Navracsics kijelentette: "Nem pazarlásra szánjuk az uniós forrásokat, hanem az Európai Unió jövőjébe fektetjük azokat."

Az Európai Unió meghatározó szereplő a kontinens energiapolitikájának modernizálásában. Az Európai Bizottság nemrégiben új támogatási és szabályozási reformokat vezetett be, amelyek célja a fenntartható fejlődés előmozdítása. Ha szeretné alaposabban megismerni az eddigi eredményeket és a jövőbeli kilátásokat, csatlakozzon szakmai rendezvényünkhöz!
Az operatív programok félidei felülvizsgálata nem csupán technikai jellegű feladat, hanem komoly stratégiai kihívás is. Kiemelten fontos, hogy megértsük, miként járulnak hozzá az uniós támogatások a fenntartható fejlődéshez - hangsúlyozta a területfejlesztési és közigazgatási miniszter nyitóbeszédében. Ahogy fogalmazott, "a félidős értékelés kapcsán különös figyelmet kell fordítanunk a versenyképesség és az uniós források összefüggéseire".
Navracsics rámutatott:
Magyarország gazdasági fejlődése az elmúlt évtizedek során szorosan összefonódott az uniós támogatásokkal, amelyek meghatározó tényezővé váltak a fejlődési folyamatokban.
De szerinte a versenyképesség fogalmát azonban nem szabad pusztán szűken értelmezni.
"Ha szűkebb értelemben beszélünk róla, akkor hatékonyság, fegyelem, automatizáció, digitalizáció és költséghatékonyság áll a középpontban" - mondta, ugyanakkor hozzátette:
Ahhoz, hogy egy társadalom tartósan megőrizzék versenyképességét, elengedhetetlen a szélesebb értelemben vett versenyképesség erősítése, amelynek középpontjában az emberek állnak. Az emberi tényező kiemelkedő szerepet játszik a fejlődésben és a sikerben.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a versenyképesség nem csupán gazdasági szempontból releváns, hanem szociális és kulturális dimenziókat is magában foglal. Ezen a területen kiemelkedő szerepet játszik a tudás, a nyelvi készségek, a csapatmunkára való képesség, a szociális kompetenciák, valamint a politikai érettség. Ahogy fogalmazott: "Nem elegendő csupán a technológiai eszközöket fejleszteni, hanem az embereket és az egész közösséget is erősíteni kell." Ennek érdekében elengedhetetlennek tartotta az oktatás, a kultúra és az életminőség növelésére irányuló befektetéseket, hangsúlyozva, hogy "az európai uniós tagállamok sajnos gyakran lemaradnak az olyan humán tényezők fejlesztésében, amelyek valóságosan hozzájárulhatnának az életszínvonal emeléséhez."
A kultúra terén tett megjegyzéseiben a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa programra hívta fel a figyelmet, amely során Veszprém és a Balaton környéke bemutatta, milyen jelentős gazdasági és közösségi potenciállal bírhat egy kulturális beruházás. Kiemelte: "Egy sikeres programsorozatot valósítottunk meg 116 település összefogásával – ennek hatása messze túlmutatott a kultúra határain: megerősítette a helyi közösségeket, és gazdasági mozgatórugóvá alakította a térséget."
A beszéd során Navracsics hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt években kiemelkedő hatékonysággal használta fel az uniós forrásokat. A 2014-2020-as időszakban az ország az élmezőnybe tartozott, és a jelenlegi ciklusban is - a nehezebb körülmények ellenére - jól teljesít. Külön kiemelte a GINOP programot, amelynek keretében 7600 vállalkozás kapott támogatást, és 5000 már be is fejezte a projektjét 2025 márciusáig.
Nem csupán anyagiakról van szó - az uniós támogatás egyúttal presztízskérdést is jelent, amely a vállalkozások számára minőségi biztosítékot nyújt.
- hangsúlyozta.
A kutatás-fejlesztés és a szakképzés területén jelentős előrelépések történtek. A miniszter tájékoztatása szerint összesen 155 K+F projekt kapott támogatást, míg több mint 860 ember részesült olyan képzésekben, amelyek az ipari átállásra és a vállalkozói készségek fejlesztésére irányultak. Továbbá, közel 40 ezer munkavállaló számára nyújtottak támogatást a munkaerőpiaci alkalmazkodás megkönnyítésére. Ahogy ő fogalmazott: "Fontos számunkra, hogy a tehetséges, de hátrányos helyzetű fiatalokat is támogassuk, hiszen hiszünk abban, hogy az ő felemelkedésük kulcsfontosságú a jövő versenyképessége szempontjából."
A miniszter ugyanakkor nem hallgatta el a nehézségeket sem. Emlékeztetett arra, hogy a jogállamisági eljárás miatt több operatív programot is felfüggesztett az Európai Bizottság, ami nemcsak a magyar vállalkozásokat érinti hátrányosan, hanem az egész unió versenyképességét is gyengíti. "Az Európai Unió saját magát is megfosztja az erőtől, ha nem segíti elő tagállamai fejlődését" - figyelmeztetett.
Zárásként Navracsics kiemelte, hogy a közép-európai régió gazdasági teljesítménye ma az unió növekedésének motorja, ezért a versenyképességet célzó beruházások nemzeti és európai érdekek is egyszerre.
"Nem pazaroljuk el a lehetőségeinket, hanem a jövőbe fektetjük az uniós támogatásokat. Meggyőződésünk, hogy ha Magyarország versenyképessége növekszik, azzal az egész Európai Unió ereje is gyarapodik" - fejezte be beszédét a miniszter.