindig is elengedhetetlen része volt a mindennapjainak. Említette, hogy régen nagy szenvedéllyel űzte a néptáncot, ám személyes okok miatt sajnos fel kellett hagynia vele. "Ez a tevékenység mindig megnyugvást és egyfajta energialöketet adott nekem" – osztotta meg. Az érettségi időszakban a sütés vált a fő kikapcsolódásává, amely segített neki a stressz kezelésében.

Elmondása alapján lobbanékony természetű, így a sütés mára szerves részévé vált az életének – ez a tevékenység segít neki ellazulni, miközben a pogácsák elkészítésével foglalatoskodik. Ezen kívül a hobbijai, mint például a sport, szintén hozzájárulnak kapcsolatai gazdagításához; a mozgás révén számos új ismeretséget kötött.

"Ha valamit szenvedéllyel csinálsz, arra mindig lesz időd" - fogalmazta meg, hozzátéve, hogy a sütés annyira kinőtte magát, hogy már rendelésre is készít süteményeket. "Simán el tudnám képzelni, és hozzá tudnék szokni, hogy egy saját cukrászlaborban sürögjek-forogjak."

Úgy véli, hogy a hobbi elengedhetetlen pillére kellene, hogy legyen mindennapjainknak, hiszen segít a fáradság levezetésében. Ezért javasolja mindazoknak, akik még nem találták meg a számukra megfelelő időtöltést: "Ne féljetek kipróbálni mindent, ami csak egy kicsit is felkeltette az érdeklődéseteket. Ha még soha nem ültetek motorra, itt az ideje, hogy belevágjatok! Az úton minden aggodalom eltűnik, mert csak az számít, ami körülöttetek történik." Hozzátette, hogy számtalan sportág és kreatív tevékenység vár felfedezésre, és érdemes bátran kísérletezni velük.

"Jelenleg nem vadászom új hobbikra, inkább arra törekszem, hogy kiélvezzem az élet minden pillanatát" - nyilatkozta Loránd, a 23 éves szoftverfejlesztő, aki már gyerekként is a kézilabda szerelmese volt. Soha nem hagyott fel egyetlen hobbival sem, csupán van néhány, amit időnként ritkábban űz.

A kézilabda számára nem csupán izgalmas kihívás, hanem egyben az egészséges életmód szerves része is. Olyan örömmel tölti el, hogy tagja lehet annak a csapatnak, akikkel közösen küzd a pályán. Akadtak nehezebb időszakok is, amikor a lelkiállapota nem volt a legjobb, de egy-egy mérkőzés után, a játék varázsának köszönhetően, mindig felüdülve és megújult erővel távozott.

Nemcsak élményeket és pillanatokat köszönhet a sportnak, hanem emberi kapcsolatokat is - szinte mindenkit, akivel szorosabb kapcsolatban van, a kézilabdán keresztül ismert meg. Úgy érzi, ez a sport jól tükrözi a személyiségét: "Durva játék, harcolni kell - és ez a harci szellem, úgy érzem, része a személyiségemnek."

Minden kedden csatlakozik a játékhoz, ha az életében megvan az egyensúly munka és magánélet között. Régebben még az is megfordult a fejében, hogy kézilabdázó legyen, viszont egy másik szeretett elfoglaltság, a programozás mára első helyre került az életében.

Szerinte a fiataloknak elengedhetetlen, hogy igazán értékes hobbikra találjanak. "Azt tapasztalom, hogy a céltalanság egyre inkább eluralkodik rajtunk, fiatalokon." Szomorúan észleli, hogy sokan az alvást vagy a közösségi média böngészését tekintik szabadidős tevékenységnek.

A következő üzenetet osztotta meg azokkal, akik felfedezik saját hobbijaikat: "Fontos, hogy teret adj a hobbinak az életedben. Néha hagyd, hogy az unalom beüssön – ez az unalom alapvető része annak, hogy rátalálj arra, ami igazán érdekel. Érdemes elkerülni azokat az aktivitásokat, amik csupán pillanatnyi elfoglaltságot nyújtanak, de hosszú távon nem hoznak létre benned értéket."

"A virágok horgolása kezdetben csupán egy kellemes időtöltés volt számomra, de mára már igazi szenvedélyemmé vált" - osztotta meg Margit, 52 éves dolgozó édesanya.

A horgolt virágok készítése mellett szereti, ha élő virágoskertje is színes és egészséges. Számára a hobbijai szorosan összefonódnak a mindennapokkal. Egy hosszú nap után - ha ideje engedi - szívesen locsolja a kertjét, vagy készít néhány szál virágot horgolással.

Elmesélte, hogy a kötés egykor az egyik legkedvesebb időtöltése volt, ám az időhiány miatt kénytelen volt félretenni. A COVID-járvány időszaka alatt azonban újra rátalált a horgolásra, ami felidézte benne azt az örömöt és kikapcsolódást, amit korábban a kötés nyújtott. "Gyerekkoromtól fogva vonzanak a különféle kézműves tevékenységek – legyen szó kötésről, papírvirágok készítéséről, vagy éppen a horgolásról," mesélte.

Ezekre a tevékenységekre leginkább az ősz beköszöntével szabadul fel több idő. Ahogy fogalmazott: "A nyári hónapokban a kertben és a virágok között mindig akad munka. Amint hűvösebbé válnak a napok és korábban sötétedik, több lehetőségem nyílik a horgolásra." Számára ezek a tevékenységek jelentik a pihenést és a feltöltődést.

Hozzátette, hogy szívesen végezné ezt hivatásszerűen is, ha megélhetést biztosítana. Emellett jó érzés számára látni a végeredményt - a kézzelfogható produktumot, ami a saját munkája. Végül azt tanácsolta azoknak, akiknek még nincs hobbijuk: "Amennyire lehet, próbáljanak ki minél több dolgot. Kell legyen valami, ami feltölt a szürkébb hétköznapokban.".